Az idei év megmutatta, hogy a globalizáció következtében mennyire kiszolgáltatottá vált a világ, és hogy mennyire fontos az önellátás. Világossá vált, hogy Magyarország mezőgazdasága és élelmiszeripara kiválóan helyt állt a legnehezebb járványos időszakban is – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a XI. Duna-Tisza Közi Agrárexpo megnyitóján.

Farkas Sándor beszédében emlékeztetett arra, hogy a koronavírus-járvány mellett az idei év időjárása is komoly próba elé állította a gazdálkodókat. A tavaszi aszály, majd a nyári rengeteg csapadék, és most ismét az aszály, a szántóföldi növénytermesztésben jelentős nehézségeket okozott. Ezek a megpróbáltatások nagymértékben befolyásolták a mezőgazdaság idei eredményeit. Ennek köszönhetően a nyári aratású szántóföldi növények közül őszi búzából 4,7 millió tonna termett, míg árpából mintegy 1,3 millió tonna. Ez a mennyiség elegendő az ország ellátására, sőt exportra is jut bőven – hangsúlyozta a miniszterhelyettes. Tájékoztatása szerint az őszi betakarítású növényeknek jót tett a csapadék, napraforgóból 1,8 millió tonna feletti, míg kukoricából 8,3 millió tonna feletti eredmény várható.


Kép letöltéseFotó:Krasznai-Nehrebeczky Mária

A miniszterhelyettes szólt a nehéz helyzetbe került zöldség- és gyümölcságazatról. Mint fogalmazott, a tavaszi fagy, majd az esőzések miatti fertőzések komoly mennyiségi és minőségi problémát okoztak. A meggy, az alma, körte, a kajszi- és őszibaracktermés is jelentősen elmarad a korábbi évekétől.

A térségben komoly hagyományokkal rendelkező szőlészettel és borászattal kapcsolatban Farkas Sándor elmondta, hogy a Kunsági Borvidéken mintegy 20 ezer hektáron termesztenek szőlőt, az idei szüreti előrejelzések alapján a borszőlő piacon kereslet-kínálati egyensúlyra és jó évjáratra számíthatunk. A felvásárlási átlagárak az idei évben kedvezően alakulnak, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának árprognózisa szerint a teljes Kunsági borvidékre vetített nettó átlagár 75 Ft/kg (tavaly nettó 50 Ft/kg).


Kép letöltéseFotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária

A miniszterhelyettes elmondása szerint kormány gyorsan reagált a koronavírus-járvánnyal összefüggő gazdasági nehézségekre, amely hatások alól a szőlő- és borágazat sem mentesült. A krízislepárlás és a zöldszüreti támogatás is hozzájárult a szőlőtermelők és borászatok biztonságának megteremtéséhez. A járvány miatti károk mérséklése érdekében az Agrárminisztérium 2,2 milliárd forintos keretösszegű, vissza nem térítendő támogatást nyújt a kis- és közepes méretű borászatoknak, amelyet több mint 710 borász igényelt meg.


Kép letöltéseFotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária


A növénytermesztés mellett az állattenyésztés is komoly kihívásokkal került szembe a járvány következtében. A víziszárnyas ágazatot, amelynek szintén nagy hagyománya van a megyében, kétszeresen is sújtotta a járványhelyzet, hiszen a koronavírus mellett, idén januárban megjelent a madárinfluenza is. Ennek következtében országosan több mint 5 millió állatot kellett ártalmatlanítani. A járványvédelmi szabályokat betartó tulajdonosok számára állami kártalanítás jár, ennek több mint 90%-át, összesen 12,6 milliárd forintot, már kifizetett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A baromfiágazatban jelentkező nehézségek leküzdésére döntött az Agrárminisztérium úgy, hogy 3 milliárd forintos átmeneti támogatást nyújt számukra. A sertéságazatban egyszerre kell megküzdeni a sertéspestis okozta exportkorlátozásokkal és a koronavírus okozta piaci zavarokkal. Ezért ezen ágazat szereplői is, mint ahogyan a többi bajba jutott ágazat is számíthat a kormány támogatására. A nyáron megnyílt pályázatok után az ősszel is több pályázati támogatási forrás nyílik meg az arra rászorulók számára.


A gazdasági, turisztikai és klímavédelmi szereppel is bíró erdőgazdálkodással kapcsolatban a miniszterhelyettes kifejtette: a kormány kiemelt célja a klímavédelem és a klímaváltozás hatásainak mérséklése, amelyben meghatározó szerepet játszanak erdeink. Ezért az Agrárminisztérium átfogó erdősítési, településfásítási programot dolgozott ki az ország fával, erdővel borított területének növelésére. Cél, hogy az ország erdőállománya 27 százalékra növekedjen.

(AM Sajtóiroda)