Magyar jövő csak a magyar fiatalok lehetőségeinek bővítésével, megélhetésük feltételeinek biztosításával lehetséges - jelentette ki Szilágyi Péter kedden a felvidéki Révkomáromban, a "2015 a külhoni magyar szakképzés éve" program keretében megvalósított fejlesztések átadásának első állomásán.
Beszédében Szilágyi Péter felidézte: a magyar kormány másfél éve vágott bele abba a munkába, amelyet a nemzetpolitikában gazdasági irányváltásnak neveznek. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára kifejtette: ennek egyik legfontosabb lépése annak tudatosítása, hogy a Kárpát-medencei magyar közösségek megtartása érdekében már nem elegendő a magyar identitás megerősítését szolgáló oktatás és kultúra támogatása. "Magyar jövő csak a magyar fiatalok lehetőségeinek bővítésével, megélhetésük feltételeinek biztosításával lehetséges" - fogalmazott. Hozzáfűzte: ezt a célt szolgálta és szolgálja a "2015 a külhoni magyar szakképzés éve" program is, amely az idén is folytatódik, új keretösszegből.
A tavalyi, 500 millió forintos keretösszegű programnak köszönhetően 2015-ben 345 millió forint értékben kaptak fejlesztési támogatásokat a külhoni magyar régiók szakképzést biztosító oktatási intézményei. Ebből az összegből a Felvidéken 12 oktatási intézményben valósultak meg fejlesztések, összesen 70,5 millió forintos ráfordítással. A fejlesztések ünnepélyes átadásának sorozata kedden a révkomáromi Ipari Szakközépiskolában kezdődött, majd ugyanaznap Gútán (Kollárovo) folytatódott, a helyi Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskolában, ahol tízmillió forint értékben valósulhattak meg fejlesztések.
A révkomáromi ünnepélyes átadáson, Vetter János, a helyi Ipari Szakközépiskola igazgatója elmondta: az 1951-ben alapított, jelenleg mintegy hatszáz fős diáklétszámú oktatási intézményük a program keretében 15 millió forintból fejleszthette elektrotechnikai és gépészeti szakműhelyét, amiért mint jelentős segítségért köszönetet mondott a magyar államnak. Rámutatott: a segítség azért is nagyon fontos, mert az iskolák a Felvidéken is jelentősen alulfinanszírozottak. "Iskolánk mindenkori költségvetése a túlélésről szól, több-kevesebb sikerrel" - jegyezte meg Vetter János.
A Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága 2012-ben, a külhoni magyar óvodások évével indította útjára célirányos pedagógiai programjainak sorozatát. Ezt később a kisiskolások, majd a felsősök, illetve tavaly a szakképzés éve követte, az idén márciusban pedig a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve program kezdődött el. A programok célja a külhoni magyar régiókban élők otthonmaradásának és szülőföldjükön való érvényesülésének segítése.
(MTI)
