Az öt éve elfogadott Alaptörvény minden magyar alkotmánya, Magyarország pedig minden magyarnak az országa - hangoztatta Semjén Zsolt előadásában, amelyet A nemzeti összetartozás és felelősségviselés az alaptörvény tükrében címmel szombaton Ópusztaszeren tartott konferencián.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke az Alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat záró programján kiemelte: az alkotmány és a hozzá kapcsolódó állampolgársági törvény megteremtette a lehetőséget a nemzet közjogi egyesítésére, ami az egyetlen lehetséges válasz Trianon tragédiájára.
Minden magyar, bárhol éljen a világban, akár az utódállamokban, akár a diaszpórában, teljes jogú állampolgár lehet, mert egy magyar nemzet van - jelentette ki a kormányfő helyettese. Semjén Zsolt hangsúlyozta, a magyar állam értelme, hogy a magyar nemzet fennmaradjon. Az alkotmány pedig nem pusztán az államszervezet megfogalmazása, hanem a nemzet politikai kifejezője.
Az Alaptörvény kimondja a más nemzetekkel való együttműködés szándékát, és minden nemzet értékeinek tiszteletét - fogalmazott, hozzátéve: ez alapján követelhető meg saját nemzeti értékeink tisztelete is. Az új alkotmány megalkotását Deák Ferenc tettéhez hasonlította, aki az 1867-es kiegyezés után közjogilag is rendezte a helyzetet.
A miniszterelnök-helyettes kitért arra is, hogy a mai magyar valóságot a történelmi hagyományainkkal összekötő Alaptörvény - a keresztény államalapítás és a keresztény Európához való kapcsolódás kapcsán - egyedül Szent Istvánt nevezi meg. Ennek kapcsán pedig a Szent Koronát, valamint a történelmi alkotmányhoz való viszonyt tételesen is említi - tette hozzá.
Semjén Zsolt emlékezetesnek nevezte Antal József kijelentését, aki azt mondta, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke. Az utódállamok és az akkori ellenzék részéről nagy vihart kavaró bátor kiállás, azonban történelmi távlatból ma már "enyhe megfogalmazásnak" tekinthető - fogalmazott. Ezért kulcsfontosságúnak nevezte az Alaptörvénybe bekerült mondatot, mely szerint Magyarország nemcsak érez valamit, hanem felelősséget visel minden magyarért, bárhol is éljen a világban.
Az Országgyűlés 2011. április 18-án fogadta el Magyarország új Alaptörvényét, melyet Schmitt Pál köztársasági elnök 2011. április 25-én, húsvéthétfőn írt alá és 2012. január 1-jén lépett hatályba. Bár az Alkotmányt 1949 és 1989 között több alkalommal módosították, 2012 januárjáig az 1949. évi XX. számú törvény volt Magyarország Alkotmánya.
(MTI)
