2020. október 14. Kidričevo

Mélyen tisztelt Miniszterelnök Úr! Hölgyeim és Uraim!

Életem első maszkban elmondott sajtótájékoztatóját vagy beszédét tartom. Előre is elnézést kérek a bakikért. Különböző módon lehet eltölteni a nyári szabadságot. Én most úgy töltöttem, hogy elolvastam azokat a könyveket, amelyeket a 2010-es évek elején írtak arról, hogy milyen lesz a 2010 és 2020 közötti évtized. Azért olvastam el ezeket a könyveket, hogy megértsem, hogy az emberi elme előrejelző képességének hol vannak a határai. És azt találtam, hogy ezekben a könyvekben, amelyek a most már mögöttünk hagyott tíz évről szóltak előrejelzésként, nem szerepelt a Trump-féle amerikai fordulat, nem szerepelt a Brexit, nem szerepelt a migránsválság, és nem szerepelt a járvány sem. Ez jól mutatja, hogy csínján kell bánnunk, ha történelmi távlatban akarjuk valaminek a jelentőségét megjósolni. De ezekkel a nyári tapasztalatokkal a hátam mögött is azt kell mondjam, hogy az, amit most itt csinálunk, bele fog kerülni azokba a történelemkönyvekbe, amelyeket majd a 2020 és 2030 közötti évekről fognak megírni. Azért fognak belekerülni, mert itt nem egyszerűen csak egy energetikai összeköttetésről beszélünk, hanem két fontos ország közötti, fontos pillanatban megvalósuló összeköttetésről. Kellő udvariassággal mondom, vagy kellő óvatossággal mondom, de mindannyian látjuk, hogy Közép-Európa, amelyhez meggyőződésem szerint Szlovénia is tartozik, fölszálló ágban van, erősödik, a jelentősége nő. Az egész Európai Unió növekedési centruma keleti irányba tolódik: Közép-Európába. Már régen nem a német–francia tengelyről szól csak az Európai Unió. A közép-európai országokkal kialakított kapcsolata Nyugat-Európának legalább olyan kulcskérdés, mint a német–francia kapcsolat. Szóval az egész térség felértékelődés alatt van, és ha egy térség felértékelődik, akkor ott a nagy és erős országok befolyást próbálnak szerezni, és így a fontos országok és térségek geopolitikai játszmák színterévé is válnak. Ilyenné lett a mi térségünk is. Erről nem szokás beszélni nagy nyilvánosság előtt, de az igazság az, hogy ma Közép-Európa éppen a fölértékelődése miatt geopolitikai játszmáknak is a színtere. Orosz, német, amerikai, török befolyásolási lépéseket tudunk azonosítani. Ezt nekünk természetesnek kell tekintetni, ez nem egy probléma, hanem egy jó jel; arról szól, hogy ez a térség fontossá vált, és fölértékelődik. És mindannyian tudjuk, hogy a geopolitikai játszmáknak Közép-Európában, de talán az egész kontinensen az energiapolitika kitüntetett terepe és eszköze. Amikor tehát ma összekötjük ennek a két országnak a villamosvezeték-rendszerét, vagy megindítjuk az ehhez szükséges beruházást, akkor tulajdonképpen a geopolitikai játszmákban megerősítjük a pozícióinkat. Ha sikerülne megegyezni majd később Szlovéniának Magyarországgal a gázvezeték-rendszernek a jelentős megerősítéséről és összekötéséről, annak szintén lenne geopolitikai jelentősége, és remélem, hogy a két kormány majd meg is tud erről egyezni. Hogyha sikerülne a vasúti összeköttetést a két ország között, Szlovénia és Magyarország között kapacitásában jelentősen megnövelni, annak is lesz geopolitikai jelentősége, és oda vezet mindez, hogy a két ország önállóságát, szuverenitását, a térség erejét meg tudja növelni, és a geopolitikai játszmákkal szemben védettebbé tudunk válni. Jobban leszünk képesek saját érdekeinket érvényesíteni. Meggyőződésem tehát, hogy ami most itt történik, az közös érdek, szlovén és magyar érdek és egyben közép-európai érdek is.

Amikor egy nép úgy dönt, hogy összeköti magát egy másik országgal, ahhoz kell azért némi bizalom, különösen, ha olyan létfontosságú eszközt köt össze, mint például a villamosenergia-ellátás. Magyarországnak van egy speciális történelme, amit Önök is ismernek. Hosszú időn keresztül mi, magyarok úgy éltünk, hogy inkább bizalmatlanság vett bennünket körül. Nagyon sok energiát kellett arra fordítani, én személy szerint is a munkám nagy részét erre fordítottam, hogy bizalmi viszonyt alakítsunk ki a szomszédainkkal. Ez változó sikerrel jár. Vannak országok, amelyekkel már nagyon jól állunk, például a horvátokkal is jól haladunk, de ott is vannak változó, hullámzó jelenségek, a szlovénokkal pedig lemaradtunk. Tehát nekem az a véleményem, hogy a két nép nem nagyon vett tudomást egymásról, egymástól elválasztva, egymást nem zavarva próbálta élni az életét az elmúlt húsz-harminc évben. És úgy gondolom, hogy ez most már kevés lesz, ez nagy luxus. Ha van két nép, amely bizalmi viszonyban is lehetne egymással, összekapcsolhatja az erőforrásait – lásd energiavezeték, és így tovább – mind a két nép előrébb jut. De bizalmat építeni nem könnyű. Én elég jól ismerem Szlovéniát és a szlovénokat. Bizalmat kapni szlovénoktól nagyon nehéz dolog. De mi, magyarok sem vagyunk egy könnyű eset. Tehát a szlovén–magyar bizalomépítés nem egy-két napos projekt, hanem hosszú-hosszú évekig kell majd energiát fektetnünk abba a munkába, hogy a két nép között meglegyen az a bizalmi alap, hogy ilyen stratégiai beruházásokból ne csak egyet, hanem utána még újabbakat tudjunk létrehozni.

Úgyhogy én a magam részéről hálás vagyok a vezérigazgató úrnak. Ő egy céget vezet, de az a dolog, amit most itt csinálni fog, hogy egy beruházást hoz létre, az a két nép közötti barátság bizalmi alapjáról szól. Ez egy zászlósprojekt, a legnagyobb szlovén–magyar együttműködési projekt, ami az elmúlt évtizedekben történt, illetve történni fog. Ebből a szempontból zászlóshajó: a szlovén-magyar barátság és bizalomépítésének zászlóshajója. A miniszterelnök urat és a vezérigazgató urat is biztosítom arról, hogy a magyar kormány teljes mellszélességgel áll e mögött a projekt mögött. Nagyon remélem, hogy ez az egyszerűen gazdaságinak tűnő beruházás ráébreszti a két országot arra, hogy sokkal közelebb van egymáshoz, mint azt gondolni szoktuk. Sőt, a két ország, ha jól olvassa egymás történelmét, akkor láthatja azt a sorsközösséget is, amely összeköt bennünket.

A magyaroknak még egy okból fontos ez a beruházás. Egy kiemelt politikai téma Magyarországon mindig az áram és a gáz ára, ezt mi otthon rezsicsökkentés-politikának nevezzük. És 2010-ben, amikor én visszatértem a kormányzatba, akkor Magyarország az európai rangsorban a 17. legmagasabb árat fizette a villamos energiáért, a 16.-at a gázért. Ma a gáz Európában Magyarországon a legolcsóbb, és a villamos energia ára a magánfogyasztók számára a második legolcsóbb Magyarországon. Tehát számunkra egy fontos dolog, hogy az energiarendszerünk rendben legyen, rugalmas legyen, összekapcsolt legyen, és ne lépjenek fel olyan üzemzavarok, amelyek az áram árát megnövelik, mert a magyarok most már ahhoz szoktak hozzá, hogy a lehető legolcsóbban kapják meg a háztartások az energiát.

És végezetül, tisztelt Miniszterelnök úr! Kedves Szlovén Barátaink!

Mi figyeljük a vírus elleni küzdelmet. Talán a miniszterelnök úr megengedi, hogy eláruljam, hogy van, amikor napi kapcsolatban is vagyunk egymással, és konzultálunk a vírushelyzet alakulásáról Szlovéniában és Magyarországon. Tanulhatunk egymástól, én is sokat tanulok azokból a védekezési módszerekből, amelyeket itt Janez Janša miniszterelnök úr vezetésével Szlovénia megvalósít. Látjuk mind a ketten, hogy fölszálló ágban van ez a vírus még mindig, de védekezünk. Talán nekem megengedik, hogy minősítsem is a szlovén védekezést, amelyet a számok tekintetében az egyik legjobb európai védekezésnek lehet tekintetni. És mi, magyarok sem panaszkodhatunk, egyelőre mi is a jobban védekező országok közé tartozunk. Győzni persze majd akkor fogunk, hogyha lesz vakcinánk, de tudjuk, hogy ez nem holnap lesz, és valahogyan közösen el kell vezetni az országainkat és a népeinket addig a fölszabadító pillanatig, amikor meglesz a vakcina. Meggyőződésem, hogy jobban tudjuk teljesíteni ezt a kötelességünket, ennek az útnak a menedzselését, hogyha együttműködik a két ország a vírus elleni küzdelemben is. Szlovénia eddig is számíthatott Magyarországra, mi is számítottunk mindig Szlovéniára. Sok sikert kívánok a miniszterelnök úrnak és a szlovénoknak a védekezéshez, és ha segítségre van szükség, akkor ránk számíthatnak, és ha nekünk lesz szükségünk segítségre, mi is fordulni fogunk majd Önökhöz, a kölcsönös bizalom jegyében.

Sok sikert kívánok mindannyiuknak!

(Miniszterelnöki Kabinetiroda)