Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc szelleme azt üzeni, hogy a szolidáris nemzetekre épülő Európa építéséhez kell keresni a közös nevezőt - összegezte Szili Katalin miniszterelnöki megbízott Olaszországban elmondott ünnepi beszédeit szerdán az MTI-nek Bolzanóból telefonon nyilatkozva.

A volt házelnök kulcskérdésnek nevezte az európai létforma megőrzését, amely szerinte elsősorban keresztény. Felhívta a figyelmet a nemzetre mint identitásteremtő, szervező erőre és alapegységére, a családra, amely - mint hangsúlyozta - apából, anyából és gyermekből áll.

Ezeket a fogalmakat mára csak a konzervatív politika "tűri meg", hiszen Európa ma bevándorlókat, "gendert" ért inkább kisebbség szón, nem azt a mintegy 60 millió embert, aki nemzeti kisebbségként él szülőföldjén - mondta.

Szili Katalin sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Unióban nem kapnak figyelmet az őshonos kisebbségek, amelyeknek szintén kollektív jogokra lenne szükségük.

A miniszterelnöki megbízott méltatta a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezését, amelynek keretében egymillió aláírást kell összegyűjteni májusig.

Hangsúlyozta, a magyar és az olasz történelem "ékesen bizonyítja", hogy mindkét nép egyformán szabadságszerető és barátságos.

A magyarok hálával tartoznak mindazon olaszoknak, akik közöny és hallgatás helyett segélyekkel, aláírásgyűjtéssel és a szolidaritás más formáival támogatták a magyar forradalmat és a hazájukból menekülni kényszerülő magyarokat - mondta.

Szili Katalin kedden Milánóban, szerdán pedig Bolzanóban vett részt 1956-os megemlékezéseken Csiszár Jenő milánói főkonzul kíséretében.

(MTI)