2017. július 19. Budapest
Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mélyen tisztelt Netanjahu miniszterelnök úr!
Köszönöm, hogy eljöttek. Harminc év után köszöntünk miniszterelnököt Izraelből, hivatalos látogatás formájában pedig először Izrael Állam történetében. Nyilvánvalóan az érdeklődés Benjámin Netanjahu miniszterelnök úrnak szól, ha megengedik, akkor saját magamat előzenekarnak minősítem.
Ha megengedik, röviden tájékoztatom Önöket arról, hogy azzal a szándékkal ültünk tárgyalóasztalhoz, hogy a két ország és a két nemzet történetében új fejezetet nyissunk. A megbeszélések a jövő körül forogtak. A mai napon a miniszterelnök úr két javaslatot tett a V4-miniszterelnökök számára. Közös munkacsoport a terrorizmus elleni küzdelemre és közös munkacsoport a fejlett, magas technológiák fejlesztésére és megismertetésére. Nagyvonalú ajánlatot kaptunk a miniszterelnök úrtól, hogy a közép-európai országokból nagy számban küldhetünk fejlesztőmérnököket és innovátorokat megérteni és megtanulni azt, hogy mitől olyan sikeres Izrael gazdasága.
Ebben a körben is releváns lehet, hogy mi évek óta ismerjük egymást a miniszterelnök úrral. Fölidézem, hogy valamikor a 2000-es évek derekán meglátogattam őt. Ő arról volt híres, hogy akkor veszi őt elő az izraeli nép, amikor baj van. Ebben érzek némi rokonságot. Magyarországon is úgy van az, hogy amikor jól mennek a dolgok, akkor a szocialistákat szokták megbízni kormányalakítással, akik tönkre teszik a gazdaságot, ebből baj lesz, és akkor visszahívnak bennünket. Én is ezért állok most itt. Ez történt velünk is 2008-2009-ben, és ezért tértünk vissza a kormányrúdhoz 2010-ben. Szóval régóta ismerem a miniszterelnök urat, és a 2000-es évek közepén azért mentem el hozzá Izraelbe, hogy szakértőt kérjek tőle felkészítendő a mi politikai közösségünket a választási győzelemre és az utána következő kormányzásra. Akkor ismertem meg alapvetően a miniszterelnök úrnak a gazdaságpolitikai nézeteit és azt a programot, amivel oly’ sikeresen vezeti most is Izraelt, és akkor kaptunk tőle szakértőket, akikkel mutatis mutandis Magyarország számára is ki tudtunk dolgozni programokat. Ha összevetik Magyarország mai állapotát a 2010-sel, akkor láthatják, hogy nem kaptunk éppen rossz tanácsokat.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Röviden arról szeretnék most beszélni, hogy az elmúlt évek során Magyarország egy rendkívüli megújuláson ment keresztül. A cél a gazdaságunk megerősítése volt és egy befektetésbarát környezet kialakítása, egy munkaalapú gazdaság létrehozása és a magyar külpolitika megváltoztatása. Bevezettük az egykulcsos társasági adót éppen most január 1-jétől, bevezettük az egykulcsos személyi jövedelemadót, létrehoztuk Európa legrugalmasabb munkatörvénykönyvét, átszerveztük a felsőoktatást, és éppen most próbálunk áttérni a német típusú duális szakmunkás-képzési rendszerre. Úgy látjuk, hogy a világgazdaságban egy új korszak köszöntött be, és ebben a korszakban a siker legfontosabb előföltétele, hogy a technológiai újítások minél gyorsabban alkalmazásra kerüljenek a gazdaságban. Ez szerintem az izraeli és a magyar gazdaság közötti érintkezés legfontosabb pontja, mert ebben Izrael kiváló, nekünk pedig még nagyon-nagyon hosszú utat kell megtennünk, hogy ezt elmondhassuk magunkról.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ebben az új korszakban már nemcsak vállalatok versenyeznek egymással, hanem országok is. A kérdés az, hogy ki tudja meggyőzni az új technológiákat kidolgozó cégeket, hogy éppen náluk hozzák létre az új megoldások kifejlesztéséhez szükséges beruházásokat. Mi értjük, hogy ez a verseny tétje. Izrael számai pedig világosan mutatják, hogy ők nemcsak értik, hanem csinálják is. Mi mindenesetre beneveztünk ebbe a versenybe. A 9 százalékos vállalati nyereségadó komoly dolog, a 15 százalékos, egykulcsos jövedelemadó komoly dolog, a technológiai újításokhoz kapcsolódó, állami támogatási rendszer komoly dolog, az adókedvezmények, amelyek a technológiai fejlődéshez és fejlesztésekhez kapcsolódnak, szintén komoly dolgok. Ha Izraellel talán még nem is álljuk a versenyt, de az Európai Unió világában ezekkel az intézkedésekkel Magyarországnak és Közép-Európának is jó esélye van, hogy ebben a modern, új világgazdasági korszakban sikeresek legyünk.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A legnagyobb változás, amit érdemes Önöknek megérteni, az az ügy, amire amikor Jeruzsálemben találkoztam a miniszterelnök úrral, elsőként kérdezett rá a magyar gazdasággal kapcsolatban: „hányan dolgoznak?” 10 millióból 2010 előtt – ekkora az ország: 10 milliós – dolgozott 3 millió 700 ezer ember. Második kérdés: „hányan fizetnek adót?” Azt válaszoltam: „1 millió 800 ezren.” Amire azt válaszolta a miniszterelnök úr: „akkor hogy lehet, hogy még életben vannak?” És bizony ez egy nagy rejtély, hogy hogy bírtuk ki 2010-ig ezekkel a számokkal. Ma az a helyzet, hogy Magyarországon 8 millió emberből 4 millió 300 ezer, 4 millió 400 ezer dolgozik, és mind a 4 millió 400 ezer ember fizet adót. Ezért vagyunk ma talpon, és ezért beszélhetünk ma itt a közös gazdasági jövőnkről. Hogy mi hogyan éltük túl, kormányzó pártok, egy másik rejtély, de ez nem témája a mai előadásomnak.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A 2018-as költségvetést már elfogadta a Magyar Országgyűlés. Ezt azért idézem ide, mert ebből a vendégeink láthatják, hogy Magyarország egy stabil ország. A legtöbb európai országban most kezdik megvitatni a következő évi költségvetést, mi 2017. június közepén már elfogadtuk a ’18-ast. Mindenki ismerheti a számokat, a terveket és a szabályozásokat. Vendégeinknek mondom: a stabilitás egy magyar dolog, magyar tulajdonság. Mi vagyunk az egyetlen olyan európai uniós ország, ahol 1990-et, a kommunizmus összeomlását követően sosem voltak előrehozott választások. Hogy szerettük-e a parlamentünket vagy nem, de itt minden parlament kitöltötte a maga négy évét. Meggyőződésem, hogy ez nemcsak a politikának fontos, ez a gazdaság számára is egy világos üzenet. Ez egy stabil ország, ahol mindenki arra törekszik, hogy kiszámítható kereteket hozzon létre. Most az volna a dolgom, hogy a saját lovunkat dicsérve megemlítsek néhány nagyobb beruházást, étvágyat csinálva az izraeli vendégeinknek, miféle beruházások történnek most Magyarországon. Most nyitotta meg az új üzemét az Apollo Tyres. Zalaegerszegen leraktuk az alapkövét egy olyan önvezetőautó-tesztpályának, amiből egyetlenegy sincs a világon, ez lesz az első. Átadtunk egy hatalmas ipari lézer kutatóközpontot Szegeden, amely Európa egyik legnagyobb beruházása, és az Audi gyárában megkezdték az új elektromotorok és új járműmodellek gyártását, a Samsung gyár pedig egy új elektromosakkumulátor-gyárat adott át, amely akkora, hogy nehéz azt innen Önöknek érzékeltetni, hatalmas. Ezek olyan beruházások, amelyek már mind a jövőről szólnak, és arról beszélnek, hogy – elsősorban a járműiparban – Magyarország sikeresen diverzifikálta a tevékenységét. Magyarország többé nem egyszerűen egy összeszerelő üzemekre épülő ország. Hosszú évekig azok voltunk, de most már Magyarország egy olyan ország, ahol a jövő autóit fogják megálmodni és készíteni. Nagy eredményeket értünk el, bár még nem olyan nagyságrendűek a számaink, mint amikről majd a miniszterelnök úr beszámol, hogy hogyan tette fel magát Izrael az autógyártás térképére. De a mi eredményeink is olyanok, amelyek európai mérettel és európai átlagsebességgel számolva, üzleti átlagsebességgel számolva figyelemreméltóak. Fönn vagyunk a járműipari kutatásfejlesztés és tesztelés világtérképén.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Egyetlen dologról szeretnék még Önöknek néhány szót szólni. Ez az izraeli–magyar gazdasági kapcsolatok. Az igazság az, hogy meggyőző számokat fogok mondani; arra kérem Önöket, hogy fogadják kétségekkel. Ennek az az oka, hogy bár a számok nagy javulást mutatnak, de a dollár árfolyamának a változása miatt az igazság az, hogy ezeket a számokat fölfele javította. Úgyhogy nem minden javuló szám mögött van javuló teljesítmény, erre érdemes fölhívni a magunk figyelmét. Mindenesetre azt tudom mondani, hogy Izrael Állam a harmadik legfontosabb befektető Magyarországon. Az Izraelből érkezett befektetetések értéke – a 2014-es év végi adatot tudom mondani – 11 milliárd dollár, ami az összes magyarországi külföldi befektetés 12 százaléka, 172 izraeli vállalat dolgozik Magyarországon, 4.570 főnek adnak munkát. Izrael fontos része a magyar nemzetgazdaságnak. A kormánynak két izraeli vállalattal van stratégiai megállapodása. 2016-ban a kereskedelmi forgalmunk pedig 525 millió dollárt tett ki, 2010-hez képest 12 százalékkal növeltük a forgalmat. Tájékoztatom Önöket, hogy a magyar kormány úgy döntött, hogy a magyar Eximbank egy körülbelül 600 millió dolláros hitelkeretet nyitott meg izraeli–magyar közös vállalkozások és projektek számára.
És végezetül izraeli vendégeinknek mondom, hogy Magyarország Közép-Európában található, és Közép-Európa ma Európa legizgalmasabb része, a leggyorsabban fejlődő, legdinamikusabb, filozófiai, ideológiai, szellemi értelemben a legizgalmasabb része. Tehát ha valami energiára, megújulásra, optimizmusra, jövőbe vetett hitre kíváncsiak, annak európai válfaját akarják megismerni, akkor ma Lengyelországba, Csehországba, Szlovákiába és Magyarországra érdemes jönni. Ez az a régió, amely nem panaszkodik, amely nem a hátrányokról beszél, amely nem a nehézségeket sorolja föl, nem arról beszél, hogy mit miért nem lehet megcsinálni. Ez a régió az a régió, amely csinálja, akarja, képes rá, erejét megfeszítve dolgozik, versenyképes és sikeres. Meggyőződésem, hogy az európai gazdaság jövője Közép-Európában van. Ez még hosszú-hosszú évekig így lesz. Az ember nem tud – ezt is tegnap tanultam a miniszterelnök úrtól – nagyon hosszú távra tervezni, de tíz-tizenöt éves távlatban kell, hogy legyen az embernek határozott víziója a világról, és mondhatom Önöknek, hogy tíz-tizenöt év távlatában Közép-Európa lesz az európai gazdaság lokomotívja, meghatározó ereje. Az egész Európai Unió növekedésének nagy része innen fog érkezni. Nem hiszem, hogy tévedek, ha azt mondom, hogyha a közép-európai országok növekedése ma nem létezne, akkor az Európai Unión belül nem lenne gazdasági növekedés. Az egész európai építményt Közép-Európa húzza. Ráadásul ezek az országok, ez a négy ország nemcsak gazdaságilag erős, hanem identitásában is erős. E tekintetben hasonlít az Önök országára, Izraelre. Tudjuk, hogy kik vagyunk, elégedettek vagyunk azzal, akik vagyunk. Azok akarunk lenni, akik most vagyunk, és nem szeretnénk, ha bárki meg akarna bennünket változtatni. Ismerjük mi a magunk hibáit, majd kijavítjuk mi azt saját meggyőződésből, sem kioktatásra, sem külső beavatkozásra, sem nyomásra nincsen szükségünk. Ez a négy ország, tisztelt Izraeli Barátaink és Vendégeink, egyúttal Európa négy legbiztonságosabb országa is, és ez a terrorizmus sújtotta időkben, a modernkori népvándorlás idején egy különösen magas érték, mert meggyőződésem, hogy a biztonság a jövőben az egyik első számú gazdasági tényező lesz. Az az ország, amely képes biztonságba helyezni magát, az a politikai vezetés, amely biztonságot ad a saját népének és országának, a legtöbbet teszi, amit a gazdaságfejlesztés érdekében megtehet. Én büszke vagyok arra, hogy Magyarországot ilyen országok között lehet ma feljegyezni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ajánlom figyelmükbe Magyarországon túl Lengyelországot, Csehországot és Szlovákiát is. Ennek a négy országnak együtt a teljesítménye lenyűgöző. A G7-ek sorában a teljesítményünkkel a negyedik helyen lennénk, a G20-ak csoportjában pedig a hatodik helyen szerepelnénk, ezért mindenki, aki Magyarország iránt érdeklődik, jól teszi, ha a látószöge, a horizontja nem ér véget Magyarország határainál, hanem a gazdasági, befektetési terveit egész Közép-Európa összefüggésében fogalmazza meg. Meggyőződésem szerint ez lesz a jövő jó üzlete: befektetni Közép-Európába és együttműködni a közép-európai országokkal. Nekünk, közép-európaiaknak pedig az lesz az egyik legjobb üzlet – ez meggyőződésem –, hogyha sikerül Izrael Állammal azokat a kereskedelmi és gazdasági potenciálokat kihasználni, amelyek ma megvannak, de az elmúlt években nem tudtuk őket mozgósítani. Ma fontos megállapodásokat kötöttünk. Meggyőződésem, hogy Miniszterelnök úr és jómagam minden politikai akadályt elhárítottunk a gazdasági együttműködés útjából. Hogy mit hoznak ki Önök az izraeli–magyar gazdasági együttműködésből, innentől kezdve már Önökön, üzletembereken múlik. Sok sikert kívánok ehhez mindannyiuknak!
Köszönöm, hogy meghallgattak!
(miniszterelnok.hu)
