Megújult a veszprémi érseki palota, az épület csütörtöki átadó rendezvényét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes olyan ünnepnek nevezte, amely "történelmünk piciny szeletének megújulását példázza".

A nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős kormányfőhelyettes azt hangsúlyozta, hogy a palota falai a történelem során "megéltek kardcsörtetést, ágyúdörgést, pusztítást".

Kép letöltéseFotó: Váli Miklós

Hozzátette: a kormány szándéka, valamint a veszprémi érsek, Márfi Gyula személye garancia arra, hogy napjainkban magyar és keresztény élet tölti be az épületet.

A magyar kormány fordítja a legtöbb pénzt az Európai Unióban az egyház támogatására, ennek részeként újulhatott meg a palota mintegy 1,2 milliárd forintból - húzta alá.

Semjén Zsolt az épület történetéről felidézte, hogy a magyar barokk építészet egyik kimagasló remekműve 1765 és 1776 között épült Fellner Jakab tervei alapján. Ami a török vész nyomán nem pusztult el, azt a labancok semmisítették meg - mondta, hangsúlyozva, hogy Veszprémben különösen nagy pusztítással jártak a történelem viharai.

Kép letöltéseFotó: Váli Miklós

A 17. század végétől mindent újra kellett építeni, sorra emelkedtek templomok, épületek, istenházak, egész városok. Ezekkel büszkélkedhetünk ma is, hiszen a trianoni döntés megfosztott minket román és gótikus műemlékeink nagy részétől - mondta.

Barokk épületeink között számos egyházi tulajdonú építmény van, fenntartásuk ma már nem várható el pusztán a hívektől, ezek nemzeti műemlékek, amelyeket a kormány kiemelten kezel - mutatott rá.

Semjén Zsolt arról is beszélt, hogy a palota falai között számos kiemelkedő egyéniség megfordult, köztük Koller Ignác püspök és Mindszenty József, akit a nyilasok letartóztattak. Semjén Zsolt Klebelsberg Kuno gondolatait idézte, aki szerint "egy nemzet csak bizonyos mennyiségű negatív embert bír el", alapvetően pozitív, konstruktív emberekre van szüksége.

A kormány ezt a gondolatot igyekszik igazolni a munkájával - szögezte le a miniszterelnök-helyettes.

Kép letöltéseFotó: Váli Miklós

Márfi Gyula veszprémi érsek az állam és az egyház kapcsolatát modellértékűnek nevezte. Mint mondta, korrekt az együttműködés, és míg az államnak a természetes szükségletek kielégítése a feladata, addig az egyház dolga a természetfeletti szükségletek kielégítése.

Márfi Gyula arról is beszélt, hogy az egyház sok esetben támogatja az államot, majd hozzátette, egyetért a kormány migrációs politikájával.

Az egyház eszménye "az Istentől való természetes egység a sokféleségben, nem pedig az ember által elgondolt mesterséges egység az egyformaságban". Nem lenne jó, ha Európa megszűnne a sokféle nemzet közössége lenni, és az sem, ha az utódoknak adót kellene fizetniük a vallás gyakorlásáért - mondta az érsek.

Márfi Gyula reményének adott hangot, hogy a megújult palota számtalan rendezvénynek adhat majd otthont a jövőben.

(MTI)