Budapesten ülésezett szerda délelőtt a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) gazdasági, digitális, önkormányzati, jogi, védelmi és biztonságpolitikai szakbizottsága.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára előadásában kiemelte: a nemzetpolitika fő célja a külhoni magyarság identitásának megerősítése, a családok támogatása és a gazdaságélénkítés. A szülőföldön való boldogulás támogatása érdekében a kormány az elmúlt évek során 5000 külhoni magyar intézmény fenntartható működéséhez járult hozzá, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében pedig 110 új óvoda épül és 683 intézmény újul meg szerte a Kárpát-medencében. Az államtitkár hangsúlyozta: egységes és versenyképes Kárpát-medence kialakítására van szükség az élet minden területén, és az elmúlt évek során a magyar kormány komoly lépéseket tett ennek megvalósítása érdekében.
A Magyar Állandó Értekezlet november 15-i plenáris ülését előkészítő szakbizottsági ülés megnyitóján Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium polgári hírszerzésért felelős államtitkára úgy fogalmazott: Magyarország 2015 óta él együtt a tömeges migráció kihívásaival és a kormány továbbra is azt vallja, hogy a problémát ott kell kezelni, ahol megszületett, és a segítséget helyben kell nyújtani, nem a bajt idehozni.
Kiss-Parciu Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára felidézte: 2016-ban indult el a kormány határ menti infrastruktúrafejlesztést célzó programja, amelynek eredményeként 2010 óta 20 új határátkelőhelyet nyitottak Magyarország és a szomszédos országok között. A 2016-ban, először a Vajdaságban elindult külhoni magyar régiós gazdaságfejlesztési programok keretében eddig összesen 44 882 nyertes pályázót hirdettek, akik összesen több mint 110 milliárd forint összegű forrást nyertek el, így 230 milliárd forint összértékű fejlesztés, beruházás valósul meg. A programra idén 50 milliárd forint áll rendelkezésre.
(Miniszterelnökség)
