Látványosan nőtt az utóbbi időben az a rés, amely a nyugati elitek és a választópolgárok között van: miközben a magát a kontinens elitjének tekintő, nyugati liberális, baloldali csoportok, politikusok véleménye rólunk az, ami az elmúlt nyolc évben ismertté vált, addig a tömeges migrációval, romló közbiztonsággal szembesülő közvélemény látja, hogy változtatni kell - jelentette ki Kovács Zoltán kormányszóvivő a Magyar Időknek adott interjúban, amely a hétfői számban jelent meg.

Hozzátette: "ennek a leképeződése az, amit Ausztriában, Németországban, illetve Olaszországban látunk".

Mint mondta, Magyarország megítélése a nemzetközi sajtóban a fősodorhoz tartozó európai médiát vizsgálva negatív, azonban most, hogy gyakorlatilag elkezdődött az európai parlamenti kampány, nyugaton is megjelentek olyan írások, amelyek elismerik: a magyar álláspont a migráció, Európa jövője kapcsán konzisztens. "Vannak jelek az európai választópolgárok ébredésére" - tette hozzá.

Úgy vélte, hogy az úgynevezett mainstream médiától "sok megértést nem lehet várni". A magyar álláspont terjesztésének hatékony eszköze a közösségi média.

Kovács Zoltán szerint "az az aszimmetrikus médiavisszhang, ami a Sargentini-jelentéssel kapcsolatban volt, és annak mechanikus, kritika nélküli átvétele rámutat a Magyarországgal szemben nyolcadik éve alkalmazott kettős mércére. Figyelmeztet, hogy mekkora tétje van a jövő májusi EP-választásnak." Úgy fogalmazott: "Az ellenünk nyolc éve folytatott támadássorozat jól példázza, hogy a jobb, középjobb vagy kereszténydemokrata pártoknak soha nem adják meg ugyanazt az esélyt a nemzetközi térben, mint a baloldali, liberális pártoknak. Korábban, 2015 előtt a demokráciafelfogást, azóta a migrációt kérik számon a magyar kormányon, mivel más a véleménye, mint amit a baloldal, illetve a liberálisok osztanak Európa jövőjéről."

Orbán Viktor miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök EP-választási "párharcáról" szólva Kovács Zoltán azt mondta: az európai politikai térben a bevándorláspárti és az azt ellenző felfogást képviselők állnak egymással szemben. Úgy vélte, mivel Macron népszerűsége Franciaországban a padlón van, ezért az elnök nem a hazai közönséget akarja meggyőzni, hanem egy globalista, transzeurópai felfogás megjelenítésre törekszik. "Ha megnézzük, hogy milyen erőfeszítéseket tesz Párizs a francia kultúra és nyelv megerősítésére az EU-ban és volt gyarmatain, akkor színtiszta nacionalizmusról beszélhetünk" - jelentette ki, hozzátéve: Macronnak "az a kijelentése, hogy nem fogja engedni a nacionalistáknak, hogy megvédjék a nemzeti szuverenitást, elárulja valódi törekvését". Ezzel szemben "a mi felfogásunk egyértelmű: a nemzeti szuverenitásra, az EU alapját jelentő felfogásra alapul, amely szerint Európa a nemzetek szövetsége, amelyben a nemzeteken van a hangsúly, illetve azon az együttműködésen, amely minden félnek jó".

A kormányszóvivő arról is beszélt, hogy "nem csak az ellenzéki médiával, hanem az ellenzéki NGO-kkal (nem kormányzati szervezetek) is szembe kell néznünk, amelyek hamis üzenetei károkat okoznak". Szerinte az NGO-k semmilyen demokratikus legitimációval, választói támogatottsággal nem rendelkeznek, azonban a tömegkommunikáción keresztül komoly befolyásolói a politikának. "Az aszimmetriát erősíti, hogy ezeknek a szervezeteknek a tagsága néhány tucat, néhány száz főre tehető, az 1 százalékos adófelajánlások is csak egy kis részét fedezik kiadásaiknak, ezzel szemben forrásaik nagy részét Soros Györgyhöz vagy valamely emberi jogi nemzetközi szervezethez köthető alapítványoktól, esetleg nagyvállalatoktól kapják" - mondta Kovács Zoltán.

(MTI)