2015. május 28. Balatonvilágos
Tisztelettel köszönöm a hölgyeket és az urakat, Wáberer urat különösen is nagy tisztelettel.
Ahogy ilyenkor az illendőség megkívánja, írtam én egy elfogadható beszédet, de rájöttem, hogy ezzel olyan sokra nem fogok menni, mert semmilyen beszéd nem versenyképes magának a helyzetnek a beszédességével. Nyilván az újságírók gyakran vesznek részt vállalati rendezvényeken, de nem hiszem, hogy valamikor is hallhattunk volna az elmúlt egy-másfél évtizedben arról, hogy egy nem állami cég, tehát egy magáncég, amely a nemzetközi térben kell, hogy versenyezzen, és amelynek minden költség és megtakarítás versenyképességi szempontból fontos, mégis úgy döntsön, hogy a termeléséhez közvetlenül nem kapcsolódó módon – egy kicsit a régi idők hangulatát is idézve – vállalati üdülőt hozzon létre. És nemcsak hogy elkölt erre 600 millió forintot, amikor megvásárolja ezt az üdülőt, hanem úgy dönt, hogy még rá fog fordítani további jelentős összegeket – mint hallhattuk –: másfél milliárd forintot. Ez egy olyan jelenség a mai magyar üzleti életben, amely indokolttá tette, hogy mind a gazdasági miniszter, mind jómagam ide jöjjünk és megnézzük, hogy igaz-e ez. És valóban, azt látjuk, hogy lehet ma Magyarországon, hogy ha egy céget profizmus, odaadás, kitartás és bátorság jellemez, lehet úgy versenyképesnek lenni a nemzetközi térben, hogy nem kell letaposni az alkalmazottakat. Emberszámba lehet őket venni, meg lehet őket fizetni, ki lehet őket képezni, gondoskodni lehet az előmenetelükben, mi több, még abban is segítséget lehet nekik nyújtani, hogy kipihenhessék magukat, jó közérzetük legyen, és a cég sikereit saját, közös sikerüknek is érezhessék. Ez lehetséges. A Waberer’snek a magyarországi cégtörténete erre tanít bennünket, ezért vagyunk ma itt mindannyian együtt.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ezért az a helyes, hogyha a kormányzat nevében nem egyszerűen csak gratulálok Wáberer úrnak és az ő cégének ehhez a beruházáshoz, hanem hogy a nagyrabecsülésünket is kifejezzük azért a gondolkodásmódért, amelyet megtestesít ez az esemény, amin most együtt vagyunk, és amely gondolkodásmódnak a fizikai megvalósulása az az üdülő, ami itt van a hátunk mögött. Azt tudjuk ígérni Wáberer úrnak, hogy mindent megteszünk a kormány részéről, hogy a nyár is hamarosan megérkezzen.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az is egy fontos dolog, amiről az előbb itt Wáberer úr beszélt, és ha megengedik, én szeretném továbbfűzni az ő gondolatait. Ma itt egy meglehetősen komoly szakmai tárgyalást is folytattunk, és megegyeztünk abban, hogy nagyon sok mindent meg kell változtatni Magyarországon a logisztikai iparágat szabályozó rendeletek, törvények világában. Abban is egyetértettünk, hogy a szabályozásnak mi legyen az iránya, és abban is egyetértettünk, hogy miután nemzetközi térben kell helytállni, ott kell versenyképesnek lenni, ezért az idő az egyik legfontosabb körülmény és faktor. Ezért arra jutottunk, hogy össze fogunk állítani pillanatok alatt egy kétéves akciótervet a logisztikai iparágban dolgozók, különösen is a fuvarozók képviselőivel, megállapítjuk a legfontosabb teendőket, időhatárokat. Felelősöket rendelünk ehhez a munkához, és a következő két évben elvégezzük azt a munkát, ami ahhoz szükséges, hogy azt mondhassuk, hogy szabályozási, költségvetési, adó-, díjtételek oldaláról Magyarország mindent megtett annak érdekében, hogy a fuvarozással, logisztikával foglalkozó cégei a most már egységes európai térben is versenyképesek legyenek, és akkor Wáberer úrnak is megadatik a lehetőség, hogy egy még nagyobb cég következő üdülőjének átadására is meghívhasson bennünket.
Köszönöm szépen a figyelmüket!
(miniszterelnok.hu)
