Orbán Viktor köszöntőjének szó szerinti leirata, amely 2016. április 30-án hangzott el Steven F. Udvar-Hazy magyar származású amerikai üzletember nagykeresztjének átadásakor Budapesten.

Ladies and Gentlemen, because it is an official state ceremony I have to speak Hungarian.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Udvarházy István és felesége, Christine!

Egy olyan nemzet, amely mindössze 15 millió tagot számlál, ami 0,2 százaléka a világ népességének, gondosan számon tartja, mit is adott a világnak. Mintha ez egyfajta indoklás és magyarázat volna a nemzet létezésére. Mi, magyarok, ha látunk egy léghajót, egy golyóstollat, egy presszókávé-gépet vagy egy játékbolt polcán megpillantunk egy Rubik-kockát, önkéntelenül is kihúzzuk magunkat, hogy lám, ez sem jöhetett volna létre nélkülünk, magyarok nélkül. Ugyanígy számon tartunk mindenkit, minden egyes magyart, akire büszkék lehetünk. Ők a mi példaképeink, akiknek a legendás pályafutását látva magyarok újabb és újabb generációi önbizalommal és életkedvvel eltelve nőhetnek fel. A mi amerikai hőseink sikertörténetei segítettek nekünk túlélni a kommunizmus negyven szűk esztendejét is. Inspiráltak, buzdítottak és bátorítottak minket. Arról tanúskodtak, hogy mennyi mindenre leszünk majd képesek, ha hazamennek a szovjetek, és végre egy szabad világba kerülünk, és kiteljesíthetjük a bennünk rejlő tehetséget. Pontosan úgy, ahogy azt egy magyar fiatalember is tette, aki az ötvenes évek kommunista Magyarországán egy légi bemutatón beleszeretett a repülésbe. Az ’56-os szabadságharc után ezt a szenvedélyt, amely a reményről és a szabadságról szól, továbbvitte magával Amerikába. Udvarházy Ferenc István nemcsak rátalált magában erre a talentumra, hanem fiatalkorától kezdve mindent meg is tett azért, hogy kiteljesítse. Mi azonban nemcsak azt tanulhatjuk meg tőle, hogy miként kell a repülés iránti szenvedélyt megélni, hanem azt is, hogyan lehet ezért hatékonyan dolgozni. Köszönjük, hogy mi, magyarok ezt a különleges pályafutást a magunkénak érezhetjük, és a saját történeteink között tarthatjuk számon. Azok között a történetek között, amelyekre méltán vagyunk büszkék. És köszönjük, hogyha egyszer az élet elvisz minket a világ legnépszerűbb repülési múzeumába, amit szintén Önnek köszönhet a világ, ott szintén azt érezhetjük majd, hogy otthon vagyunk. Kérem, fogadja tőlünk szeretettel a Magyar Érdemrend nagykeresztjét azért a munkáért, amellyel beírta magát a repülés történetébe, s melynek köszönhetően egyike lett azoknak a híres és befolyásos magyaroknak, akik öregbítik hazánk hírnevét. Isten éltesse!

(miniszterelnok.hu)