1956 és a mosonmagyaróvári sortűz emlékeztessen arra, hogy a szabadság olyan törékeny dolog, amelyet bármikor elveszthetünk, ha nem vigyázunk rá - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton a mosonmagyaróvári sortűz 63. évfordulóján tartott megemlékezésen.

Potápi Árpád János a határőrlaktanyánál, ahol a forradalom idején több mint százan vesztették életüket, amikor a laktanyából fegyvertelen tüntetők közé lőttek, elmondta, hogy azok, akik 1956. október 26-án békésen vonultak utcára, egy szabad világ eljövetelében hittek, amely leszámol a kommunizmussal, az elnyomással és az "évtizedes hazánkra boruló sötétséggel".

Fotó: Krizsán Csaba/MTI

Békések voltak, de tettre készek, mert nem akartak többé félni, némán megalkudni - fogalmazott.

Hozzátette, hogy a helyi kommunista rezsim képviselői azt adták válaszul, amelyhez a legjobban értettek: gyáván, erőszakkal mészárolták le az embereket, a felszabadult ünneplés helyére, percek alatt halálhörgés és félelem költözött. Máig nem tudjuk az áldozatok pontos számát, de száznál is többen vesztették életüket a vérengzésben - mondta.

Fotó: Krizsán Csaba/MTI

Az államtitkár részvétét fejezte ki az elhunytak hozzátartozóinak és tiszteletét a túlélőknek. Úgy fogalmazott, hogy nemcsak Mosonmagyaróvár, hanem az egész magyar nemzet is mindörökké büszke rájuk.

Bár a forradalmat leverték, de a forradalom lángja később sem hunyt ki, mert sem az 1968-as prágai tavasz, sem az 1989-es közép-európai rendszerváltás nem történt volna meg 1956 hősies forradalma nélkül - mondta, majd hozzáfűzte: elődeink olyan példát mutattak, amely elhozta a következő  évtizedekben Kelet-Európa felszabadulását, a vasfüggöny lebomlását, a politikai, gazdasági és társadalmi rendszerváltást, a Szovjetunió felbomlását.

Fotó: Krizsán Csaba/MTI

Soha nem felejthetjük el a több ezer névtelen hősnek és a név szerint ismerteknek, amit tettek. Emlékeznünk és emlékeztetnünk kell a jelen és a jövő nemzedékét arra, hogy eleink a jövőjüket, az életüket adták hazánk szabadságáért - mondta.

Meg kell emlékezni a mosonmagyaróvári mellett a budapesti, a tatabányai, a nagykanizsai, a salgótarjáni, a kalocsai és a tiszakécskei sortüzek áldozatairól is, a több száz kivégzettre, a több ezer bebörtönözöttre és arra a több mint kétszázezer magyarra is, akiknek el kellett hagyniuk a hazájukat  - emelte ki.

Soha többé nem engedhetjük meg, hogy hitünk és országunk veszélybe kerüljön - zárta emlékező beszédét az államtitkár.

Az ünnepség zárásaként a résztvevők az emlékezés koszorúit helyezték el a Gyásztéren álló Golgota-szobornál, amelyet Rieger Tibor szobrászművész alkotott.

A mosonmagyaróvári képviselő-testület október 26-át 1999-ben nyilvánította városi gyásznappá.

(MTI)