A magyar szentek, boldogok és vértanúk tiszteletére szenteltek hétfőn római katolikus kápolnát a székelyföldi Csíkszentkirályon.
A száz fő befogadására alkalmas kápolnát közadakozásból építette a falu katolikus közössége egy olyan településrész kiszolgálására, mely távol esett a központi római katolikus templomtól. Az építkezést mind a román, mind a magyar kormány támogatta. A kápolna oltárképén - melyet Barabás Márton festőművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja festett - Jézus központi alakja mellett Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre, Szent Margit, Szent Erzsébet, Szent László, Szent Gellért alakja, valamint több 20. századi személyiség is látható. Ott van közöttük Batthyány-Strattmann László, Scheffler János és Apor Vilmos, IV. Károly király, valamint a román kommunista börtönben agyonvert Boga Alajos kanonok, továbbá Salkaházi Sára, és Márton Áron püspök is.
Csató Béla csíkszentkirályi plébános a Vasárnap című erdélyi katolikus hetilapnak adott interjúban elismerte: szubjektív a válogatás, és az ábrázolt személyiségek sora nem jelenti, hogy csak ők lennének a magyar szentek. Megjegyezte: a magyar szentek, boldogok és vértanúk kifejezésben nem a magyarság az erkölcsi kategória, hanem, hogy szentek, boldogok és vértanúk. Hozzátette: magyarságuk azért fontos, "mert bennünket, magyarokat hívnak, hogy közéjük tartozzunk".
A kápolna ünnepélyes felszentelésén Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mutatta be a szent misét, a magyar kormány üzenetét pedig Szilágyi Péter helyettes nemzetpolitikai államtitkár tolmácsolta. Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy november 13. az egyházi kalendáriumban a magyar szentek és boldogok napja, de ez az a nap is, amikor 1844-ben az addig használt latin helyett államnyelvvé vált a magyar nyelv.
"Míg Nyugat-Európában ma templomokat rombolnak, kereszteket szednek le róluk, addig egy kis falu Erdélyben irányt mutat a kereszténység védelmének ügyében. Ahogy irányt mutatott a korábbi vészterhes századokban is. (...) Mindig számíthattunk rá. Erdély titka a hűségben rejlik. Ez a térség mindenkor hű maradt önmagához, keresztény gyökereihez, a hazához. Erdély mindenkor jelen volt és jelen lesz nemzetünk történetének alakításában" - jelentette ki a helyettes államtitkár.
Szilágyi Péter arra kérte a jelenlevőket, hogy vegyenek részt a nemzeti döntések meghozásában, és hallassák hangjukat a jövő évi magyar országgyűlési választásokon. "Az összefogás és a szilárd hit elvezet minket nemzetünk felemelkedéséhez" - fogalmazott a politikus.
(MTI)
