A kormány azon dolgozik 2010 óta, hogy a Magyarországon kívül élő magyarok érezzék, az anyaország nem mondott le róluk.
Szilágyi Péter a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa elmondta: azért, hogy ezt az érzést erősítsék, első lépésként módosították az állampolgársági törvényt, hogy a diaszpórában élők a Kárpát-medencei magyarság mellett könnyített módon szerezhessenek magyar állampolgárságot, második lépésként pedig elfogadták 2011-ben az alaptörvényt.
Kiemelte, Magyarország nemcsak felelősséget érez, hanem felelősséget is visel a határon túli magyarságért. Ez proaktív, a közösség igényeinek megfelelő kormányzati politikát kíván; ezért számos programot indított a Miniszterelnökség a diaszpórában élők segítésére - mondta a miniszteri biztos.
Kifejtette, hogy 2013-ban elindult a Kőrösi Csoma Sándor-program; 2017-ben nyílt pályázati rendszer indult a diaszpórában élő magyar szervezetek számára, amelynek éves kerete ötszázmillió forint; elindult a Rákóczi Szövetséggel együttműködve egy dipaszpóra-táboroztatási program; a nemzetpolitikai államtitkárság továbbképzéseket tart a hétvégi iskolákban dolgozó pedagógusoknak, idén februárban több mint százan vettek részt egy ilyen képzésen.
Szilágyi Péter megköszönte a képzésen résztvevőknek, hogy a diaszpórában élő magyar közösségekben időseket és gyermekeket is segítenek, megismertetik velük a magyar nyelvet és kultúrát, ezáltal megerősítik magyarságukban az egész közösséget.
A nyugati diaszpórában magyar nyelvet tanítók továbbképzését az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége szervezi a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karával együttműködve. Idén 13 országból 32-en vettek részt az egyhetes képzésen. Érkeztek pedagógusok az Amerikai Egyesült Államokból, Argentínából, Ausztriából, Ausztráliából, Brazíliából, Ciprusról, Csehországból, az Egyesült Királyságból, Izlandról, Kanadából, Németországból, Paraguayból és Svédországból.
(MTI)
