"Különös keresztútján állunk újra az időnek, az európai történelemnek, a szülőföldünkön alakuló eseményeknek: meg kell tartanunk nemzeti identitásunkat, amiért harcba mentek március idusának hősei" - hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke ünnepi beszédében szerdán Szabadkán.
A vajdasági központi megemlékezésen a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke kiemelte: ha meg akarjuk érteni az ünnepet, akkor a 169 évvel ezelőtti események egészét kell megvizsgálni, mégpedig a jelen felől. "Mert a jelen kihívásaira való válaszok a történelmi tapasztalatban vannak, a döntésekben" - tette hozzá.
Pásztor István úgy fogalmazott: a történelmi események, tragédiák, veszteségek ideje alatt kitartó, alapos munkával, emberséggel, a jó szomszédságba vetett hittel a magyarság keményen és elszántan követte a haza bölcsének, Deák Ferencnek a tanítását, miszerint "semmiről, amit megszereztünk, félelemből, és ehhez hozzáteszem, személyes dölyfből, finnyásságból, egyéni érdekből vagy olyan érdekből, ami nem a nemzet, a közösség boldogulását helyezi előtérbe, nem mondhatunk le".
Március 15. a nemzet nemzetté válásának és vállalásának, saját sorsunk akarásának és irányításának ünnepe - hangsúlyozta. "A módszerek, a lehetőségek változnak, változhatnak, a cél sohasem" - fogalmazott Pásztor István, majd úgy folytatta: "minden hősi tett a hétköznapi, kitartó, a közösséget, a nemzetet és az elért eredményeket megtartó munkában nyer értelmet". A döntések, amiket meghozunk, nem alapulhatnak pillanatnyi szeszélyen, egyéni szimpátián, nem alapulhatnak mindig a szívünk tetszése szerint, de nem is ez a lényeg - magyarázta Pásztor István. "A lényeg az, hogy közösen és jó döntést hozzunk. Jónak és közösnek pedig csak az számít, amivel megtartjuk erőnket, haladni tudunk, és fel nem adunk semmit abból, amiért a márciusi ifjak, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei az életüket adták".
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy a nemzeti függetlenség, szuverenitás és az ország megerősödése szempontjából a magyarságnak ma is hasonló kihívásokkal kell szembenéznie, mint 169 évvel ezelőtt. "Például amikor a magyar szuverenitást Brüsszelből vonják kétségbe, mondván, hogy ők mondják meg, nekünk kikkel kell együtt élnünk". Semjén Zsolt leszögezte: a nemzeti szuverenitás azt jelenti, hogy "a magyar nemzet majd eldönti, hogy kivel akar együtt élni és kivel nem".
Hozzátette: ma az ország megerősítése a feladat, az erős Magyarország pedig azért kulcsfontosságú, "mert mi egyetemes magyar nemzetben gondolkodunk és az csak akkor tud megmaradni, ha minden egyes nemzetrésze megmarad". Ha bármely nemzetrész megrokkan vagy eltűnik, akkor az egyetemes magyarság lesz pótolhatatlanul szegényebb, csonkább, és az egyetemes magyar nemzet fennmaradása kerül veszélybe - fűzte hozzá.
A magyar patriotizmus lényege a nemzetrészek lokálpatriotizmusa - hangsúlyozta Semjén Zsolt, aki szerint éppen ezért a forradalom és a szabadságharc történetét sem lehet szétszabdalni nemzetrészek szerint. Mindazonáltal fontos az is, hogy "minden nemzetrész külön is tudatosítsa magában a saját értékeit, a saját hőstetteit, mindazt, amit ő adott az egyetemes magyarságnak".
A miniszterelnök-helyettes aláhúzta, hogy a külhoni nemzetrészek támogatását az erős Magyarország teszi lehetővé, de hasonlóan fontos szempont az, hogy "az adott nemzetrészek meg tudják szervezni önmagukat, képesek legyenek az ott élő magyar emberek értékeinek és érdekeinek kifejezésére". Mint mondta: a Délvidéken erre van példa, mert erős, szervezett magyarság él Szerbiában, amely meg tudja szervezni saját kulturális autonómiáját, és akit komolyan vesznek Belgrádban.
Semjén Zsolt hozzátette még, hogy a magyar kormány mindenben támogatja a délvidéki magyarságnak azokat a kulturális autonómia-törekvéseit, amelyek a magyarság megmaradását biztosítják. A magyar nemzet soha nem kért olyat, amire ne tudnánk példát mondani az Európai Unióban - folytatta, "mert ha másnak lehet, akkor nekünk is lehet, ha másoknak jár, akkor nekünk is jár".
(MTI, kormany.hu)
