Az Európai Bizottság szerdán közzétett országjelentése politikai és kampányjelentés, amelynek jellegzetessége, hogy csak negatívumokat tartalmaz - jelentette ki Kovács Zoltán kormányszóvivő szerdai brüsszeli tájékoztatóján.
A 2018-as európai szemeszter téli jelentésében írtakkal kapcsolatban a szóvivő felvetette: "miért van az, hogy mindig, különösen a kampányok és politikai fordulópontokhoz kapcsolódóan, olyan vélemények jelennek meg az Európai Bizottság részéről, amelyek azt sugallják, hogy az a bizonyos pohár legfeljebb csak félig van tele".
Kovács Zoltán elmondta, Magyarország nem látja, hogy a jelentés tükrözné a kormány által rendelkezésre bocsátott és nyilvánosságra hozott eredményeket akár a gazdaság, akár az igazságügyi reform terén, vagy más ügyben tett lépéseket illetően.
A kormányszóvivő úgy vélekedett, hogy mindez nem véletlenül történik, hiszen Magyar György baloldali képviselőjelölt fia, Magyar Gábor személyében olyan ember van a szerzők között, akik nyilvánvalóan kapcsolódnak a magyar ellenzékhez. Aggályosnak nevezte, hogy amikor egy országban választási kampány zajlik, olyan emberek tollából születnek jelentések és javaslatok a gazdaság, az ellátórendszer, vagy az ország egyéb teendői kapcsán, akik teljesen nyilvánvalóan a politikai ellenzékhez kapcsolódnak. Ilyen esetben nem születhet elfogulatlan és objektív ítélet, innentől kezdve a bizottság országspecifikus jelentése egy politikai és kampányjelentés - hangoztatta.
A szóvivő sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Bizottság politikai testületté válik, noha nem ez lenne a feladata.
Kovács Zoltán a jelentésben foglaltakkal szembeni magyar kormányzati kifogásokat firtató kérdésre válaszolva kijelentette, ha az Európai Bizottságon és más uniós intézményeken múlik, akkor Magyarországon adókat kell emelni. El kell gondolkodni azon, ha egy politikai jellegű jelentésről van szó, és megjelenik benne ez az elem, akkor az ellenzék hatalomra kerülése esetén egészen biztosan adóemelésekre kell számítani - fűzte hozzá.
A kormányszóvivő hozzátette, noha az uniós bizottság álláspontja számos kérdésben "tompult", amit a bírósági rendszer átalakításáról szóló megállapítások, vagy a roma integráció kérdésköre tükröz, Brüsszel jelentésében korábbi ügyeket "melegít fel". Ezek olyan már lefolytatott és lezárt jogi párbeszédek és nézeteltérések elrendezése után megszületett vélemények, amelyben Magyarország már kifejtette szempontjait. A kérdéskörök újbóli felemlegetése ugyancsak politikai célokat szolgál - húzta alá Kovács Zoltán.
(MTI)
