2017. június 22. Brüsszel (Brussels)

MTVA: – Miniszterelnök úr, nagyon meleg van, hadd kérdezzünk azért a csúccsal kapcsolatban először is! A migráció ismét kiemelt téma, de nincsen kvóta a napirenden, hanem csupa olyan szempont van, ami magyar szempontból kedvezően hangzik. Osztja ezt a véleményt?

– Most így állnak a dolgok délután három óra magasságában, de Brüsszel egy olyan hely, ahol állandóan résen kell lenni, mindig történhet valami. Amíg a tanácskozást le nem fújják, addig magunkfajta közép-európaiak jó, hogyha kihegyezett és kiélezett ösztönökkel veszünk részt a megbeszéléseken. Most valóban úgy fest a dolog, hogy az elfogadni tervezett közös határozat, amely reményeink szerint nem egy üres papír lesz, hanem cselekvés is követi majd, a migránskérdésnek a külső dimenziójára összpontosít. Tehát nem arra, hogyan kezeljük azt, ami már belül van, hanem hogyan akadályozzuk meg azt, hogy idejöjjön az, amit nem szeretnénk itt látni. Ezt hívják külső dimenziónak, és ott az a helyzet, hogy könnyű is létrehozni egyetértést, mert az országok nagy része – nem teljes köre, de nagy része – egyetért, hogy le kell vonulnunk Líbiába. El kell mennünk Líbiának vagy az északi vagy a déli határaihoz, ott menekülttáborokat kell létrehozni, ott kell különválogatni a menekülteket a gazdasági bevándorlóktól, ott kell elvégezni a jogi eljárásokat, ott kell a terrorellenes szűrést is elvégezni, és csak azok léphetnek be így az unió területére, akik ezen már mind átestek, és akikről tudjuk, hogy nem fenyegetik az európai embereknek a biztonságát, tudjuk, kicsodák, és mit akarnak. Most ebben könnyebb egyetértést létrehozni, mint abban a kérdésben, ahol nincs egyetértés, miszerint a nyugatiak úgy akarnak megszabadulni az oktalanul beengedett migránsoktól, hogy szét akarják osztani azok között, akik meg megvédték magukat, és nem engedték be őket a saját országukba, mint például Magyarország. Ebben nem fogok soha egyetértésre jutni, dolgozzunk azon, ahol lehet egyetértés. Ez a szamárvezetője a mai tanácskozásnak, és szerintem ez bölcs döntés.

– Miniszterelnök úr, holnap egy kormány számára fontos döntést, egy szavazást tart a parlament a plakáttörvényről. Nem jelenthet-e az majd problémát, hogy Ön nem tud részt venni ezen a szavazáson? Nem fog hiányozni az Ön szavazata holnap?

– Van egy frakcióvezetője a Fidesznek. Ugye, ezt nem a kormány terjesztette elő. Ha a kormány terjesztette volna elő, akkor azt gondolom, hogy otthon kellene lennem, de ez nem egy kormányindítvány, ez a pártokra tartozó ügy. A frakciókon keresztül terjesztik elő, nekem van ebben álláspontom, én azt gondolom, hogy az ilyen pártfinanszírozási korrupciós botrányokat, mint amiktől most szenvedünk, föl kell számolni, akkor tudjuk fölszámolni, ha egyértelmű törvények vannak. Tehát ha most otthon lennék, akkor a képviselői indítványra eszerint is szavaznék. Van frakcióvezetőm, ő alá tartozom, neki tartozom engedelmességgel, tehát ha Kósa Lajos szól, hogy mennem kell, akkor haza fogok menni természetesen, de mikor eljöttem, akkor azt mondta, hogy ez nem várható.

– De holnap reggel még lesz egy nagyon fontos találkozó a francia elnökkel a visegrádi országok között, és nagyon súlyos érdekszembenállások, érdekellentétek vannak, hiszen számos olyan intézkedés van készülőben, ami egyfajta piacvédelmi intézkedésnek tekinthető, és ami károsan érinti például Magyarországot. Mire számít ettől?

– Új fiú a francia elnök, most jön először csúcsra, meg fogjuk nézni, meg fogjuk ismerni, biztos vannak elképzelései. Van itt már azért néhány veterán, aki... Van itt olyan is, aki több mint tíz éve húzza itt az igát, nyilván ki fogja majd magát itt ismerni. A belépője nem túl biztató, mert tegnap azt gondolta, hogy a barátságnak az a legjobb formája, hogy rögtön belerúg a közép-európai országokba. Ez itt nem szokás, de szerintem majd ő is kiismeri itt magát. Köszönöm szépen!

(Miniszterelnöki Kabinetiroda)