Trianon-emlékművet avattak a Somogy megyei Lengyeltótiban pénteken. Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa a nemzeti összetartozás éve alkalmából tartott eseményen hangsúlyozta: Magyarország ma erősebb, mint az elmúlt száz évben bármikor.

A miniszteri biztos a Zichy parkban, Farkaslaki Jakab György szobrász és Pap Lajos kőfaragó alkotása előtt - amely a világ több tájáról származó kövekből készült, és Szűz Máriát ábrázolja, amint magához öleli a csonka Magyarországot - azt közölte, a nemzeti közösségeink túlélték a többszöri elnyomást, Magyarország új alapokra helyezte a nemzetpolitikát, újjáépítette kapcsolatait a külhoni magyarsággal.

A magyar nemzet mára világnemzetté vált, mindezt az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarság közösen érte el - fogalmazott.

Rámutatott, hogy "az évszázad veszteségeit sikerült előnyünkre fordítanunk", a nemzet közjogi egyesítését követően olyan jól működő intézményrendszer épült ki, amelynek köszönhetően ma kijelenthető: nincs A és B kategóriájú magyar állampolgár, honfitársainknak ugyanazokat a lehetőségeket tudjuk biztosítani.

Szilágyi Péter felidézte, hogy a száz évvel ezelőtt a Kárpát-medencében baljósan megkonduló harangok egy új világrend kezdetét jelezték.

"Elvesztettük országunk területének kétharmadát, honfitársaink fele más országba kényszerült, családok hulltak szét, a Trianon palotában hozott döntés emberéletekre nyomta rá a pecsétjét" - jelentette ki.

Hozzátette, ilyen példátlan igazságtalanságot egy nemzet sem kényszerült elviselni a történelemben, de nincs is még egy olyan nép, amely megmaradt volna egy ilyen csapás után. Száz év alatt azonban nagyot fordult az idő kereke, ez a majdnem három emberöltő megmutatta, van még dolgunk az európai népek között.

Kiemelte, ugyan országhatárok választanak el bennünket, de a magyar szó a magyarországi, a felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki és őrvidéki magyarnak is ugyanazt jelentette 1920-ban és ugyanazt jelenti ma is. Ugyanazt a himnuszt énekeljük, ugyanazt a miatyánkot mondjuk a templomban, ugyanazért a nemzetért vagyunk felelősek - hangoztatta.

Szilágyi Péter közölte: "az a feladatunk, hogy ezt az összetartozást továbbra is minél több területen megjelenítsük, a mindennapokban is egységes nemzetben gondolkodjunk, egységes nemzetként cselekedjünk".

Móring József Attila, a térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselője azt mondta, hogy a lengyeltóti Trianon-emlékmű nemcsak az emlékezésnek, a magyarságunk előtti tisztelgés fontosságának a jele, hanem a büszkeségé is, hiszen "hiába tépték le a nemzet kétharmadát, ez a nemzet él és élni akar".

Zsombok Lajos (Fidesz-KDNP), Lengyeltóti polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy ma már a negyedik generáció teszi fel még mindig ugyanazt a kérdést, hogy miért mérte Magyarországra ezt a mérhetetlenül igazságtalan döntést a sors.

Közölte, Farkaslaki Jakab György és Pap Lajos alkotása arról tesz hitet, hogy a hazánk nem darabokból összetákolt valami, hanem egy test, amit nem lehet csak úgy vagdalni, toldani.

"A szobor által mi, lengyeltótiak is büszkén üzenhetjük mostantól a világnak: egy test a mi hazánk" - fűzte hozzá.

(MTI)