A kormány fontosnak tartja a diaszpórában élő magyarság szervezeteivel való kapcsolat szorosabbra fűzését - mondta az MTI-nek vasárnap Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, aki a napokban latin-amerikai magyar szervezeteknél tesz látogatást.
"Örülünk annak, hogy az utóbbi években növelni tudtuk a diaszpóra magyarságának nyújtott támogatásokat" - fogalmazott az uruguayi Montevideóban tartózkodó Szilágyi Péter, aki telefonon nyilatkozott az MTI-nek. "Arra törekszünk, hogy erősítsük a kapcsolatokat a diaszpóra magyarságával, és mind az európai kontinensen, mind pedig a távolabbi kontinenseken erősebbre fűzzük a kapcsolatokat a helyi magyar szervezetekkel. Úgy gondoljuk, hogy ezekben a kapcsolatokban számos lehetőség van még, és a diaszpóra magyarsága is plusz erőt tud adni Magyarországnak" - jelentette ki.
A Miniszterelnökség helyettes államtitkára pénteken részt vett a Latin-amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetségének (LAMOSZSZ) harmadik küldöttgyűlésén, amelyre Chiléből, Argentínából, Venezuelából, Brazíliából és Uruguayból érkeztek küldöttek. A küldöttgyűlés helyszíne az uruguayi magyarságot összefogó szervezet, az 1936-ban létesített Uruguayi Magyar Otthon épülete volt. Szilágyi Péter elmondta, hogy az épületen nemrégiben komoly fejlesztést hajtottak és hajtanak végre jelenleg is.
A közgyűléssel párhuzamosan kezdődött meg a 30 éves múltra visszatekintő, 13. alkalommal megrendezett Dél-amerikai Magyar Néptánctalálkozó Montevideo egyik legnagyobb színházában, mintegy ezer-ezerkétszáz néző előtt. A találkozón tizenegy tánccsoport vett részt, főként Latin-Amerikából, de Magyarországról is érkezett táncegyüttes és több zenekar.
"A munka kifizetődő, a támogatásoknak megvan az eredménye" - mondta Szilágyi Péter montevideói tapasztalatairól. Mint kifejtette: az ottani magyar közösségben élénk a kulturális élet, számos tánccsoport működik és nyelvoktatásra van lehetőség. Hozzátette, hogy az említett két rendezvény is a nemzetpolitikai államtitkárság támogatásával valósult meg.
Latin-Amerikába az első világháborút követően érkeztek nagyobb számban magyarok, 1956-ig jelentős volt a kivándorlás, akkor azonban lezárult. Ezért az ottani magyar közösségek esetében számos esetben második, harmadik, sőt negyedik és ötödik generációs magyarokról van szó. A legnagyobb lélekszámban Argentínában és Brazíliában telepedtek le magyarok, több tíz- és százezres nagyságrendben.
Szilágyi Péter latin-amerikai tartózkodása keretében Argentínában kedden este előadást tart a Buenos Aires-i Hungária Klubban, és találkozón vesz részt a helyi magyar egyesületek, szervezetek vezetőivel. Csütörtökön a Santiago de Chile-i magyarság képviselői előtt számol be az aktuális nemzetpolitikai történésekről, a 2010 óta hozott nemzetpolitikai lépésekről és meghallgatja a szervezetek kéréseit, visszajelzéseit. Előadásának témája lesz a Latin-Amerikát is érintő déli nyitás, amelynek keretében új magyar külképviseletek nyíltak és további bővítésre van lehetőség.
A szórványban élő magyarsággal kapcsolatos nemzetpolitikai programokról szólva felidézte, hogy a 2013-ban indult Kőrösi Csoma Sándor Program keretében első körben mintegy ötven, második körben mintegy száz fiatal magyar szakember kapott lehetőséget arra, hogy a diaszpórában élő közösségekhez kiutazzon nyelvoktatási, hagyományőrzési és közösségszervező tevékenységek céljával.
A Mikes Kelemen Program célja a diaszpóra magyarsága könyvtári emlékeinek, hagyatékainak gyűjtése és digitalizálása, a Julianus Program pedig a diaszpóra építészeti emlékeit, emlékműveit dokumentálja. Kiemelte emellett, hogy idén nyáron a tervek szerint a diaszpórában élő - Ausztráliából, Észak-Amerikából, Latin-Amerikából és Európából származó - magyar fiatalok magyarországi táboroztatására lehetőséget nyújtó program indul.
(MTI)
