2020. február 21. Brüsszel (Brussels)

Megpróbálom összefoglalni a dolgokat. Tehát tegnap délután óta itt lényegében, rövid alvásmegszakításokkal egyfolytában tárgyalások zajlanak különböző formációkban. Hol a tanács elnökével tárgyalunk, hol a V4-ek, hol a „Kohézió Barátai,” hol különböző kétoldalúak vannak. Én most jöttem el a V4-ektől, és mindjárt megyek a V4–Macron–Merkel találkozóra. Esemény szempontból úgy alakultak a dolgok, hogy a tanácsnak az elnöke, Charles Michel tett egy javaslatot arra, hogy mennyit kell a tagállamoknak, mindannyiunknak külön-külön és együtt befizetnünk, hogy a költségvetésnek meglegyen a bevételi lába. Ezt a javaslatot négy ország, akik most alakultak meg – F4-nek nevezik őket, ezek a gazdag országok: Ausztria, Svédország, Dánia és Hollandia –, elutasították, és azt mondták, hogy 1 százalékot hajlandóak csak befizetni a költségvetésbe. Az 1 százalék azt jelenti, hogy a nemzeti össztermékük, a GNI, tehát a gazdasági teljesítményük 1 százalékát ajánlják föl. Erre összeült ma reggel a „Kohézió Barátai” csoport tizenhét miniszterelnökkel, és egy ellenajánlatot tettünk. Azt mondtuk, hogy ez nem fogadható el, van egy ellenajánlatunk, és azt mondtuk, hogy a parlament által javasolt összeghez kell viszonyítanunk mindent, a parlament pedig 1,3 százaléknyi GNI-arányos befizetést javasolt, és úgy döntöttünk – mert evés közben jön meg az étvágy, és úgy gondoltuk, hogy tizenhét több mint négy –, hogy akkor át is alakulunk a „Kohézió Barátai”-ból az „Ambiciózus Európa Költségvetése” csoporttá, és azt az álláspontot foglaljuk el, hogyha egy ambiciózus Európát akarunk, akkor ahhoz egy ambiciózus költségvetés kell, 1,3 százalékhoz, a parlament által javasolt összeghez közelinek kell lenni. Most itt állunk. Énszerintem nincs lehetőség arra, hogy a két álláspont között kompromisszum legyen, és ha nincs megegyezés arról, hogy mennyi lesz a költségvetés befizetési oldala, tehát hogy mennyi pénzről vitatkozunk, akkor nem tudunk arról sem beszélni, hogy hogyan osszuk szét. Tehát ebben a pillanatban nagyon messze vagyunk a megállapodástól, két távoli álláspont van, és majd valamikor a jövőben folytatni fogjuk a megbeszéléseket. Most még lesz egy kétségbeesett kísérlete a tanács elnökének, hogy megpróbáljon létrehozni valami megegyezést, de az 1 és az 1,3 százalék között akkora a távolság, hogy azt nem lehet áthidalni, tehát ma megállapodás nem lesz. Ez a magyar értékelése a helyzetnek.

(Miniszterelnöki Kabinetiroda)