Meg kell erősítenünk a határon túli magyar közösségeket, segíteni kell a határon túli magyar vállalkozásokat – mondta Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerdán Csátalján, a trianoni békediktátum 95. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

Ha ezt a munkát a következő években el tudjuk végezni, akkor beszélhetünk arról, hogy újra meg tudtunk kapaszkodni itt a Kárpát-medencében – hangsúlyozta az államtitkár. Potápi Árpád szavai szerint, ha a munkát elvégezték, „akkor beszélhetünk arról, hogy a jeles és dicső múltunk mellett van jelenünk és van előremutató jövőnk”. Leszögezte, hogy ehhez a közösségerősítő munkához szükség van a nemzeti összetartozás napjára is.

A nemzetpolitikáért felelős államtitkár úgy fogalmazott: a haza nemcsak a mostani határokon belüli Magyarországot jelenti, hanem a világ különböző pontjain élő magyar embereket, magyar közösségeket is.

Bayer Zsolt író, publicista beszédében kiemelte: ha csak „múltunkban és sebeinkben vájkáló emléknapként” tartjuk meg június 4-ét, akkor csak annyi értelme van, hogy az emlékezet megmarad. A hosszú 20. századból vannak olyan történelmi példák előttünk, amelyekre támaszkodni lehet, amelyekből meríteni lehet, amelyek azt üzenhetik június 4-én is, hogy "Trianon ide vagy oda, de csodát tudunk tenni” – fogalmazott.

Emlékeztetett arra, hogy a vesztett szabadságharc és a Bach-korszak utáni kiegyezést követően ez a nemzet képes volt igazi csodát tenni, évszázadok lemaradását két és fél évtized alatt bepótolni. Majd a vesztes világháború és a trianoni iszonyat után másodszor is képes voltunk a csodára a bethleni konszolidációval a klebelsbergi iskolarendszerrel – mondta.

Bayer Zsolt úgy fogalmazott: elveszett az ország kétharmada és a nemzet kétharmada, és ha ennek ellenére gyakorlatilag közép-európai nagyhatalommá tettük ezt az országot, akkor nem igaz, hogy most nem vagyunk képesek harmadszor is csodát tenni.

Samu István, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnökségi tagja hangsúlyozta, hogy minden nehézség ellenére „jó magyarnak lenni”, és arra kért minden magyart, hogy „építsünk együtt egy közös jövőt”.

Péter Csaba, az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt elnöke a kárpátaljai magyarok köszönetét tolmácsolta azért a segítségért, amelyet az anyaország lakói nyújtottak a háborúval sújtott országban élőknek.

Bíró Zsolt, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke hangsúlyozta, hogy minden „asszimilációs kényszer” ellenére a magyarok többsége szülőföldjén marad. Kiemelte: az Orbán-kormány tevékenységének köszönhetően „ma már csak közös magyar ügyek vannak" és "minden magyar felelős minden magyarért”.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szólt arról, hogy a kommunista rezsim a „nemzet immunrendszerét” gyengítette le. „Mi azonban nemzetben, családban és keresztényi gyökerekben gondolkodunk” – szögezte le.

A nemzeti összetartozás napja alkalmából rendezett ünnepséget a szerb határ menti község parkjában 2005-ben felállított emlékmű előtt rendezték meg. Az ünnepségen és a koszorúzáson képviseltette magát az orosz nagykövetség is.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".

(MTI)