Közös feladatnak nevezte a hét évtizede kezdődött tragédia emlékének őrzését a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a Gulágra hurcoltakról szóló pénteki budapesti konferencián.
Egy nemzet jövője elválaszthatatlan a múltjától, ezért "közös feladatunk őrizni" a hetven éve történtek emlékét - hangsúlyozta Szilágyi Péter A Kárpát-medence elveszített területeiről (Kárpátalja, Erdély, Felvidék és Délvidék) szovjet típusú táborokba hurcoltak kálváriája című konferencián.
Emlékeztetett: a Kárpát-medencéből nyolcszázezer magyart és németet hurcoltak el hadifogolyként vagy internáltként a Gulágra, több százezer emberi sorsot törve ezzel ketté, sokan pedig sosem tértek vissza a fogságból. A témával foglalkozó szakemberekről azt mondta: nemzeti múltunk hiteles őrzése az összmagyarságnak tett szolgálat.
A Gulágot megjárt hősök, élők és holtak, példaképek az egész nemzet számára, az ember legyőzhetetlenségének és a hitnek a példaképei, akik megmutatták, miként lehet a legkiszolgáltatottabb helyzetben is megőrizni a reményt és az emberi méltóságot - fogalmazott Szilágyi Péter.
A helyettes államtitkár arról beszélt: az idén számos, a volt Szovjetunió területén lévő egykori kényszermunkatábor helyét kereshette fel, magyar áldozatok nyughelye után kutatva. Noha szinte az összes egykori helyszínt a földdel tették egyenlővé, a helyi hatóságok pedig néhol tagadják, hogy egykor magyarok és németek raboskodtak volna ott, és közülük tízezrek alusszák a föld alatt örök álmukat, a lakosok a mai napig tisztelettel emlékeznek az egykori foglyokra, "hiszen ugyanannak a rendszernek voltak mindannyian az elszenvedői".
Kovács Emőke, a Gulág-emlékév szakmai vezetője a konferencián azt hangsúlyozta: a tavaly kezdődött, jövő februárban véget érő eseménysorozat keretében számos tartalmas program valósult meg, köztük szakmai konferenciák és olyan, például a fiatalokat megszólító projektek, amelyek - egy akkori barakk révén például - kézzelfogható közelségbe hozzák a hét évtizeddel ezelőtti szenvedéseket. Hozzátette, az eseménysorozat keretében számos település avathatott emléktáblát elhurcoltjainak tiszteletére, és megjegyezte, jó érzés volt látni, hogy a települések és vezetőik mennyire magukénak érzik ezt az ügyet.
Nagyon lényeges az, hogy erről a nagyon erős traumáról, tragédiáról hogyan tudunk, tudunk-e egyáltalán beszélni, hiszen a különböző diktatúráknak, traumatikus történelmi sokkoknak van egy nagyon fontos következményük: az, hogy az ember elhallgat - jegyezte meg a szakember, kiemelve, hogy ezt hallgatást kellett megtörniük a túlélőknek, a történészeknek, muzeológusoknak, levéltárosoknak, helytörténészek mellett a témával foglalkozó művészeknek, "megelevenítve a megeleveníthetetlent".
Örömét fejezte ki, hogy ezen a tanácskozáson kilépnek Magyarország határain kívülre is a szervezők, és az egész Kárpát-medence történéseire fókuszálnak, mivel az elcsatolt országrészekről a tekintetben "sajnos még nem igazán beszéltünk". A Polgárok Házában, a konferencia helyszínén péntek délután Szakály Sándor, a Veritas Intézet főigazgatója nyitja meg az általa vezetett intézmény Gulág-kiállítását.
(MTI)
