A horvátországi magyarság ma nagyobb reménnyel tekinthet a jövőbe - hangsúlyozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap a drávaszögi Bellyén, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (MMDK) központi, március 15-i ünnepségén mondott beszédében.
Kifejtette: ez annak köszönhető, hogy a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége immár újra megerősödve képviselettel rendelkezik a horvát parlamentben, és így hatékonyabban szolgálhatja a horvátországi magyar nemzetrész jövőjének ügyét. Továbbá - szavai szerint - a széljárás is kedvező, mert a zágrábi száborban ismét nemzeti gondolkodású vezetés nyert többséget.
Potápi Árpád János szerint előremutató, hogy négy év után újra ülésezhetett a horvát-magyar kisebbségi vegyes bizottság (KVB), amelynek asztalánál a horvátországi magyar nemzetrész és a magyarországi horvát nemzetrész a megmaradásáért dolgozott együtt.
Magyarország kormánya a külhoni magyarságra odafigyelve, saját gazdaságának erősödésével párhuzamosan a határon túli magyarság támogatását is nagyságrendekkel megnövelte az elmúlt évben - jelezte az államtitkár.
Mint mondta: nemsokára elindítják a horvátországi magyar gazdaságfejlesztési programot, amelynek nyomán a drávaszögi térségben is több munkahely jön létre, és ezáltal "erősödik a szülőföld nemzetmegtartó ereje".
Kiemelte, hogy a magyar kormány 2017-ben meghirdette a Szent László-évet, amellyel a lovagkirály szellemi örökségét kívánják erősíteni.
"László királyunk, akinek ereklyéit őrzik Raguzától Győrig, Krakkótól Zágrábig, aki megalapította a zágrábi püspökséget, és akinek nevét ma is szlavóniai magyar falu őrzi, éppúgy a horvát-magyar barátság kifejezője lehet, mint a nagy Zrínyi Miklós vagy a horvát édesapától és magyar édesanyától született '49-es vértanú Knézich Károly" - húzta alá Potápi Árpád János.
Horvátország több településén is megemlékezéseket tartanak a magyar kisebbségi szervezetek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának alkalmából a hétvégén.
A HMDK központi ünnepségén a résztvevők megkoszorúzták Ács Gedeonnak, Kossuth Lajos tábori lelkészének síremlékét a csúzai református temetőben, valamint a kultúrotthon falán lévő Kossuth-domborművet.
Bellyét mára többségében horvát anyanyelvűek lakják, de ez a település volt Ács Gedeon szülőfaluja. Kossuth papja, aki a kormányzót az emigrációba is követte - Törökországba, majd az Egyesült Államokba-, végül az óceánon túlról is hazatért szülőföldjére, ahol rögzítette naplóiban az utókornak a drávaszögi emberek életét és mondavilágát.
Halálának 130. évfordulója alkalmából a HMDK Ács Gedeon-emlékévet hirdetett.
(MTI)
