2015. május 18. Debrecen. Leirat.
Ha a pillanat nem volna emelkedett, akkor csak azt mondanám: igen, pontosan így történt, tisztelt Bíróság, ahogyan itt az előttem szóló ezt elmondta.
Mélyen tisztelt Érsek Úr! Hölgyeim és Uraim!
Láthatják, az ember gyanútlanul küld egy gratuláló levelet, és máris egy ingatlanfejlesztés kellős közepén találja magát. Azonban az ügy többet érdemel egy-két viccesnek szánt megjegyzésnél. Először is szeretném itt röviden tisztázni Önök előtt, hogy miért most írjuk alá ezt a megállapodást. Én megértettem Érsek úrnak a ragaszkodását a mai alkalomhoz, hiszen Pünkösdhöz közeledünk, ami a Szentlélek kiáradásának napja. Nem az én dolgom a teológiai értelmezés, de annyit az állam is mondhat ezzel kapcsolatban, hogy itt a nyelveken szólás tudományával állunk szemben, és hogyha a görög katolikus egyház történelmére gondolunk, akkor itt egy olyan egyházról van szó, amely hosszú, talán néha elkeseredett és kitartó küzdelmet folytatott azért, hogy magyar nyelven szólhasson a saját híveihez. Úgyhogy azt hiszem, hogy itt a nemzeti, az állami és az egyházi alkalom igen beszédesen találkozik, ezért is vagyok boldog, mélyen tisztelt Érsek úr, hogy a mai napon írhattam alá Önnel ezt a megállapodást.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Meggyőződésünk, hogy azzal a döntéssel, hogy a Hajdúdorogi metropóliát I. Ferenc pápa őszentsége létrehozta, és székhelyévé Debrecen városát jelölte ki, egy újabb szilárd pillére született meg a keresztény Magyarországnak. Egy ilyen nagy jelentőségű megállapodásnál úgy illendő, hogy néhány elvi tételt is itt most megismételjek – a kinyilatkoztatás szó nem lenne helyénvaló –, amely az állam és az egyház kapcsolatát rendezi, szabályozza ma abban a polgári világban, amelyben élünk, illetve amelyben élni szeretnénk.
Először is meggyőződésünk, hogy Magyarországnak ilyen szilárd pillérekre van szüksége ahhoz, hogy ahogy mondtam, keresztény Magyarország maradhasson. Ez az egyszerű kijelentés nagy szó abban az Európában, amely alapdokumentumaiban nem vállalja a kétezer éves keresztény múltját, Magyarország azonban ezt vállalja. Ezért is foglaltuk bele Alaptörvényünkbe a kereszténység megtartó erejének elvét, ezért is mondjuk azt, hogy Magyarország keresztény lesz, vagy nem lesz, és ezért üdvözöljük az új metropóliát a jövő metropóliájaként.
A második tétel, amit szeretnék itt fölidézni, a mi fölfogásunknak az a pontja, miszerint a kereszténység minden ágával és bogával együtt elválaszthatatlan a történelmünktől. Mi, magyarok nem azért vagyunk európai nép, mert földrajzilag oda tartozunk. Mi azért vagyunk európaiak, mert keresztények vagyunk, és bennünket az a szilárd meggyőződés vezet, hogy erős és sikeres Magyarországot csak ezekre a hagyományokra, a nemzeti, keresztény és polgári hagyományainkra építhetünk.
És végezetül harmadik tételként hadd idézzem ide Önök elé azt a meggyőződésünket, hogy létezik egy világos magyar történelmi tapasztalat, miszerint Magyarország csak akkor volt erős, amikor az állam nem ellenségének, hanem szövetségesének tekintette az egyházakat. Ezért tartottuk fontosnak a korábbi években az új egyházi törvény megalkotását. Ezért tartottuk elengedhetetlennek, hogy megállapodást kössünk azokkal az egyházakkal, amelyeknek jelentős szerepük volt a magyar történelemben, s melyekről azt hisszük, hogy olyan értékeket képviselnek, amelyekre múlhatatlan szüksége lesz Magyarországnak a XXI. században is.
Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Végezetül néhány méltató szót szeretnék mondani a görög katolikus magyarok közösségéről. A görög katolikus egyház nagymértékben járult hozzá Magyarország szellemi és anyagi gyarapodásához, meghatározó szerepet játszott a magyarországi nemzetiségek életében, kultúrájában és oktatásában. Úgy gondoljuk, hogy most rajtunk a sor, egy súlyos történelmi örökséget törlesztünk a mai megállapodással azért, hogy a magyar görög katolikus közösségek folytathassák sokrétű, nemzetünk és az egész Kárpát-medence lelki és szellemi megújulását segítő szolgálatát. A magyar kormány a Hajdúdorogi metropólia elindításához és szervezeti stabilizálásához szükséges támogatásról döntött. Meggyőződésünk szerint, reményeink szerint ez hozzájárul a görög katolikus egyház, a Vatikán és Magyarország kormánya közötti jó kapcsolatok fenntartásához, elmélyítéséhez, és reményeink szerint megerősíti nemzeti és európai identitásunkat.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
(Miniszterelnökség)