A magyar emigráció napszámosaként jellemezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Deák Ernő történészt, akinek Az Öreghegytől Schneebergig című önéletrajzi könyvét kedden mutatták be Budapesten.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott, tavaly nyílt először alkalom arra, hogy az 1956-os szabadságharc kerek évfordulóját méltó módon ünnepelhessék meg itthon. A rendszerváltozás előtt erre nyilván semmilyen lehetőség nem adódott, a további két kerek évforduló idején szocialista kormányok voltak, nekik nem állott érdekükben az ünnep jelentőségének hangsúlyozása.
Mint kiemelte: 2016-ban az ünnep végre nem csak formális koszorúzásban és operai gálaestben merült ki, felkészültek rá, igyekeztek magukévá tenni és a nemzet egészét megszólítani. "Újraírtuk az idáig a megszállók által ránk erőltetett, általuk megíratott történelmet, megjelentek újabb tényfeltáró munkák, és sorra láttak napvilágot a visszaemlékezések" - sorolta.
Kitért arra is, hogy a szabadságharc leverése után mintegy kétszázezer magyar lépte át a határokat, kényszerült emigrációba. Tanulhattak, munkát kaptak, beilleszkedtek. Voltak olyanok, akiknek ez is elég volt, de sokan voltak azok is, akik nem feledkeztek meg hazájukról, közösségekbe, egyesületekbe szerveződtek, és mindent megtettek azért, hogy felhívják a nagyvilág figyelmét Magyarország tragédiájára. A szabad Magyarország élete az emigrációban folytatódott - fogalmazott a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt kiemelte: a 60. évforduló kapcsán számos memoár jelent meg az emigráció történetéből, köztük a Magyar Napló kiadásában Deák Ernő önéletírása.
Az Öreghegytől Schneebergig című könyvet méltatva rámutatott: bár önéletrajzi írás, de ugyanakkor tükröt tart az emigráció életéről. Igaz, csak villanásszerűen, de sorra vonulnak fel a magyar emigráció emblematikus alakjai a svédországi Jakabffy Ernőtől, Hanák Tiboron, a jezsuita András Imrén át a Bajorországban élő Tollas Tiborig. A szerző egy-egy mondatban kiváló jellemrajzokat ad róluk - állapította meg Semjén Zsolt.
Kitért arra is, hogy Deák Ernő életén keresztül bepillantás nyerhető a középiskolai és az egyetemi életbe, az ifjúsági mozgalmakba, az egyházi közösségek működésébe és a legkülönbözőbb magyar szervezkedésekbe.
Hozzátette: Deák Ernő a kötetben csak sorolja az eseményeket, de kevés olyan program van, ahol ne lett volna jelen, és kevés olyan ember van, akivel ne lett volna vitája, mégis állandóan munkálkodott.
Kiemelte: Deák Ernő a mai napig szervezi a nemzet sorskérdéseivel foglalkozó Kufstein-konferenciát, szerkeszti az európai magyar emigráció utolsó megmaradt lapját, a színvonalát változatlanul megőrző Bécsi Naplót. Vitába keveredik az egész emigrációval, és az európai emigráció mégis egyöntetűen választja a Nyugat-Európai Országos Magyar szervezetek Szövetsége elnökének Deák Ernőt, akit Semjén Zsolt az emigráció napszámosaként jellemzett.
(MTI)
