Átadta földkábel-fektetési projektje első szakaszát a Nemzeti Közművek Zrt. (NKM) kedden a Bács-Kiskun megyei Kunpeszér határában, ahol több mint 200 villanyoszlop által tartott szabadvezetéket bontottak le annak érdekében, hogy a környéken élő túzokok ne szenvedjenek áramütést. A Kiskunsági Nemzeti Park területén zajlott beruházás értéke 560 millió forint.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az átadáson emlékeztetett: a madarakat fenyegető egyik legsúlyosabb veszély, hogy szabadvezetékkel ütköznek és áramütés miatt elpusztulnak. Becslések szerint akár 30-100 ezer madár is áldozatul eshet évente az ilyen jellegű baleseteknek.
A probléma kiküszöbölésére született 2008-ban az Akadálymentes Égbolt nevet viselő megállapodás, melynek keretében az áramszolgáltató társaságok vállalták, hogy a területükön fekvő, kiemelkedő túzok élőhelyek legkritikusabb vezetékszakaszait földkábelbe fektetik. Kunpeszér környékén a magyarországi túzokállomány több mint 40 százaléka él, ami becslések szerint 600-650 madár.
A többi középfeszültségű hálózatot működtető cég is végez már, illetve tervez a jövőben hasonló projekteket megvalósítani a túzokok élőhelyein. Várhatóan nem csak a kiskunsági, hanem a dévaványai és a kis-alföldi túzokok is nagyobb biztonságban lesznek a jövőben - tette hozzá Semjén Zsolt. Kiemelte: Európában Magyarország büszkélkedhet a legnagyobb és lassanként növekedő túzokállománnyal.
Kunpeszér határában a Nemzeti Közművek Zrt. az első földkábelbe fektetett szakaszt adta át kedden, amellyel 17,3 kilométer szabadvezetéket váltottak ki. A tervek szerint az NKM a Kiskunsági Nemzeti Park területén összesen 35 kilométeren váltja ki a légvezetékeket.
Nagy István agrárminiszter kiemelte: Magyarország nemzetközi összehasonlításban is élen jár a szabadvezetékek "madárbarát" átalakítása terén. Hozzátette: nem csak a túzok, hanem a többi madár előhelyei környékén is csökkenteni kell a szabadvezetékek által okozott veszélyt.
Fontos, hogy az áramszolgáltatók építsék be a madárvédelmi szempontokat a rendes, ütemezett felújítások, illetve új vezetékszakaszok kiépítése során - emelte ki Nagy István, aki az agrártárca segítségére is ígéretet tett. Mint elmondta: az Akadálymentes Égbolt megállapodásban megfogalmazott cél - vagyis, hogy 2020-ig az összes, madarakra veszélyes vezetékszakaszt átalakítsák -, csak részben lesz teljesíthető, de a munkát tovább kell folytatni.
Ismertetése szerint több országrészben zajlottak a kunpeszérihez hasonló beruházások, összesen 3446 kilométer hosszú vezetékszakaszon szigetelték az oszlopfejeket, 120 kilométer hosszú légkábelt cseréltek le földkábellel.
Az NKM hálózati társasága, az NKM Áramhálózati Kft. csatlakozott az Agrárminisztérium és a nemzeti parkok túzokvédelmi projektjéhez és vállalta, hogy azokon a területeken, ahol a legnagyobb számban élnek a védett madarak, a légvezetéket földkábelre cseréli és elbontja a vezetékrendszert tartó oszlopokat - mondta Alkér Zoltán, az NKM infrastruktúráért felelős vezérigazgató-helyettese. A mostani beruházás során több mint 200 villanyoszlopot emeltek ki.
Az NKM kiemelt célja a madárvédelmi szempontok szem előtt tartása, a fejlesztési irányokat az országos madárvédő szervezetekkel és a nemzeti parkokkal közösen határozza meg. A mostani projekt 2018-ban kezdődött és a továbbiakban is folytatódni fog, mivel a környezetért felelős nemzeti vállalatként ökológiai lábnyomuk csökkentésére is törekednek - hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes.
Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója úgy vélekedett: történelmi jelentőségű a mostani beruházás, ami jó eséllyel a túlélést is jelenti a magyar puszta rejtőzködő és Európa legnagyobb testű, röpképes madarai, a túzokok számára.
A túzok fokozottan védett faj, természetvédelmi eszmei értéke 1 millió forint.
(MTI)
