A magyar kormány támogatásával induló, a kárpátaljai magyarság megsegítését célzó gazdaságfejlesztési program lebonyolításának feltételeit vitatták meg magyarországi, kárpátaljai és más határon túli magyar szakemberek csütörtökön Felsőszinevéren, a XXIV. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem nyitónapján.
A Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) által szervezett rendezvényen a kárpátaljai magyarság megmaradását segíteni hivatott gazdaságfejlesztési program megvalósításának aspektusairól kerekasztal-beszélgetést tartottak.
Bevezető előadásában Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos hangsúlyozta: a kárpátaljai gazdaságfejlesztési program megléte a világ összmagyarságának alig egy százalékát kitevő 150 ezres magyarságot dicséri, amely képes volt arra, hogy az Egán Ede-terv néven kidolgozza a kárpátaljai magyar gazdaságfejlesztés stratégiáját. Ez nagy dolog egy olyan közösség számára, amely már a hatodik államban éli életét, ráadásul jelenleg testvérháborúval sújtva - tette hozzá.
A politikus emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány olyan közösségnek nyújt gazdaságfejlesztési támogatást, amelynek országa nem tagja az Európai Uniónak, és ezzel a kárpátaljai magyarok helyben maradását segíti elő.
Grezsa István emlékeztetett arra, hogy a kárpátaljai magyarságnak nyújtott gazdaságfejlesztési támogatás nem szociális segély, mert minden egyes forintját megtöbbszöröző értékű befektetéseket kell generálnia. A vissza nem térítendő támogatás - az idén felhasználható kétmilliárd forint, a 2017-ben biztosítandó 5,2 milliárd forint, majd a következő évi 4,8 milliárd forint - magyar költségvetési forrás. Jelezte, hogy az Exim Bank által folyósított 20 milliárd forintnyi kedvezményes hitelkeret már most felhasználható jelentősebb beruházások finanszírozására.
A kormánybiztos hangsúlyozta: a kárpátaljai gazdaságfejlesztési program lebonyolításának teljesen átláthatónak kell lennie, ehhez szerinte minden feltétel adott.
A kárpátaljai gazdaságfejlesztési program jelentőségét hangsúlyozva Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője kifejtette: a kárpátaljai magyarság számára a korábbi évtizedekben gazdasági támogatásként nyújtott több tízmillió forintnak nem volt hozadéka, ma ugyanis nincs Kárpátalján egyetlen olyan objektum vagy vállalkozás sem, amely ezekből a pénzekből épült vagy létesült volna. Ez intő példa arra, hogy miként nem szabad felhasználni a támogatásokat - tette hozzá. Elmondása szerint egy évig tartott, amíg fiatal helyi szakemberek bevonásával kidolgozták az Egán Ede-tervet.
A kárpátaljai politikus elmondta, hogy a háborús ukrajnai helyzet miatt nem volt biztos, hogy Kárpátalja megkapja a támogatást, de az Egán Ede-terv ismertetését követően Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormány bizalmat szavazott a kárpátaljai magyarságnak, és döntött a gazdaságfejlesztési támogatás nyújtásáról.
Ez nagy lehetőség és egyben óriási felelősség a kárpátaljai magyar közösség számára - mutatott rá, megjegyezve, hogy folyik a program megvalósításához szükséges pályázati rendszer kidolgozása, és a tervek szerint júliusban meglesz a pályázati kiírás. Tájékoztatása szerint széles társadalmi konszenzus alapján már felállt a pályázatokat elbíráló kuratórium, amelynek tagjait a KMKSZ, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a történelmi egyházak delegálják.
Brenzovics László emlékeztetett arra, hogy a gazdaságfejlesztési támogatás nem magánszemélyeknek, hanem vállalkozásoknak szól. A bíráló bizottság szigorú pontozási rendszer alapján választja ki azokat a pályázatokat, amelyek a kárpátaljai magyarság szempontjából ígéretesek, hasznot hozók lehetnek. Szerinte ez kizárja vagy minimálisra csökkenti az esetleges korrupció lehetőségét. Nagyobb volumenű, a kárpátaljai magyarság jövőjét hosszabb távon befolyásoló és sok embert érintő beruházásokban kell gondolkodni - mutatott rá a KMKSZ elnöke.
(MTI)
