2019. október 30. Budapest

Tisztelettel köszöntöm Oroszország elnökét és delegációját a sajtótájékoztatón is. Hosszú évekre nyúlik vissza a gyakorlat, hogy minden évben egyszer tartunk egy orosz–magyar magas szintű találkozót, amelynek az az értelme, hogy áttekintsük a kétoldalú kapcsolatok állását. Amikor ezt a módszert kitaláltuk, akkor azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy minden évben lépjünk egyet előre a gazdasági és politikai együttműködés területén. Visszatekintve azt kell mondanom, hogy voltak sikeresebb és kevésbé sikeres évek. Volt, amikor tyúklépésnyit mentünk előre, és volt, amikor egy hétmérföldes csizmával léptünk. A tavalyi év az utóbbi kategóriába tartozik. Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, akkor láthatjuk, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetése óta 2018 az első év, amikor a két ország közötti kereskedelmi forgalom ismét nőtt. Tehát 2018 rendkívül fontos év az orosz–magyar gazdasági kapcsolatok tekintetében. A forgalom ismét meghaladta a 6 milliárd dollárt, és 6,5 milliárd dollár környékén van. A magyar szándékokat sohasem rejtettük véka alá. A kölcsönös tiszteleten túl az őszinteség a két ország közötti együttműködés alapja, és a tények úgy festenek, hogy ebben a kereskedelemben óriási többlete van Oroszországnak, ami abból fakad, hogy mi olajt, gázt, energiát vásárolunk. Ez egy egyensúlytalan helyzet, és mi azért dolgozunk, hogy ez egyensúlyivá alakuljon, és erre két módszer van. Az egyik, hogy próbálunk megegyezni Oroszországgal, hogy Oroszország területét mi hadd tekintsük befektetési célpontként, és ott beruházásokat hozzunk létre, tőkebefektetéseket hozzunk létre Oroszországban. A másik eszköz pedig az, hogy legyen exportképes termékünk, amiket az orosz piac befogad. Ha ez a két dolog működik, akkor az egyensúly a mi szempontunkból javul, és ha jól csináljuk, akkor ez az orosz gazdaság számára is előnyökkel jár. Ez az a kölcsönösen nyertes pozíció, aminek az ösvényén próbálunk haladni.

A gazdasági együttműködésen túl természetesen a két ország között van politikai együttműködés is. Magyar részről ennek az együttműködésnek az alapja egy nagyon egyszerű földrajzi tény, hogy egyetlen ország sem tudja megváltoztatni a házszámát, minden ország ott van, ahova a Jóisten teremtette. Ez Magyarország számára azt jelenti, hogy mi egy Moszkva–Berlin–Isztambul háromszögben éltük az elmúlt ezeregyszáz évben, és éljük ma is az életünket, és a magyar politikának az a célja, hogy a világ minden nagyhatalma érdekelt legyen Magyarország sikerében, de különösen érdekeltek legyenek azok az országok, amelyek regionális szempontból döntő befolyást gyakorolnak a mi életünkre. Ebbe a sorba és ehhez a szemponthoz illeszkedik az orosz–magyar együttműködés is. Magyarország persze a NATO-nak és az Európai Uniónak is tagja, az is marad, de ez nem zárja ki, hogy bizonyos kérdésekben politikai együttműködést hozzunk létre Oroszországgal, és erre mi törekszünk most is és a jövőben is.

A politikai együttműködés kiemelkedő területei a következőek. A mai napon is még van egy találkozónk, amely az üldözött keresztény egyházi vezetőkkel történik majd meg. Ez mutatja, hogy az egyik politikai együttműködési terület a keresztény közösségek védelme szerte a világon. Ez magyar részről a Szent István-i hagyományok folytatása. Politikai együttműködés van közöttünk a migráció tekintetében. Mind a ketten ismerjük az ebben rejlő veszedelmeket. Ma is a balkáni útvonalon, tehát Törökország és Magyarország között 96 ezer migráns tartózkodik, akik észak felé mozognak. Ez bennünket aggodalommal tölt el, és határvédelemre kényszerít. Más dimenziókban, de határvédelmi és migrációs problémái Oroszországnak is vannak. Politikai együttműködés van közöttünk a Közel-Kelet stabilitása tekintetében. Magyarország természetesen pontosan tudja a méretét, fontosságát és a helyét is, de az érdekeit is jól ismeri. És ma olyan a világ, hogy Közel-Keleten vannak magyar érdekek, hiszen ha az a térség destabilizálódik, akkor onnan növekvő számban érkeznek migránsok Európa felé, akik Magyarországon keresztül akarnak majd eljutni a kontinensre. Ezért mi abban vagyunk érdekeltek, hogy Közel-Keleten, Szíriában is minél inkább katonai és politikai stabilitás legyen. A sajtó általában nem szokott figyelni erre, de itt megemlítem, hogy a mi együttműködésünk az Irakban élő kurdokra is kiterjed, mert az erbíli kurd kormányzatot Magyarország katonai kiképzéssel, katonákkal és pénzügyileg is támogatja. Politikai együttműködés körébe tartozik az is, hogy Magyarország érdekelt a NATO és Oroszország közötti együttműködés javulásában. Van egy magyar tapasztalat, ez történelmi és politikai tapasztalat egyszerre: ha Európa nyugati és keleti fele között, vagyis a NATO és Oroszország között a kapcsolatok rosszak, a viszony feszült, akkor Magyarország ezen mindig veszít. Ha a kapcsolatok jók, akkor ezen Magyarország mindig nyer. Ezért mi abban vagyunk érdekeltek, és abban leszünk érdekeltek a jövőben is, hogy a nyugati struktúrák és Oroszország között az együttműködés minél inkább javuljon.

Végezetül, tisztelt Hölgyeim és Uraim, még annyit szeretnék Önöknek elmondani, hogy majd a sajtótájékoztatón kívül lesznek elérhetők azok a listák, amelyek a beruházásokról szólnak. Most csak annyit szeretnék mondani, hogy Oroszország területén sikerrel hoztunk létre húsipari beruházásokat, sikerrel hoztunk létre állategészségügyi beruházásokat, sikerrel hoztunk létre embergyógyászati beruházásokat és gyógyszergyártó beruházásokat is. Tehát az elmúlt években az orosz kormányzattal való együttműködésnek köszönhetően Magyarország nemcsak az exportját tudta növelni Oroszországba – a vetőmag tekintetében például egészen előkelő helyen vagyunk –, hanem az Oroszországban létrehozott magyar gyárak számát és azok kapacitását is növelni tudtuk. Összességében tehát a két ország közötti kapcsolatok magyar nézőpontból örvendetesen fejlődtek, és ezért köszönetet szeretnék mondani Oroszország elnökének és Oroszország kormányának.

Köszönöm szépen a figyelmüket!

(Miniszterelnöki Kabinetiroda)