2016. október 6. Budapest
Tisztelettel köszöntöm Liu Jün-san urat, a kínai delegáció vezetőjét, Tuan Csie-lung nagykövet urat. Tisztelettel köszöntöm a kínai delegáció minden tagját és a kelet-közép-európai politikai pártok vezetőit.
Kedves Barátaim!
Különleges konferencia ez. Én 1990 óta vagyok parlamenti képviselő – ez 26 évet jelent –, és én jól emlékszem azokra az időkre. Sok kérdés foglalkoztatott akkor bennünket, társadalmaink átalakítása, nemzetközi újrapozicionálása. Ha 26 évvel ezelőtt, az első szabad parlamenti választást követően valaki azt mondta volna, hogy 26 év elteltével a Kínai Kommunista Párt regionális nemzetközi párttanácskozásán fogunk egymással találkozni itt, Budapesten, akkor bizonyára jót mosolyogtunk volna. 26 évvel ezelőtt nem gondoltuk, hogy ebbe az irányba fejlődik a világ. 26 évvel ezelőtt az a gondolat, hogy a Kínai Kommunista Párt szervezésében lesz egy tanácskozás Budapesten, ahol a világ fejlődési irányainak megértésével foglalkozunk, ahol Kína és 16 ország együttműködésének kérdéseivel foglalkozunk; nos, ez a gondolat akkor abszurdnak tűnt volna. Mégis létrejött, mégis ez történt.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az európai pártok nem szoktak ebben a körben találkozni. Ilyen konferencia, kedves Kínai Barátaink, Európában nincs. Európában a pártok szigorú pártcsalád-vonalak mentén vannak szervezve, és mindenki csak a saját fajtájával találkozik: a szocialisták a szocialistákkal, a konzervatívok a konzervatívokkal, a liberálisok a liberálisokkal. Európában ez a világ rendje, és most, ha körülnéznek, azt látják, hogy itt ülnek európai politikai pártok, különböző pártcsaládokhoz tartoznak, teljesen más ideológiák iránt vannak elkötelezve, és mégis itt ülünk ma együtt, és közösen gondolkodunk a jövő egyik fontos kérdéséről. Ha semmi más értelme nem lett volna annak, hogy a Kínai Kommunista Párt ezt a találkozót megszervezze, csak ennyi, már akkor is rendkívül értékes tanácskozás lett volna ez. Meg kell becsülnünk szerintem azokat a hagyományos, európai pártcsaládokat elválasztó vonalakon átnyúló találkozási formákat, tanácskozásokat, mint amilyen ez a mai is. Tisztelettel köszönjük tehát kínai barátainknak, hogy egy ilyen különleges párttanácskozást hoztak tető alá itt, Budapesten.
Ráadásul Magyarország számára megtiszteltetést jelent, hogy a világ egyik legintenzívebben fejlődő gazdasága ilyen erősen érdeklődik a térségünk iránt. Az utóbbi években ez már nem csak kíváncsiságot jelent, hanem egy határozott szándékot, hogy Kína a legkülönbözőbb területeken együttműködjön Közép-Európával. Ennek a megtisztelő figyelemnek a jelét látjuk most, amikor itt Kínát az egyik vezető politikusa képviseli, és a tanácskozás házigazdája Magyarország lehet.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégeink!
Ma a párbeszéd jegyében gyűltünk össze. A filozófusoktól tudjuk, hogy az értelmes párbeszéd alapföltétele, hogy az abban résztvevőknek legyen legalább egy közös premisszájuk. Szerencsénkre a közép-európai országoknak és Kínának ma már nem egy, hanem több közös premisszájuk is van.
Az első közös premisszánk, hogy beláttuk, mindannyiunk érdekét az szolgálja, ha nyitunk egymás felé; Kína nyitott Európa felé, ezt hívják az „Egy övezet, egy út” politikájának, Magyarország pedig – hasonlóan más közép-európai országokhoz – szinte ugyanebben az időben hirdette meg a „Keleti nyitás” politikáját. Ez a politika oda vezetett mára, hogy közösen akarjuk újjáépíteni az Európának és Kínának egyszer a múltban már hasznot hajtó Selyemutat. Azon vagyunk, hogy mindannyiunk megelégedésére összekössük a világ jelenleg legerősebb gazdasági erőterét, Kínát Közép-Európával, amely Európa leendő – vagy talán most is – növekedési központja.
Ma már nyilvánvaló, hogy a világgazdaság súlypontja nyugatról keletre tevődik át, ezt ugyan a nyugati világban még szokás tagadni, de ez nem tűnik értelmes álláspontnak. Azt látjuk, hogy a világgazdaság súlypontja az Atlanti-óceán térségéből a Csendes-óceán térségébe helyeződik át. Ez nem egy vélemény, ez egy faktum. Azt is mindannyian tudjuk, hogy a XXI. században a világ négy legnagyobb gazdasága a Csendes-óceáni térségben lesz. Másfelől, kedves Kínai Barátaink, az is nyilvánvaló, hogy Közép-Európa a jövő nagy reménysége. Ez Európa legdinamikusabban fejlődő térsége. Igaz, hogy Európa nyugati felének gazdaságai gazdagabbak nálunk, a történelmi múlt okán nagyobb tőkét és vagyont tudtak fölhalmozni, de ha a növekedést, a gyarapodást, a tendenciákat, az erősödés tendenciáit nézzük, és vetünk egy pillantást az európai gazdaságok növekedési számaira, akkor azt látjuk, hogy ma az európai gazdaság növekedési motorja Közép-Európában van. Ha a mi tizenegynéhány országunk gazdaságát kivennénk, gazdasági teljesítményét kivennénk az európai összteljesítményből, akkor Európában nem lenne gazdasági növekedés, csak stagnálás. Ez jól mutatja, hogy Közép-Európa a jövő reménye Európában.
Kedves Kínai Barátaink!
A második premissza, amin a mi párbeszédünk nyugszik, az, hogy érdekeltek vagyunk a másik sikerében. Ez közhelyesen hangzik, de a politikában egyáltalán nem evidencia. Ez a mondat azt jelenti, hogy a fölfogásunk szerint, mi, a 16 ország érdekeltek vagyunk Kína sikerében, és úgy gondoljuk, hogy Kína is érdekelt abban, hogy ezek a közép-európai országok sikeresek legyenek. Miután a világgazdaság nagy átrendeződésének időszakát éljük, egyáltalán nem természetes dolog, hogy az európai országok Kína sikerében legyenek érdekeltek. Ahhoz, hogy mi Kína sikerében legyünk érdekeltek, át kell alakítanunk a globális gondolkodásunkat, tudomásul kell vennünk, el kell fogadnunk, meg kell értenünk, hogy nem lehet a világ össznépessége, az emberiség sikeres úgy, hogyha annak legnagyobb országa nem sikeres. És ha valóban keresztény alapokon állunk, mint ahogy itt jó néhány ország keresztény alapokon áll, abban az esetben az, hogy Kínának van ereje arra, hogy embereket emeljen ki a szegénységből, hogy korszerűsítsen, modernizáljon, hogy összességében hozzájáruljon a világ jólétének szintjéhez, mindenképpen üdvözlendő dolog, és mi ebben érdekeltek vagyunk.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Úgy érzem, ebben a kérdésben összhang van közöttünk. Ha ez így van, akkor talán az elmúlt évek munkájának eredményeképpen azt mondhatjuk, hogy eljött az ideje, hogy a közöttünk lévő együttműködést egy magasabb szintre emeljük, az együttműködés szintjéről a stratégiai partnerség szintjére. Talán a jövő évben megcélozhatnánk egy olyan szerződés aláírását, amely a Közép-Európa és Kína közötti stratégiai együttműködés. Természetesen az ilyen stratégiai együttműködések csak akkor időtállóak, hogyha nemcsak deklarációk, hanem tartalommal is sikerül megtöltenünk a lapjait. A közép-európai országok és Kína közötti kapcsolat gazdasági dimenziója tartalmas. Most arra van szükségünk, hogy a politikai kapcsolatainkat is tartalommal töltsük meg. Miután Európában a politikai hatalmat a népakaratnak megfelelően a politikai pártok gyakorolják, ezért logikusnak tűnik, hogy a pártközi együttműködés szintjét is minél inkább magasra emeljük.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Meggyőződésem, hogy nekünk olyan pártközi kapcsolatra van szükségünk, amely a másik megértésén alapul. Ráadásul úgy kell megértenünk egymást, hogy nincs igényünk arra, hogy a másik megváltoztassa saját magát. Ez nem áll összhangban a hagyományos nyugati gondolkodásmóddal. A hagyományos nyugati gondolkodásmód szerint a Nyugat egy magasabb rendű eszmét és kultúrát képvisel, ezt különböző nemzetközi doktrínákban leírja, és elvárja, hogy a világ más térségei is ezeket elfogadják. Szeretném világossá tenni, hogy mi, magyarok nem vagyunk hívei a különböző politikai és gazdasági rendszerek exportjának. Mi azt valljuk, hogy ahány ház, annyi szokás, úgy gondoljuk, hogy minden nemzetnek megvan a maga saját karaktere, és ez sajátos és egyedi politikai rendszerekben ölt testet. És ezt illik tiszteletben tartani. Ezért a magunk részéről így tekintünk a kínai politikai rendszerre is. A kínai politikai berendezkedés a kínai népre tartozik, éppen úgy, mint ahogy Magyarországé a magyarokra. Senkinek sincs joga ebbe valamiféle önjelölt döntőbíróként beleszólni. Mindennek fényében azért látjuk értékesnek ezt a mostani fórumot, mert lehetőséget ad nekünk, közép-európaiaknak arra, hogy egyre mélyebben és átfogóbban érthessük meg a kínai politikusok gondolkodását. Márpedig ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a kapcsolataink mélyülhessenek.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Szeretném Önök előtt is világossá tenni, hogy Magyarország továbbra is elkötelezett a Kína-Közép-Európa együttműködés és a Selyemút újjáépítése mellett. Ehhez ki kell építenünk az útnak azt a részét, amely a térségünket összekapcsolja Kínával, és létre kell hoznunk egy olyan gazdasági együttműködést, amely biztosítja, hogy ezen az útvonalon áruk áramoljanak. Ennek megfelelően építjük a Budapest–Belgrád vasútvonalat – kínai barátainkkal közösen. A görögországi Pireusz kikötőjéből induló korridor kiemelt jelentőségű projekt, és olyan útvonal lesz, amelyen keresztül gyorsabban folyhat az árucsere Közép-Európa, Európa és Kína között. Ami bennünket, magyarokat illet, hadd mondjak Önöknek néhány szót. Tavaly sikerült kereskedelmi rekordot döntenünk: 2,7-szeres növekedést értünk el a kínai–magyar kereskedelemben, és a 2016-os év első hét hónapjának adatai szerint 80 százalékos növekedés történt a kínai–magyar kereskedelmi kapcsolatokban. Az elmúlt években megteremtettük Magyarországon Európa egyik legversenyképesebb befektetési környezetét, és örömmel látjuk, hogy e tekintetben a többi közép-európai ország is rendkívül sikeres. Mi örülünk a többi közép-európai ország, köztük szomszédjaink sikerének, mert meggyőződésünk, hogy ennek a régiónak az országai igazán értékessé csak az együttműködés, a regionális szemlélet révén válhatnak.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Bízunk abban, hogy a kínai „Go Global” politikával összhangban a kínai befektetések is egyre nagyobbak lesznek ebben a térségben. Szeretném Önöket arról is tájékoztatni, hogy nemrégen megújítottuk a Kínai Népi Bank és a Magyar Nemzeti Bank között korábban megkötött, 10 milliárd jüan keretösszegű devizacsere-megállapodást. Szeretném tájékoztatni Önöket, hogy a Bank of China 2014 decemberében megnyitotta Budapesten a regionális centrumát, és a közép-európai térség renminbi elszámolási központja is lett. Tájékoztatom Önöket, hogy Magyarország benyújtotta a csatlakozási kérelmét az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankhoz. Jövő év júniusában Magyarországon lesz a III. Kína–Közép-Európa Egészségügyi Miniszteri Fórum, és készen állunk arra, hogy 2017 második felében a Kína–Közép-Európa együttműködés állam- és kormányfői csúcstalálkozóját is megrendezzük. A vendégeinknek mondom, hogy Magyarországon működik, itt, Budapesten működik kínai általános iskola, szeptembertől már gimnáziumi képzés is működik, és ezt az iskolát a kínai kormány is támogatja, amit ezúton is köszönünk. Kínában bővül a magyar nyelvi képzést kínáló felsőoktatási intézmények száma, a nemzetközi tanulmányok egyetemein indulnak magyar nyelvi képzések. Büszkék vagyunk arra is, hogy 2014-ben Budapesten nyílt meg a Kína–Kelet-Közép-Európa Turisztikai Regionális Koordinációs Központ. Üdvözöljük, hogy a Kínai Nemzeti Turisztikai Hivatal Magyarországon hozta létre első képviseleti irodáját. Szorgalmazzuk, hogy új járatokkal és új desztinációkkal bővüljön a két ország kapcsolata.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Láthatják, hogy itt most két dinamikusan fejlődő térség együttműködésének elmélyítéséről tárgyalunk, még ha egyébként a méretek és ezért a dimenziók a két fél esetében mások is. Büszkék vagyunk arra, kedves Kínai Barátaink, hogy Közép-Európa lett az európai kontinens növekedési motorja. Büszkék vagyunk arra is, hogy ebben a sikerben ott van a kínai vállalatok térségbeli befektetésének eredménye is. Üdvözöljük, hogy kínai vállalatok egyre jelentősebb piaci részesedést szereznek a közép-európai és az európai gazdaságban. Meggyőződésünk, hogy magas hozzáadott értéket képviselő kínai termelőtőke Európába Közép-Európa kapuján keresztül találhatja meg az útját. Ez nekünk, közép-európaiaknak is nagy lehetőség. Ezért szeretném világossá tenni Magyarország álláspontját. Mi nem fogadunk el semmifajta korlátozást Kína és a térségünk együttműködésére vonatkozóan. Meggyőződésünk, hogy ami jó Közép-Európának és Kínának, az nemcsak Kínának és Közép-Európának érdeke, hanem egyben az egész európai kontinens, azon belül az Európai Unió érdekét is szolgálja. A mai napon tehát nemcsak Kína, nemcsak Közép-Európa, hanem az egész Európai Unió szempontjából is hasznos és fontos tanácskozáson lehetünk jelen. Még egyszer megköszönöm a kínai barátainknak, hogy eljöttek, és megszervezték ezt a konferenciát.
Hasznos tanácskozást kívánok, és köszönöm figyelmüket!
(Miniszterelnöki Kabinetiroda)