2017. június 30. Ankara

Mélyen tisztelt Miniszterelnök Úr! Kedves Török Barátaink! Tisztelt Magyar Üzletemberek!

Először is – bár most nincs itt közöttünk – első helyen köszönetet kell mondanom Erdoǧan elnök úrnak, aki 2013-ban a budapesti látogatásával hatalmas lökést adott a török–magyar baráti együttműködésnek és üzleti kapcsolatoknak. A második helyen köszönetet kell mondanom a miniszterelnök úrnak, akivel tegnap már röviden beszélhettem, és akivel arra jutottunk, hogy a mai alkalmat arra kell felhasználnunk, hogy egy nagy, átszakító erejű lökést adjunk a török–magyar politikai és gazdasági együttműködésnek. És harmadik helyen köszönetet mondok Adnan Polat elnök úrnak is, aki a török–magyar üzleti kapcsolatok tekintetében jó barátunk és munkatársunk. Köszönjük az eddig végzett munkáját!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ha török lennék, akkor első pillantásra olyan sok figyelmet nem fordítanék a magyarokra meg a magyar gazdaságra. Végül is Törökország Európa kiszámítható módon hamarosan legnagyobb országává válik: most 80 milliós, nemsokára 100 milliós lesz. Nyolcszor-tízszer akkora a népessége, mint Magyarországé, területét illetően nyolcszor akkora, mint Magyarország. Jó helyen van Törökország, most ugyan háborúk is övezik, de a világ egyik stratégiailag legfontosabb pontján helyezkedik el. Hatalmas magángazdasággal rendelkezik. Ugyan már miért is kellene figyelmet fordítani a magyarokra, leszámítva persze, a barátságot és a régi múlt ködébe vesző közös származás intellektuálisan izgalmas tényét? De egy üzletember mégis miért kellene, hogy a figyelmét Magyarország felé fordítsa? Szerintem van egy olyan szempont, amelyet a mégoly sikeres török üzletembereknek is érdemes figyelembe venniük. Magyarország egy tízmilliós ország, és mi képesek vagyunk tízmillió emberrel 110 milliárd dollár értékű exportot előállítani, Törökország egy nyolcvanmilliós ország, és 145 milliárd dollárnyi exportot képes előállítani. A magyar exportteljesítmény arra hívja fel az Önök figyelmét, hogy van valami Magyarországon, van valami a magyar üzleti életben, amit egy mégoly hatalmas országnak is, mint Törökország érdemes észrevennie. Mi ez?

Az első és legfontosabb dolog, amire fölhívom az Önök figyelmét, hogy Magyarország Európa legbiztonságosabb országa. Egy török embernek nem kell elmagyaráznom, hogy miért fontos a biztonság. Ha valahol tudják, hát akkor itt, Törökországban azt tudják. Látják az európai helyzetet: a közbiztonság romlik, folyamatos terrorfenyegetettség alatt élnek most már a nyugat-európai országok is. Magyarország egy olyan ország, ahol rend, biztonság és kiszámíthatóság van minden szempontból, a közbiztonságban is és a jogrendszerben is.

Fölfigyelnék arra is egy török üzletember helyében, hogy Európában a legalacsonyabb adók Magyarországon vannak. Egy cég az éves profitja után 9 százalékos adót fizet, ha pedig befektet Magyarországon, akkor olyan támogatásokat kap, amely tényleges adóterhét még ez alá is tudja csökkenteni. Nem fognak találni sehol Európában olyan országot, ahol ez lehetséges. Magyarországon van a legalacsonyabb, az egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadó Európában. Nálunk nincs örökösödési adó. Ez jól mutatja, hogy a magyarok úgy döntöttek, hogy a következő években az erőiket a gazdaságra és a gazdasági gyarapodásra fogják összpontosítani.

És ez az ország, amiről beszélek, Magyarország az Európai Uniónak is tagja, tehát részesei vagyunk egy 500 milliós piacnak: aki belép Magyarországra, belépett erre a piacra is.

Ha török lennék, még arra is fölfigyelnék, hogy Magyarországnak van egy speciális szövetségi rendszere, amit úgy hívnak, hogy V4-ek, amiben közép-európai országok találhatók: Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország, és ez a négy közép-európai ország együtt adja ki az európai gazdasági növekedés nagy többségét. Ha Közép-Európa ma nem lenne, akkor az Európai Unióban a növekedés szinte észrevehetetlen lenne, ha lenne egyáltalán. Ez azt mutatja, hogy az Európai Unióban a gazdasági teljesítménynek a súlypontja nyugati irányból közép-európai irányba mozdul el. Aki ott van Közép-Európában, ott van az európai gazdasági növekedés szíve közepében. Úgyhogy most nemcsak Magyarország mellett emelek szót, nemcsak Magyarországra hívom fel az Önök figyelmét, hanem egész Közép-Európát figyelmükbe ajánlom, mert ott van a jövő. 65 millió emberről beszélünk. Önök 80 milliónyian vannak, azt gondolom, hogy ez egy közép-európai–török együttműködés már az a méret, amely hatást fog gyakorolni az egész európai gazdaságra.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A magyarok szeretik az egyenes beszédet, ezért arról is kell Önök előtt szólnom, hogy Erdoǧan elnök úrral 2013-ban azt a célt tűztük ki, hogy ötmilliárd dollárra növeljük a két ország kereskedelmét. Ez nem sikerült, ennek számos oka van, és sok tanulságot is gyűjtöttünk. Úgy látjuk, hogy egyelőre még nincs áttörés a török–magyar üzleti kapcsolatokban. Van fejlődés, de nincs áttörés. A miniszterelnök úrral ma azon fogunk dolgozni, hogy megtaláljuk azt az egy-két politikai döntést, amellyel áttörést érhetünk el a török–magyar gazdasági együttműködésben. Szeretnénk találni egy-két zászlóshajót, amelyet utána kisebb hajók majd követhetnek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Magyarország Törökország melletti kiállása nem egyszeri eset volt, hanem egy stratégiának a következménye. Magyarország egy konzervatív ország abban az értelemben, hogy az örök emberi értékek számítanak. Fontos persze a pénz, jó, ha több van belőle, mintha kevés. Fontos az üzlet, jó, hogyha az ember úgy érzi, hogy biztos lábakon áll, és biztos háttere van, de a magyarok azt gondolják, hogy a világon a legfontosabb dolog nem az üzlet és nem a pénz, hanem az, hogy az embernek legyenek barátai. És ha az embernek vannak barátai, akkor abból fakadnak kötelezettségek is. Az ember kitart a barátai mellett akkor is, hogyha egyébként ez kényelmetlen, ezért Önök számolhatnak azzal, hogy akármilyen törökellenes megnyilatkozások is lesznek jelentős európai uniós országokban, Magyarország ezekhez sohasem fog csatlakozni, mert Magyarország a török emberek oldalán áll, és meggyőződésünk, hogy nekünk, európaiaknak Törökországra úgy kell tekintenünk, mint a hamarosan legnagyobbá váló európai országra. Törökország Európa szélén helyezkedik el, és védi Európa belsejét. Ha Önök nem tennék a kötelességüket, akkor ma Európát már elárasztotta volna sokmillió bevándorló, akikkel Európa nem tudna mit kezdeni. Törökország ma Európát védi, ezért Törökországnak tisztelet és elismerés jár, és ezt a tiszteletet mi mindig meg is fogjuk adni.

Végezetül szeretnék néhány használati utasítást adni a magyarokhoz. Fontos tudni, hogy egy érzékeny fajta. Azt javaslom, hogy ne provokálják a magyarokat, ha üzletet akarnak csinálni. A legfontosabb, hogy ne oktassák ki őket. A magyarok olyanok, mint a törökök. Ha valaki ki akarja őket oktatni, akkor automatikusan, mint a sündisznó, olyan testtartást vesznek föl.

A második dolog, ami fontos, hogy adják meg nekik a tiszteletet. Magyarország ugyan egy tízmilliós ország, de ezeréves történelme van, és ezer év azért mégis tiszteletet parancsol. És Önök is tudják, hogy Magyarország nagyon nehéz geopolitikai helyzetben van. Mi a Berlin–Moszkva–Sztambul háromszögében éltük le az életünket ezer éven keresztül, és ezer év után is megvagyunk. És a magyarok úgy gondolják, hogy önmagában a megmaradás, a túlélés, hogy ott vagyunk, hogy még mindig az az országunk, némi elismerést azért kell, hogy kiváltson.

A harmadik dolog, hogy dicsérjék a magyarokat – az sokat segít az üzletben. És a magyaroknak sok rossz tulajdonsága van, és nagyon boldogok, hogyha a néhány jóból valaki egyet-kettőt észrevesz. Azt javaslom Önöknek, hogy ezt a néhány dolgot, amit a világ is tud a magyarokról, ha lehet, említsék meg. Az első dolog, hogy a magyaroknak van egy sajátos észjárása. Mondok három dolgot, amit magyar emberek fedeztek föl a világon. Golyóstoll – egy Bíró nevű ember fedezte föl. A lyukkártyarendszer, ami a számítógép alapja – egy Neumann János nevű ember fedezte föl. És az Önök kávéjának a legnagyobb európai ellenfele, az eszpresszó kávé is egy Illy Ferenc nevű magyar mérnöknek a találmánya. Ez jól mutatja, hogy a magyaroknak van egy sajátos észjárásuk. Sok Nobel-díjasunk van, vannak tudományos eredményeink és ennek a megemlítése mindig jó kiindulópont az üzlethez. Semmiképpen ne beszéljenek mostanában a magyar futballról, hogyha üzletet akarnak csinálni, egyelőre abban nem állunk jól. És végezetül azonban megemlíthetik, ha mód van rá, hogy Magyarország egy olyan ország, aminek 176 olimpiai aranyérme van, és hiába vagyunk tízmilliónyian, ezzel a teljesítménnyel a világ olimpiai örökrangsorában az első tízben foglalunk helyet, ami szintén egy olyan teljesítmény, amelyet a magyarok szeretnek úgy látni, hogy nagy harcosok vagyunk, és a nehéz helyzetekben kiemelkedő eredményekre vagyunk képesek.

Nos, tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Összegezve tehát rendelkezésünkre áll egy török–magyar közös származás- és eredetlegenda. Rendelkezésünkre áll a közös tisztelet. Rendelkezésünkre áll a két ország vezetői között kiemelkedő politikai és baráti kapcsolat. Rendelkezésünkre áll egy hatalmas Törökország és egy erősödő Közép-Európa. És rendelkezésünkre áll egy olyan magyar befektetési és üzleti környezet, amelyhez hasonlót Európában nem találnak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ha ebből sem tudunk üzletet csinálni, akkor semmiből, úgyhogy meggyőződésem, hogy a föltételek, amit a politikusok megteremthetnek, és a történelem megteremthetett, adva vannak. Csak és kizárólag a török üzletembereken és a magyar üzletembereken múlik, hogy mit hoznak ki a gazdaság területén ebből a párját ritkító baráti török–magyar kapcsolatból. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak!

Isten éltesse Törökországot!

(MTI)