A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint rendezett állapotok vannak a külhoni magyarságot érintő kérdésekben, és a legfontosabb programok működnek.
Semjén Zsolt az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtti éves meghallgatásán kiemelte: eddig 801 ezer állampolgársági kérelem érkezett, 750 ezren már letették az esküt, az állampolgárság megállapítását 60 ezren kérték. A kérelmek közül 28 ezret utasítottak el - jelezte. Kitért arra is, hogy bár a kérelmek száma természetszerűleg csökken, főként a kihelyezett konzuli napokon nyújtanak be igényt, de az egymillió új állampolgár elérhető, ez reális szám. Megerősítette: autonómia tekintetében nincs kettős mérce, jár a magyarságnak.
Szólt arról, hogy sikeres volt a tematikus évek programja, s idén a külhoni fiatal vállalkozók évére 750 milliót különítettek el. Attól, hogy kulturális területen biztosítják a magyar identitást, még nem biztos, hogy valaki a szülőföldjén marad, ha nehéz a gazdasági helyzet - indokolta a kezdeményezést. A kormányfő helyettese a diaszpóra kiemelten sikeres programjának nevezte a Kőrösi Csoma Sándor programot, amely a Kárpát-medencére vonatkoztatva kiegészült a Petőfi Sándor programmal. Előbbiben 100 ösztöndíjas vesz részt és közel egymilliárdos a keret, utóbbiban 50 ösztöndíjast küldenek ki és 350 milliós forrás áll rendelkezésre. Szólt a testvér települési programról, amelyre 150 milliós keretet fordítanak. Jelezte: a Határtalanul! program keretében a százezredik diák járt külhoni magyar közösségnél.
Közlése szerint felmérik a magyar többségű települések és egyházi intézmények helyzetét, célként fogalmazta meg, hogy minél több gyermek szülessen a magyar, a diaszpórában a vegyes házasságokban, minél több gyermek járjon magyar nyelvű óvodába, szerezzen szülőföldjén magyar intézményben diplomát, növekedjen a magyar nyelvű munkavállalókat alkalmazók aránya és a magyarság kezében összpontosuló vagyon. Semjén Zsolt beszámolt a Vajdaságban indult 50 milliárdos gazdaság fejlesztési programról, és hangot adott azon véleményének, hogy ha a források rendelkezésre állnak a következő ilyen programot Kárpátalján kellene elindítani.
Kitért arra, hogy tavaly a nemzetpolitikai terület támogatása - a tárcák forrásait nem számítva - mintegy 22 milliárd volt, az összeg folyamatosan bővült az elmúlt esztendőkkel. Rögzítette: a kormány elsősorban katalizátor szerepre törekszik.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár kifejtette: a 22,3 milliárdos támogatási keretből a nemzetpolitikai államtitkárság fejezetében 5,8 milliárd, a Bethlen Gábor Alapkezelőnél 16,5 milliárd szerepelt és közel 5 milliárdot a rendkívüli kormányzati intézkedések fejezetéből különítettek el a tavalyi évben. Rendkívül fontos és kiemelten sikeres programnak nevezte a külhoni magyar szakképzés évét, ez még nem zárult le, különböző fejlesztésekre, programokra idén is 500 millió áll rendelkezésre és szeretnék a jövő évi költségvetésbe is betervezni ezt a forrást. Az államtitkár szerint a Kárpát-medencében nem munkanélküliség, hanem munkaerő-hiány van, és a szülőföldön való boldogulás egyik eszköze lehet a szakképzés fejlesztése. Kitért az idei programra és jelezte: áprilisban pályázatot hirdetnek a külhoni magyar vállalkozóknak 525 milliós kerettel, egy-egy vállalkozó 3-6 millióra nyújthat be kérelmet. Kitért arra, hogy a tervek között szerepel diaszpóra központ létrehozása, a források rendelkezésre állnak, felhasználják a Mikes és Julianus programok tapasztalatait, az összegyűlt értékeket. 80 millió forintot fordítanak a Márton Áron emlékévre, a programok már elindultak - jelezte.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott elmondta: Joggal Európában címmel áttekintést készítettek a különböző autonómia törekvésekről és a szomszédos országok jogi szabályozásáról, arról, mennyiben szolgálhatja az önrendelkezést. A megbízott hasonló látlelet készítene a szórvány magyarságról is.
Szávay István (Jobbik) szerint egész pályás letámadás zajlik az erdélyi magyarság ellen, úgy látta: a román-magyar kapcsolatok mélyponton vannak. Üdvözölte a gazdaságfejlesztési programot, de azt mondta, egyre kevésbé átláthatók ezek a források. Bírálta a pályázati pénzek elosztását is. Várható-e, hogy a Most-Híddal való kiegyezés a hétvégi szlovákiai választási eredmények ismeretében - kérdezte. Kiss László (MSZP) a külügy és a nemzetpolitika lépései között nem érez összhangot, szintén megjegyezte a rossz román-magyar kapcsolatokat, és provokációnak nevezte Tőkés László állami kitüntetésének visszavonását. Szászfalvi László (KDNP) szerint a szórványt középpontba kell állítani, és kiemelte az egyházak lehetséges szerepvállalását.
Semjén Zsolt közölte: a védhatalmi státusz, amit Tőkés László korábbi felvetése szerint Magyarország Erdély felett vállalhatna, az ő javaslata, nem a magyar kormányé, de hasonlóra volt példa Ausztria és Dél-Tirol esetében. Szerinte joga van a politikusnak ilyen véleményt megfogalmazni, s a kitüntetés visszavonásának időzítését nehéz másként értelmezni, mint provokációt. Jelenleg nyomás van a magyar kormányon, hogy a konzulok számát Romániában csökkentsék, de ezt nem szeretnék. Más kérdés kapcsán azt mondta, a Hídhoz való viszony fundamentális, ha a Magyar Közösség Pártja megállapodik velük, akkor a magyar kormány nem ellenzi, de a Most-Híd létrejöttével az egész Kárpát-medencére veszélyes jelenséget indított el a magyar képviseletre nézve - mondta Semjén Zsolt, akinek komoly fenntartásai vannak a párttal kapcsolatban. Kitért arra is, ha a polgármesterek kérik, készek közreműködni a felvidéki magyar kisiskolák fenntartásában, ahogy Kárpátalja esetében is biztosítják a szükséges forrásokat. Jelezte: Vajdaságban a Vajdasági Magyar Szövetséget támogatják, ők tudták az ottani magyar közösséget megszólítani.
(MTI)
