Orbán Viktor beszéde a Sugovicát átszelő új gyalogos és kerékpáros híd avatásán (2015. május 16. Baja).
Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim! Polgármester Úr! Tisztelt Képviselőtársam, Államtitkár Úr! Tisztelt Bajai Polgárok!
Azon gondolkodtam, miközben Zsigó Róbert barátomat hallgattam, hogy most akkor Baja nagy város-e. Merthogy a régi dicsőség – úgy látom – itt kopogtat az ajtón, így nem tudok válaszolni erre a kérdésre, hogy vajon Baja nagy város-e, de hogy komoly város, abban biztos vagyok. Ha valakinek kétségei lettek volna, és meghallgatta a lányokat, akkor ez eloszolhatott, ha végigsétál a városháza folyosóján, mint ahogy én tehettem ezt ma reggel, és látja az ott elhelyezett festészeti hagyatékot, és látja a művészet lenyomatát, amivel Baja megajándékozta a magyar kultúrát, meg sétál egyet a főtéren, akkor egy dolog felől biztos lehet: Baja komoly város. Hogy nagy város lesz-e, tisztelt Bajaiak, ez a kérdés magasodik most itt előttünk. Külön szeretném megköszönni azoknak, akik nemcsak eljöttek ide ma, hanem elhozták a gyermekeiket is, ugyanis egy város valójában attól lesz nagy város, hogy a gyerekeik, az Önök gyermekei, a leendő városlakók, felnőtt városlakók büszkék lesznek a városra. Olyan várost még nem láttam, amire a benne lakók nem büszkék, mégis nagy város lett volna. Meggyőződésem, hogy Baját a felnövekvő fiatal nemzedék büszkesége teheti majd ismét nagy várossá, ezért külön is köszöntöm azokat a fiatalokat és gyerekeket, akik itt vannak a mai napon velünk. Sok sikert kívánok Nektek!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Egy odavetett mondat volt igazából. Mert nem gondoltam volna, hogy ez egy ilyen fontos híd, amikor a választási kampányban itt jártam, s mondták, hogy ez fontos, hogy elkészüljön, mondtam, hogy meg is lesz, és el is jövök. Akkor az ember ezt csak úgy reflexből mondja, és aztán szaván fogják, és kiderül, most látom, ahogy itt ilyen sokan összejöttünk, hogy ez egy fontos dolog. Ez sokkal fontosabb annál, mint amit az ember, ha kiszámolja, hogy hány méter hosszú is ez a híd, úgy gondolna. Merthogy a híd fontosságát valószínűleg nem a hossza, hanem a várakozás hossza dönti el, hogy milyen hosszú ideje várakozik valaki valamire. Úgyhogy ez egy fontos dolog, úgy látom, és köszönöm szépen a meghívást, hogy a város egy ilyen fontos pillanatában itt lehetek Önökkel együtt.
Azért is vagyok hálás Önöknek a meghívásért, mert így láthattam néhány régi bajtársamat és harcostársamat itt, az összesereglett közönség soraiban, és ebben nincsen semmi túlzás, mert az 1998-as parlamenti választás óta mi mindig kiérdemeltük az Önök bizalmát. A siker nem magától van, azért rengetegen dolgoztak ebben a városban is. Az, hogy itt Zsigó Róbert barátunkat talán már ötödször is megválasztották, és a Jóisten fölvitte a dolgát az államtitkárságig, azt nem a jó szerencsének köszönheti, hanem azoknak a bajaiaknak, akik itt álltak mögötte, végig dolgoztak vele, és pajzsra emelték annak reményében, hogy meghálálja majd a város javára a rengeteg munkát. Örülök, hogy azokat köszönthetem itt, akikkel már a kilencvenes évektől kezdődően együtt dolgozhattam és együtt harcolhattam a polgári, nemzeti és keresztény Magyarországért. Nagy dolog ez, tisztelt Hölgyeim és Uraim, mert öt ciklus húsz év. És a mai világban, ami egy elég bolond világ egyébként, ha jól nézem, a hűség, a kitartás, a bajtársiasság nagy dolog, és ezért az a szövetség, amely közöttünk és Baja város között, személyesen énközöttem és Baja város között is fönnáll, nagy dolog. A nagy dolgok általában egyszerű alapokon nyugszanak. A mi esetünkben úgy hangzik, hogy amit ígérünk egymásnak, azt be kell tartani.
Tisztelt Bajaiak!
Örülök annak, hogy meghallgatva a polgármester urat, meghallgatva az államtitkár urat csupa olyan dologról hallhattunk, amelyek arról szóltak, hogy valaha valamikor valamiben megállapodtunk egymással, és lépésről lépésre ezeket a megállapodásokat mind végre is hajtottuk, be is tartottuk. Külön köszönöm, hogy Nepomuki Szent János ünnepén lehetek az Önök városának vendége. Megfordultam persze a legutóbbi kampány óta egyszer ősszel is, amikor a Szent Rókus Kórház új szárnyát adtuk át. Itt Baján sűrűn követik egymást a beruházások. Ha jól láttam, bár még nem hozták nyilvánosságra, mintha a legutóbbi támogatás odaítéléskor az Önök kórháza ismét egy egymilliárd, egymilliárd-kétszázmilliónyi fejlesztési támogatáshoz jutott volna. Ez majd hamarosan hivatalosan is megjelenik. Használják egészséggel, szolgálja a bajaiak teljes életét!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Azután, hogy itt jártam volna, volt egy önkormányzati választás is. Köszönöm, hogy a polgármesterjelöltünket is támogatták, és lehetőséget is adtak arra, hogy ne csak országosan, hanem itt, Baján is létrejöjjön a szövetség a polgári, nemzeti, keresztény politikai erők és a bajai polgárok között. Arra kérem a polgármester urat is meg az államtitkár urat is, legyenek kedvesek, és legjobb tudásuk szerint szolgálják a bajaiakat. A miniszter szó – erről keveset szoktunk beszélni – azt jelenti, hogy szolga, a miniszterelnök pedig azt jelenti, hogy első szolga, ez pedig azt jelenti, hogy mindenkinek a szolgája, úgyhogy a magam részéről azt szeretném ígérni az elmúlt öt év együttműködésének a jegyében, hogy mindent meg fogunk tenni, személyesen én is, hogy jól szolgáljuk Baja városát.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Azért is szeretek Baja városába jönni, mert itt olyan emberek élnek, akik nem szoktak arra várni, hogy megmondják nekik Budapestről, hogy mit kéne csinálni, meg hogyan kéne megoldani az itteni gondokat, hanem mindig vannak saját javaslataik, és úgy teszik fel a kérdést, hogy mit tudnánk együtt, közösen megvalósítani. Ez biztató a jövőre nézve. Ma ugyan nem kötöttünk semmilyen hivatalos megállapodást a polgármester úrral meg az államtitkár úrral, de ez egy sokba kerülő látogatásnak ígérkezik. Volt szó – csak hogy fölsoroljam, miről volt szó – az uszodáról, hogy kellene egy versenyekre is alkalmas 50 méteres uszodát építeni; volt szó arról, hogy nem fog fejlődni Baja városa, ha nem kötjük össze négysávos úttal Baját az autópályával. Ennek az útvonalát meg kell találni, hogy a természetet is megőrizzük, meg a város össze is legyen kötve a pályával. Hallhattunk ismét arról a méltánytalan helyzetről, hogy a város egy útelágazás közepén fekszik, ami mégiscsak képtelenség, hogy 2015-ben még nem készült el az elkerülő út, holott annak a helye már ki van jelölve. Szóval csak a mai napon anélkül, hogy megállapodásokat kötöttünk volna, már világosan láttam, hogy a következő években gyakori vendég leszek itt, Baján.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Szeretnék gratulálni Önöknek, hogy megvalósították azt a közös tervet, amiben legutóbb egyetértettünk. Ez a terv tartalmazta a Petőfi-szigetet és a Nagy Pandúr-szigetet összekötő gyalogos és kerékpáros híd megépítését, tartalmazta egy turisztikai központ létrehozását, megállapodtunk a Pandúr Ökopark kialakításáról, egy, a Gemenci erdőt is érintő turisztikai kerékpárút építéséről, és a vízi színpad korszerűsítéséről és bővítéséről. Jól állunk, az említett beruházások többsége már be is fejeződött, egyedül a kerékpárút átadása csúszott meg, és szeretjük azt hinni, hogy a kedvezőtlen téli időjárás miatt, de októberre a kerékpárút is el fog készülni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Egy évvel ezelőtt, amikor itt voltam Önöknél, arról is beszéltem, hogy Magyarország egy nagy korszak kapujában áll. Bár csak egy év telt el azóta, de nincsenek kételyeim afelől, hogy Magyarország ki is lépett a fényre: a gazdasági eredmények az Európai Unió élvonalába repítettek bennünket. Most még nem a fejlettségünk tekintetében, az ügyben még azért hátrább kullogunk, de a fejlődés ütemét tekintve mindenképpen. Ez már nem egyszeri eset, folyamatosan a gazdasági növekedés tekintetében a dobogón vagy a dobogó közelében járunk. Az utóbbi évek eredményeit, kedves Bajaiak, már nem lehet sem a véletlenre, sem a szerencsére fogni. Ma már nevetséges volna azt hajtogatni, hogy vak tyúk is talál szemet. Egyszer lehet, de hogy mindig? Szóval több munkahely, kevesebb adó. Ha valaki körbenéz, akkor pontosan láthatja – reményeim szerint itt, Baján is, de az ország szinte minden településén –, hogy évről évre és napról napra mennyit épült és gazdagodott Magyarország ahhoz képest, ahogy 2010-ben a csőd szélén átvettük az országért viselendő felelősséget. Az a fontos, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy a magyar ember mit lát, amikor a saját portáján körbenéz, mert az igazsághoz is hozzátartozik, hogyha mindig a szomszéd portáját nézzük, mindig elégedetlenek leszünk, mert valahogy az mindig zöldebb.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az elmúlt években a sport, szabadidő, kultúra területén is sokat mentünk előre, nagyot léptünk előre, talán nem is nagyot, hanem óriásit. Egyre több olyan beruházás valósul meg, amely a szabadidő hasznos és egészséges eltöltésére buzdítja az embereket. Magam is meglepődtem, hogy Magyarország nemcsak a gazdasági növekedés mutatóinak dinamikájában élenjáró Európában, hanem a kerékpározásban is az elsők között van. 2010 és 2014 között összesen 532 kilométer kerékpárutat építettünk Magyarországon mintegy 20 milliárd forintból, jelenleg 230 kilométernyi kerékpárutat építünk, ebbe beleszámítandó az októberre itt elkészülendő szakasz is, és ha a Jóisten is megsegít bennünket, akkor 2020-ig mintegy 1.000-1.500 kilométer kerékpárút készülhet el mintegy 50 milliárd forintból Magyarországon. Az újonnan épült gyalogos és kerékpáros hídnak, valamint az októberre elkészülő kerékpárútnak köszönhetően a bajaiak is belekóstolhatnak ebbe a régi-új – azt hiszem, inkább régi-új – magyar divatba.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Azzal szeretném zárni a mondandómat, hogy az Önök városában mindig történik valami, s ez leginkább az Önök lelkesedésének, munkájának, és fantáziájának köszönhető. Meggyőződésem, hogy mára már a város igazi turisztikai központtá vált. Van valamifajta erkölcsi igazság azért a történelemben, talán még a mi életünkben is, mert az, ami hosszú ideig hátránya volt az Önök városának és ennek a térségnek, az talán ebben a mostani modern világban előnnyé fordítható. Mégiscsak egy határterületről beszélünk, amely emiatt elszigetelt volt, aztán itt volt a jugoszláv háború, ami szinte elkergette innen a befektetőket. Most azonban, hogy a dolgok rendeződő félben vannak, a szerb–magyar kapcsolatok régen voltak olyan jók, mint most, van erőnk a fejlesztésekhez is, azok a térségei az országnak – egyébként Sopron is Önökhöz hasonló cipőben jár –, azok a térségek és városok, amelyek korábban elszigetelten az ország szélén helyezkednek el, most különös fejlődési lendületet kaphatnak. Azt kívánom Önöknek, hogy sikerüljön ezt kihasználniuk.
Köszönöm Önöknek, tisztelt Bajaiak, hogy minden magyar településnek példát mutattak a fejlesztésekből. Kívánom, hogy élvezzék, és használják ki munkájuk gyümölcsét. Kívánom, hogy érezzék életüket teljesnek ebben a gyönyörű és élhető városban. Szép napot, kellemes időtöltést, a bajai halászléhez jó étvágyat, az esti Jánoska eresztéshez pedig kedvező időjárást kívánok!
Hajrá Baja, hajrá Magyarország!
(miniszterelnok.hu)
