A budapesti Duna Palotában ülésezett hétfőn a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Külügyi és Jogi Szakbizottsága.

Dr. Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára a MÁÉRT Külügyi és Jogi Szakbizottságának elnökeként bevezetőjében ismertette az aktuális külpolitikai kérdéseket és áttekintést adott a nemzetközi helyzetről, különös tekintettel a biztonságpolitikára. A bevándorlási témát érintve elmondta, hogy a gazdasági indíttatású migráció jelentős biztonsági kockázatot vet fel. Kiemelte: az Európai Bíróság hazánk számára kvóta ügyben elmarasztaló döntést hozott, ami egyértelműen politikai indíttatással magyarázható. Mikola István hozzátette: Magyarország nemzetközi megítélése kedvező, mind a fenntartható gazdasági prosperitása miatt, mind pedig biztonsági tekintetben. Ezeket jól mutatja, hogy az ENSZ szakosított szervezetei előszeretettel választják Budapestet székhelyükként, jelenleg a 14. központ-áthelyezéssel kapcsolatban folytatunk tárgyalásokat. Az elnök áttekintésében hangsúlyozta, hogy nagy igény van a világgazdaságban a magyar tudástőkére, amivel a globális értékláncokba kapcsolódunk be.

Kép letöltéseFotó: Patterman Renáta

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kiemelte: az elmúlt hét és fél év nemzetpolitikájának egyik legjelentősebb eredménye a nemzet közjogi újraegyesítése, melynek köszönhetően még év végéig leteheti az esküt az egymilliomodik új magyar állampolgár. Hangsúlyozta: a külhoni magyarság megsegítésére fordított kormányzati támogatásokban is óriási növekedés tapasztalható, hisz 2009-hez képest ez az összeg mintegy megtízszereződött.

Az államtitkár rámutatott: 2015-től az oktatás megerősítése mellett egyre inkább előtérbe került a szülőföldön való boldogulás támogatása a külhoni magyarság gazdasági megerősítése által. Kiemelte: ezt a célt szolgálják a Nemzetpolitikai Államtitkárság által meghirdetett tematikus évek, így a jelenleg zajló 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve. Hozzátette: a jövő év nagy valószínűséggel a külhoni magyar családok éve lesz, amennyiben a MÁÉRT ez a javaslatot elfogadja. A külhoni magyarság jogi megerősítésével kapcsolatban elmondta: nagyon fontos, hogy az őshonos kisebbségeket Európában a bevándorlóktól külön kezeljék, hisz két teljesen eltérő csoportról van szó.

Kép letöltéseFotó: Patterman Renáta

Dr. Veress Emőd egyetemi tanár a Székely Mikó Kollégium és a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum jogi helyzetével kapcsolatban nyújtott tájékoztatást. Kiemelte: míg a marosvásárhelyi líceum ügye elszigetelt kérdés, addig a Székely Mikó Kollégium ügye típusügy. Hangsúlyozta: mindkét intézmény jogi helyzetének rendezése folyamatban van, ezzel párhuzamosan vannak kísérletek politikai megoldásra is, ami gyorsabb eredményeket hozhatna. Hozzátette: a két intézmény ügyével jelenleg a legfelsőbb ítélőszék foglalkozik, a döntés pedig számos más ügyben lesz majd precedens értékű és sok intézmény sorsát határozza majd meg.

Dr. Brenzovics László ukrajnai parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke kiemelte: Ukrajnában a helyzet nem javul, folytatódik a kelet-ukrajnai konfliktus és súlyos a gazdasági válság. Rámutatott: az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény óriási visszalépés az országban élő nemzeti kisebbségek számára, hisz gyakorlatilag felszámolja a kisebbségi közoktatási intézményeket, ezáltal ellentétes mind Ukrajna alkotmányával, mind az ország nemzetközi kötelezettségvállalásaival.

Brenzovics László köszönetet mondott Magyarország Kormányának a kárpátaljai magyarságnak nyújtott támogatásért és az új ukrán oktatási törvénnyel szembeni határozott kiállásért. Kiemelte: a törvénnyel kapcsolatban gyakorlatilag minden szomszédos ország jelezte fenntartását, a legélesebben Magyarország és Románia. Kiemelte: nagy sikerként könyvelhető el, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése csütörtöki ülésén megvédte a meglévő kisebbségi oktatási rendszert Ukrajnában, hisz 80 százalékos többséggel fogadta el az új ukrán oktatási törvényt érintő sürgősségi határozatot.

(Miniszterelnökség)