Orbán Viktor napirend előtti felszólalásának leirata, amely 2017. június 12-én hangzott el a Magyar Országgyűlésben, Budapesten.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim!
A magyar kormány márciusban nemzeti konzultációt indított. A konzultáció lezárult. Ez volt az eddigi legsikeresebb nemzeti konzultáció. Azért kértem szót, hogy a nemzeti konzultáció eredményeiről és annak következményeiről beszámoljak Önök előtt. Mi, akik európai polgári alapokon állunk, hiszünk abban, hogy az emberek a mi kultúrkörünkben rendelkeznek azzal az ítélőképességgel, amely fontos kérdések megértéséhez, mérlegeléséhez és eldöntéséhez szükséges. Ez a feltételezés és hit szükséges, sőt elengedhetetlen alap, amire demokráciát lehet és szabad építeni. Egy nemzet csak akkor építheti jövőjét a demokrácia rendszerére, ha hisz a saját polgárai józanságában és felelősségérzetében. Mi, polgári, nemzeti és keresztény demokraták ezért vezettük be a nemzeti konzultáció módszerét és intézményét. Jó gyakorlat ez, mert esélyt ad, hogy az emberek ne csak négyévente egyszer, a választásokon mondhassák el a véleményüket. 2010 óta fontos és sarkalatos kérdésekben időről időre kikértük a magyarok véleményét. A célunkat sohasem titkoltuk, egyetértési pontokat akartunk kialakítani. Olyan egyetértési pontokat, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek, a választott parlamentjük és a kormányuk közös akarattal cselekedhessen. Meggyőződésem, hogy Magyarország mai eredményeinek ez a fundamentuma. Ezért sikerült kimenteni hazánkat a pénzügyi katasztrófából. Ezért sikerült megfékezni az árakat. Ezért sikerült százezreknek munkát adni. Ezért sikerült emelni a béreket. És ezért sikerült megindítani Magyarországot a gazdasági fejlődés ösvényén. Azt nem állítom, hogy az egyetértés valaha is száz százalékos, azaz teljes lehet. Ez szabad társadalomban aligha képzelhető el, de azt állíthatom, hogy lehet olyan többségű és erejű, ami felhatalmaz bennünket arra, hogy nemzeti álláspontnak, vagyis a magyar nemzet és nép álláspontjának tekinthessük. Azt tudjuk, hogy a felszín mindennap zajos, fecsegő és vitatkozó, és azt is tudjuk, hogy a komoly dolgok a mélyben szoktak formálódni lassan és megfontoltan. S a mélyben, Tisztelt Ház, az elmúlt évek alatt ki is formálódott egy új egység. Egy új nemzeti egység. Egy szellemi, politikai és akcióegység. Egy gondolat, ami politikai programmá vált, s ami ha szükséges, közös cselekvésre sarkall bennünket. Ez a gondolat egységbe fogja a magyarokat, és ennek a programnak és cselekvésnek a magyar kormányt állítja az élére. Ez a gondolat így hangzik: mi magyar Magyarországot és európai Európát akarunk.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Jelenleg olyan időket élünk, amikor Európában a hatalmat alanyi jogon magáénak tekintő főáramlatú, fősodratú politikai osztály a választópolgárok megkérdezését populizmusnak bélyegzi. Mi, magyarok ezen még ma is újra és újra meglepődünk. Mi Kossuth Lajos örökségén nőttünk föl, s azt hittük, ez egy érvényes örökség a vasfüggöny másik oldalán is. Idézem Kossuth Lajost: „Mindent a népért, mindent a néppel együtt, semmit a népről a nép feje felett.” Fájdalmas tanulság, hogy Brüsszelben ez kiment a divatból.
Tisztelt Ház!
2010 óta öt alkalommal kezdeményeztünk konzultációt. A tények azt mutatják, hogy az emberek egyre inkább érdeklődnek a közügyek iránt. Van véleményük, hangot is adnak neki. Tanulságos, hasznos és előnyös, hogy egy nemzet és választott kormánya ennyire egy húron pendül. A nemzeti konzultációk sorát 2011-ben kezdtük az új Alaptörvényről szólóval, ezt követte a szociális konzultációnk, majd 2012-ben a gazdasági konzultációnk. 2015-ben a bevándorlásról kérdeztük a választópolgárokat, idén pedig Brüsszelről.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Emlékeztetésképpen és okulásul ideidézem, milyen ügyekben döntöttünk eddig együtt a magyar emberekkel. Az új alkotmányról szóló nemzeti konzultáció keretében a kérdőívet visszaküldő állampolgárok kiálltak amellett, hogy az Alaptörvény a jogok mellett az állampolgári kötelezettségekről is szóljon. Ma ez az alapelv az Alaptörvény legerősebb pillére. A szociális konzultáció keretében a véleményt nyilvánító polgárok azt kérték, hogy az állam szorítsa korlátok közé a közműszolgáltatók magánérdekeit. Ebből lett a rezsicsökkentés. Ugyanezen konzultáció keretében az emberek kétharmada tette le a voksot amellett, hogy állami segítséget kell nyújtani a devizahiteleseknek. Ebből lett a devizahiteles mentőöv. A gazdasági konzultáció során az emberek kilenctizede mondta azt, hogy méltányos tehermegosztásra van szükség az állam, a nagyvállalatok, a bankok és az emberek között. Ebből lett a multiadók rendszere, és ebből született meg a bankok elszámoltatásáról szóló törvény is. A gazdasági konzultáció keretében arról nyilatkoztak a válaszadók, hogy adókedvezményt kellene kapniuk azoknak a cégeknek, amelyek új munkahelyeket hoznak létre. Ebből lett a Munkahelyvédelmi Akcióterv, amelynek keretében célzott járulékkedvezményt kaptak a vállalkozások. A Munkahelyvédelmi Akcióterv már közel egymillió munkavállalót érint. A bevándorlásról szóló nemzeti konzultációban a résztvevők 90 százaléka támogatta a bevándorlási szabályok szigorítását. A kérdőívet visszaküldők kilenctizede olyan szigorúbb szabályokat akart, amelyek alapján őrizetbe vehetők a magyar határt törvénytelenül átlépő bevándorlók. S ma ez így is van.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Minden eddigi nemzeti konzultáció során sok százezren mondták el véleményüket. Eleddig a szociális konzultációt töltötték ki a legtöbben: egymillió-száznegyvenezren. A mostani egymillió-hatszáznyolcvanezres szám tehát egy, ezt is jócskán meghaladó abszolút rekord. A tisztánlátás végett mondom, hogy a kitöltők 94 százaléka választotta a postai visszaküldést.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Máig, a mostani ülésszakunk utolsó hetének kezdetéig egymillió-négyszázezer kérdőívet feldolgoztunk. A tények a következők. A véleményüket elmondók egyöntetűen kiálltak amellett, hogy megvédjük a rezsicsökkentést. A konzultációban résztvevők szinte mindegyike azt akarja, hogy az illegális bevándorlókat felügyelet alatt tartsuk addig, amíg a hatóságok döntenek az ügyükben. Teljes az egyetértés, hogy az illegális bevándorlást segítő tevékenységet – mint az embercsempészet és az illegális bevándorlás népszerűsítése – büntetni kell. A kitöltők 99 százaléka szerint a külföldről támogatott szervezeteket köteleznünk kell arra, hogy regisztráltassák magukat, és vállalják, hogy melyik ország vagy szervezet megbízásából és milyen céllal tevékenykednek Magyarországon. A munkahelyteremtés kapcsán az emberek úgy foglaltak állást, hogy a magyar gazdaság jövőjéről továbbra is nekünk, magyaroknak kell döntenünk. Azok aránya is elsöprő, akik szerint a jövőben is ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy mi, magyarok dönthessünk az adórendszerünkről.
Tisztelt Ház!
A magyarok többsége tehát úgy gondolja, hogy ma Brüsszel fordítva ül a lovon. A magyarok többsége úgy gondolja, nem engedhetjük meg, hogy Brüsszel átvegye tőlünk az irányítást, nem engedhetjük, hogy betelepítési programokat kényszerítsen Magyarországra, ahogy azt sem engedhetjük, hogy beleszóljon az adók, bérek és rezsidíjak meghatározásába Magyarországon.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Arról is szólnom kell, hogy Brüsszelben számosan fel vannak háborodva azon, miért mondjuk azt „állítsuk meg Brüsszelt.” A válasz egyszerű, mert mi nem akarunk nagyobb hatalmat adni Brüsszelnek. Az Európai Unió nem Brüsszel, hanem a független európai nemzetek önkéntes szövetsége. Ez az európai gondolat, ez az európai emberek közös terve a békéről és a fejlődésről. Magyarország nem Európa-ellenes, sosem volt az. Éppen ellenkezőleg: mi egy igazi európai álláspontot képviselünk: a hatályban lévő európai szerződést védjük, benne a tagállamok és Brüsszel közötti eredeti, vagyis mai munkamegosztással. Nem a magyarok álláspontja változott meg, mi ma is elkötelezett hívei vagyunk az Európai Uniónak és az eredeti európai tervnek; mi úgy látjuk, Brüsszel váltott gúnyát. Magyarországon józan ésszel fölfoghatatlan, hogy Brüsszel nyíltan a terroristák pártjára áll. Ahmed H. nyilvánvaló képtelen hazugságai fontosabbak, mint a magyar emberek biztonsága. És ez számunkra elfogadhatatlan.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Azt sem hallgathatom el, hogy az az abszurd helyzet állt elő, hogy Brüsszelben ma egy emberek millióit nyomorba döntő pénzügyi spekuláns szabja meg, hogy merre van az előre. Európai vezetők hajbókolnak Soros György előtt, aki megmondja, mit kell tennie Európának, és ez valamiért természetesnek tűnik Brüsszelben. Ha valaki tényleg annyira segíteni akarna a Közel-Kelet és Afrika szerencsétlen sorsú millióin, akkor nem emberjogi harcosnak álcázott politikai aktivisták hálózatát finanszírozza dollármilliókból, hanem munkahelyeket, iskolákat és kórházakat építene ott, ahol szükség van rá. Ha valóban segíteni akar, akkor a segítséget vigye oda, és ne a bajt hozza ide, a mi nyakunkba.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Arra kérem a Magyar Országgyűlés képviselőit, hogy Brüsszel és a magyar kormány vitáiban ne Brüsszel mellé, hanem Magyarország mellé álljanak. Arra kérem a Magyar Országgyűlés képviselőit, hogy a Soros-maffia és Magyarország csatájában álljanak a magyar emberek oldalára. Kérem Önöket, egy képviselő se vágja maga alatt a fát, mert az, aki támogatja a bevándorlást, az, aki lebontaná a kerítést, az, aki ismeretlen múltú, ismeretlen identitású és ismeretlen célú migránsokat telepítene Magyarországra, az emberek, a magyar nemzet, vagyis hazánk ellenére cselekszik. Ezért most a nemzeti konzultáció lezárásának alkalmából is szeretném világossá tenni, hogy amíg én vagyok Magyarország miniszterelnöke, és itt állhatok, addig a kerítés a déli határon is állni fog. Amíg a Fidesz és a kereszténydemokraták kormányozzák az országot, addig nem engedünk Brüsszel zsarolásának, és elutasítjuk a kötelező betelepítési kvótát. Amíg a polgári, nemzeti oldal adja a derékhadat, addig a haza is védve lesz, és megvédjük a nehéz munkával elért sikereinket. És amíg Magyarország demokratikus alapokon áll, addig nem fogadjuk el, hogy Brüsszel lopakodva elvegyen nemzeti jogainkból. Mert Magyarország egy erős, büszke, európai ország.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Magyarország védelme nem elméleti és végképp nem ideológiai kérdés. Szó szerint a mi bőrünkre megy a játék. Ezért arról is beszélni kell, hogy hét verejtékes esztendő után jelentős gazdasági sikereket is elértünk. Van tehát, ami veszélybe kerülhet, van tehát, amit meg kell védenünk. A gazdaság helyzetéről Varga Mihály miniszter úr részletesebben be fog számolni majd Önök előtt, én csak a legfontosabbakra szorítkozom. Hét év alatt a segélyalapú gazdaság helyett sikerült megágyaznunk a munkaalapú gazdaságnak. A foglalkoztatás az elmúlt hét évben Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az Európai Unióban. Míg 2009 végén Magyarországon volt a második legalacsonyabb a foglalkoztatás, addig 2016 végére már meghaladta az Európai Unió átlagát. Európai összevetésben Magyarország az örökül kapott 27. helyről a 12. helyre jött föl, és hiszem, jutunk még előrébb is. 2010 óta Európában nálunk emelkedett a harmadik legnagyobb mértékben a minimálbér, vagyis Magyarországon jobban megéri dolgozni. Éves távlatban 13 százalékkal nőtt az átlagbér a gazdaságban. A friss tények szerint éves szinten az egészségügyet 19 százalék feletti, az építőipart 15 százalék, a szociális ágazatot és a közigazgatást 14 százalékos bérnövekedési ütem jellemzi, az oktatásban dolgozók bérei ismét emelkedtek, most 8,5 százalékot. A minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, ami ténykérdés, jelentős hatással jár. A gazdaságban egyhangú a vélekedés, érdemi bérfelzárkózás indult meg.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
S ahogy az lenni szokott, ha dolgozunk, akkor annak eredményei is vannak. A magyar gazdaság az első negyedévben 4,2 százalékos növekedést mutatott fel. A magyar modell működőképességét immár mindenhol elismerik, azok is, akik eddig ellenérzéseket és aggályokat fogalmaztak meg velünk szemben. Minden pénzügyi-gazdasági központ folyamatosan emeli és javítja a magyar gazdaság kilátásairól szóló előrejelzését. Még az Európai Bizottság is a saját előrejelzése alapján hazánkat az öt legjobb növekedést mutató gazdaság között tartja számon az unióban. Az eurózóna gazdaságának növekedési ütemét, ami 1,7 százalék, több mint kétszeresével haladja meg most a magyar gazdaság.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Nem sorolom tovább, Varga miniszter úr majd részletekbe menően ismerteti a legfrissebb tényeket. Én csupán azt akartam mondani, hogy Magyarország pályára állt, és minden okunk megvan a bizakodásra. Újra van jövőnk. Ezeket az eredményeket nemzeti alapon, nemzeti érdekeinket követve értük el. Azt javaslom, hogy azt, amit elértünk, ne kockáztassuk valami homályos utópia kedvéért, nevezzék azt Európai Egyesült Államoknak, nyílt társadalomnak vagy bármi másnak. Megtanultuk, mert a történelem megtanította nekünk, hogy az a miénk, amit kiküzdünk, kiverekedünk magunknak. És bőségesen elegendő történelmi tapasztalat áll a rendelkezésünkre, hogy azt is tudjuk, milyen könnyen elveszíthetünk mi, magyarok mindent, ha mások kezébe tesszük le a sorsunkat. Az emberek az eddigi legsikeresebb nemzeti konzultáció alkalmából ismét nyomatékosították: nem fogadhatjuk el, hogy a jövőnket Moszkvában, Brüsszelben vagy Washingtonban tervezzék, a ránk vonatkozó döntéseket Budapesten hozzuk meg. És ez nem ajánlás, ez egymillió-hétszázezer ember elvárása.
Tisztelt Ház!
Az illegális bevándorlás Itáliában látható erősödése, a magyar határon fokozódó nyomás, az európai nagyvárosokban elkövetett újabb és újabb terrortámadások világosan értésünkre adják: Európa első számú próbatétele továbbra is a népvándorlás marad. A népvándorlás és migránsválság elhúzódását jelzi előre az is, hogy a bevándorláspárti erők Brüsszelben és a tagállamokban a népi ellenállás nyilvánvaló ténye ellenére nem adták fel azt a tervüket, hogy több millió migránst – ahogy Soros György nyilvánosságnak is bemutatott tervében szorgalmazza – betelepítsenek Európába. Nem lenne jó, ha mindez látóhatárunk, perspektívánk és valóságérzékelésünk beszűküléséhez vezetne, a horizonton ugyanis más, szintén komoly európai kérdések is megjelentek. Elegendő, ha arra hívom föl a figyelmüket, hogy jelenleg is sok ezer magyar kamionsofőr állása van veszélyben a Brüsszel által hozott rossz munkavállalási szabályok miatt. Ha nem leszünk résen, és nem állunk ki a gazdasági érdekeink mellett, ez a fenyegetés és gyakorlat gyorsan átterjedhet más iparágakra, és súlyosan érintheti a külföldön, illetve külföldre dolgozó magyarokat.
Tájékoztatom a képviselőtársaimat, hogy fel kell készülnünk azokra az őszi vitákra, amelyek Európa jövőjéről szólnak. Magyarország európai ország, az Európai Unió tagja, és az is marad. Ezért az Európa jövőjéről szóló viták a mi jövőnkről szóló viták is. A hétvégi franciaországi választások azt mutatják, hogy az európai emberek lázadása elérte Franciaországot is. A régi elit pártjait, szocialistákat és néppártiakat egyszerűen letolták a pályáról. Szeptemberben túljutunk a német választásokon, s számíthatunk arra, hogy a két kontinentális nagyhatalom kísérletet tesz majd Európa átalakítására. Ma még nem látható, hogy ez segíti vagy nehezíti majd a magyar nemzeti érdekek brüsszeli érvényesítését. Ma annyi mondható, hogy az előttünk álló Európát átalakító kísérletek dimenziója széles és mély. Ezt jelzi az a tény, hogy Brüsszel már kiadott egy dokumentumot, Európa lehetséges jövőbeni fejlődési irányairól. Majd ezután reformjavaslatokat tett közzé négy kötetben. A szociális ügyekről, a gazdasági és monetáris unió mélyítéséről, az európai védelempolitikáról, majd a globalizációról, és hamarosan jön az ötödik javaslatcsomag is az európai költségvetés jövőjéről. Olyan viták előtt állunk, amelyeknek témája súlyos, tárgyalásai komolyak, következményei pedig hosszú távúak lesznek. Ma annyit mondhatok Önöknek bizonyossággal, hogy a nemzeti konzultáció éppen a legjobb ütemben történt, és a legalkalmasabb pillanatban ütötte le azokat a jelzőkarókat, amelyek között Magyarországnak haladnia kell és lehet az előttünk álló vitákban.
Köszönöm a magyar embereknek, hogy a konzultációban való részvételükkel segítették a munkánkat. Önöknek pedig köszönöm, hogy meghallgattak.
(miniszterelnok.hu)
