Átfogó megállapodást kötött a kormány az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel (EMIH). A dokumentumot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija írta alá hétfőn Budapesten, a Karmelita kolostorban.

Semjén Zsolt kiemelte, a magyar állam két dolgot ismer el a szerződés megkötésével: a hagyományait őrző zsidóság történelmi tradícióit, illetve azt a jelenlegi és jövőbeni szolgálatot, amelyet az EMIH a magyarországi zsidó közösség reneszánszáért tesz. Elmondta: Magyarországon mind a három zsidó irányzatot - a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét (Mazsihisz), a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközséget (MAOIH) és az EMIH-et - a legmagasabb fokon elismerik, de a megbecsülés "következő, anyagi és szimbolikus értelemben is legmagasabb" foka, amikor a kormány az adott felekezettel külön szerződést is köt.

A Mazsihisszel még a első Orbán-kormány idején megállapodtak, és azt a szerződést aláírta a MAOIH akkori vezetője is, az EMIH-hel kötött megállapodással pedig a magyarországi zsidóság teljességét elismerik - tette hozzá. Semjén Zsolt kiemelte: a megállapodás értelmében az EMIH által létrehozott és fenntartott intézményeket ugyanaz a finanszírozás illeti meg, mint a hasonló feladatot ellátó állami intézményeket. A szerződésben a kormány az EMIH-re bízza a holokauszt következtében "elárvult" vidéki intézmények felújítását, megőrzését és azt, hogy ezeket élettel töltsék meg.

Rögzíti továbbá, hogy a kormány támogatja a Milton Friedman Egyetemet. Az intézmény a zsidó tudományosság fellegvára lehet, emellett a nem zsidóknak is közvetíti a zsidó értékeket - ismertette a miniszterelnök-helyettes. Hangsúlyozta: a magyar zsidóság "történelmileg és napjainkban is elszakíthatatlan része az országnak". Trianon után a magyar nyelvű zsidóság jelentős része is a határon kívülre szorult, és az EMIH nagy segítséget nyújt ezeknek a zsidó közösségeknek a megerősítésében és a kapcsolattartásban velük. Köves Slomó arról beszélt: az EMIH 2004-es megalakításának legfontosabb célja az volt, hogy a zsidóság értékeit megmutassa és "élettel megtöltve elérhetővé tegye" minden magyarországi zsidónak.

Kitért arra: Kovács András 2018-ban megjelent, a zsidóság körében végzett kutatása igazolja, hogy az EMIH 15 éve tartó munkája "meghozta gyümölcsét". Ez a kutatás egy húsz évvel ezelőtti felmérés megismétlése volt. A kutatásból kiderült, hogy míg húsz évvel ezelőtt a zsidó közösség aktív, zsinagógába járó tagjainak 70 százaléka a szülei szokásait követte és csak 30 százalékuk volt "visszatérő", vagyis nem zsinagógába járó szülők zsinagógába járó gyermeke, addig ma ez az arány éppen fordított. Emellett, míg húsz éve a zsidó identitást meghatározó legfontosabb tényezők között a holokauszt emléke szerepelt, ma ezt "megelőzi a zsidó hagyomány értékeinek megőrzése és a szubjektív zsidó életérzés" - mondta.

Köves Slomó hozzátette: a kutatásban résztvevők több mint 80 százaléka mondta, hogy az EMIH munkája elengedhetetlen a zsidó közösség újjáépítéséhez. Az EMIH vezetője megköszönte a kormány támogatását, megjegyezve, hogy a munka tartalmi része az ő felelősségük, de sikeréhez elengedhetetlen a kormány nyitottsága.

David Lau, Izrael askenázi főrabbija kiemelte: a megállapodás egyszerre biztosítja a múlt értékeinek megőrzését és ad útmutatást a jövő építéséhez. Meglátása szerint Magyarország az állampolgáraival is jót tesz, amikor szerződést köt a zsidó szervezettel, hiszen az emberek azt látják, hogy a régi értékek őrzésének van értelme és célja, egymás kölcsönös elismerése érték, és ezzel egy konfliktusoktól mentes, békés jövőt építését segítik. David Lau hétfőn megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel. A találkozóról azt mondta: megtapasztalhatta, hogy a kormányfő különösen fontosnak tartja a múlt tiszteletét és a múltból építkezve kíván egy szebb jövőt építeni. Az egyházi törvény szerint bevett (vagyis legmagasabb jogi besorolású) egyházzá az a bejegyzett egyház válhat, "amellyel az állam a közösségi célok érdekében történő együttműködésről átfogó megállapodást kötött".

Azon egyházak, amelyek - mint az EMIH is - a jelenleg hatályos törvény életbelépését megelőzően is bevett egyházak voltak, ilyen megállapodás nélkül is megtarthatják bevett egyházi státuszukat, ugyanakkor kérhetik a kormánytól a megállapodás megkötését. A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség lehet vallási egyesület, nyilvántartásba vett egyház, bejegyzett egyház és bevett egyház. Utóbbi kategóriába 32 egyház tartozik.

(MTI)