Magyarország a horvát határ meghatározott helyein is kerítést létesít - közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Die Presse című osztrák lap honlapján szerda este megjelent interjújában. A kormányfő közös interjút adott a Die Presse mellett a német Die Welt, az angol The Times és a francia Le Figaro című lapnak. Az interjú késő estig csak az osztrák és a német lap online kiadásában jelent meg.

A horvát határ egyes helyein létesítendő kerítéssel kapcsolatban kormányfő a Die Presse szerint hozzátette, hogy erről már beszélt a belügyminiszterrel, és már "tervek vannak erre". A lap felvette, hogy ehhez idő kell, amire a miniszterelnök azt válaszolta, hogy Magyarországnak már van gyakorlata. Orbán Viktor hozzátette ugyanakkor, hogy az igazi erőt nem a kerítés jelenti. "Vannak új törvényeink, amelyek szigorú büntetést irányoznak elő az illegális migránsok számára. A határra küldtük a rendőrséget és a hadsereget. Ez világossá kell tegye, hogy bár a migránsok benyújthatnak menedékkérelmet, tartaniuk kell magukat a szabályokhoz" - jelentette ki.

A kormányfő emlékeztetett, hogy a menekültekről szóló genfi konvenció is kimondja, hogy a menedékkérők nem választhatják meg azt az országot, ahol menedéket szeretnének. A menekülteknek joguk van a védelemre, de ezt a szomszédos államoknak kell biztosítaniuk. Ezt követően kérhetik, hogy máshol helyezzék el őket. Felidézte, hogy 1956-ban a külföldre menekülő magyarokat a szomszédos Ausztriában gyűjtötték össze táborokban, ahonnét aztán szabályozott módon menedékkérelemmel fordulhattak Svédországhoz, Ausztráliához, Németországhoz és más államokhoz, ez gyakran évekig is eltartott. Arra a kérdésre, hogy vissza akarja-e küldeni a menekülteket, például a háború sújtotta szíriai Aleppóba, Orbán Viktor azt mondta, nem a mi dolgunk tanácsokat adni, a mi dolgunk az európai és a magyar szabályok fenntartása. "A nemzetközi közösség célja nem lehet az, hogy minden menekültet befogadjon és új otthont adjon neki. Nem lehet cél az, hogy minden szíriai elhagyja Szíriát. Politikai síkon arra kell törekednünk, hogy Szíria újra élhető hely legyen" - mondta.

Egy kérdésre válaszolva közölte, hogy Magyarország az elmúlt öt évben 1500 családot fogadott be, főleg az úgynevezett arab tavasz után. "2012-ben kopt keresztényekkel kötöttem megállapodást. Természetesen készek vagyunk további menekülteket befogadni. De ezt nem most kell megvitatnunk" - mondta. Mint kifejtette, most arról kell beszélni, hogyan lehet megállítani a menekülteket. "Ha kvótákról beszélünk, az egyfajta meghívás. Most mindenekelőtt a káosznak kell véget vetni. Nem az én dolgom a migránsok fejével gondolkodni, de ez nekik sem jó. Útban Európába az emberek 10-15 százaléka életét veszti" - jelentette ki.

A Die Welt az interjúból Orbán Viktornak azt a kijelentését emelte ki, hogy a menekültek elosztását célzó kötelező kvótarendszer terve ellentétes valamennyi európai uniós tagállam alapvető érdekeivel, és "nekünk meg kell védenünk Magyarországot". A kormányfő szerint azonban ha abból uniós törvény lesz, Magyarországnak el kell fogadnia. Készek vagyunk a kvótákról tárgyalni, de csakis önkéntes alapon, és csak akkor, ha vége van a menekültáradatnak - jelentette ki a miniszterelnök.

Arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha az Európai Unió a kvótarendszert minősített többséggel elfogadja, a miniszterelnök a Die Welt szerint azt válaszolta: "Akkor ez már törvény, és nekünk el kell fogadnunk". A magyar kormányfő azt mondta, csalódást okozott neki az ötlet, hogy megkurtítsák a menekültkvótákat elutasító országoknak a strukturális alapokból járó pénzeket. "Az elmúlt években a németek nem cselekedtek így. A hatalom brutális nyelvéhez való visszatérést jelenti, ahelyett, hogy vitáznánk és megoldásokat keresnénk. A strukturális alapoknak egyébként semmi közük a szolidaritáshoz. (...) Ez nem alamizsna. Teljesen méltánytalan a kelet-európaiak megzsarolására felhasználni a kohéziós alapokat" - mondta.

A közös interjúban Orbán Viktor megerősítette, hogy szerinte a menekültek fenyegetik az európai identitást. "Tanulmányoztuk, hogy mi történt az elmúlt években a nyugat-európai országokban. Nyugati kormányok őszinte erőfeszítései ellenére nem sikerült integrálni a muszlim közösségeket, és mi magyarok nem akarunk párhuzamos társadalmakat, mert akkor a keresztények számbelileg vesztésre állnának. Ha beengedünk muszlimokat a kontinensre, hamarosan többen lesznek, mint mi. Ez egyszerű demográfiai és matematikai kérdés, az iszlám világban korlátlan a muszlimok utánpótlása" - mondta a miniszterelnök. Megjegyezte, hogy érzékel egyfajta gyengeséget a keresztény társadalmakban. "A muszlimok erősebbek, jobban tisztelik az életet, a családot és a gyerekeket, jobban respektálják a kulturális egységet" - tette hozzá.

A miniszterelnök szerint a muszlim migránsok Európában jobb életkörülményeket akarnak, de nem akarják megváltoztatni beállítottságukat és kultúrájukat, "sok európai felül egy illúziónak". Arra a kérdésre, hogy tisztának akarja-e megőrizni Magyarországot, azt felelte, hogy "ez nem tisztaság kérdése. Történelmileg tekintve Magyarország talán Európa legkevertebb társadalma. De Magyarország egy keresztény nemzet." Azt mondta, szereti Angela Merkelnek azt a mondatát, hogy "a multikulturalizmus halott", mert ez helyesen írta le a valóságot. "Jogunk van arra, hogy ne kövessünk másokat minden tévúton"- szögezte le. Azt mondta, mi saját, ezeréves utunkat szeretnénk folytatni.

A Werner Faymann osztrák kancellárhoz fűződő viszonyát firtató kérdésre válaszolva azt mondta, hogy jó a kapcsolatuk, még mindig rendszeresen beszélnek telefonon, legutóbb három napja kapott hívást osztrák kollégájától.

"Együtt kell működnünk, mi mást tehetnénk? Amikor személyesen beszéltünk, soha nem használta azokat a csúnya szavakat, amelyeket nyilvánosan mondott. Én ezt nem veszem személyesnek, ez politikai játék" - közölte. "Én ezt nem veszem komolyan. Ez egyszerűen rossz viselkedés. Civilizált európaiak nem fejezhetik ki így a véleményüket. Az európai baloldalon egyszerű munkamegosztás működik: valakinek minden nap támadni kell a magyar miniszterelnököt. Én értem ezt a logikát. Egyik nap a román szidalmaz, másik nap a svéd, aztán az osztrák" - válaszolta arra a kérdésre, hogy "tehát nem veszi komolyan azt, hogy Faymann az európai történelem legsötétebb fejezetéhez hasonlította a menekültválságban tanúsított magatartását?" A kérdésre, hogy elvár-e bocsánatkérést Faymanntól, Orbán azt felelte, hogy "ez sosem volt az osztrákok legerősebb oldala. (...) Az osztrákok néha bárdolatlanok.

Az osztrák és román megnyilatkozások gyakran meglehetősen destruktívak". A kérdésre, hogy a német és osztrák határellenőrzés bevezetése által igazolva érzi-e magát, a miniszterelnök elmondta, "Magyarország uniós tagságának egyik legfurcsább története, hogy az elmúlt hónapokban egyetlen tagországként komolyan vette az EU közös szabályait, mégis bíráltak bennünket. Ez nevetséges. A kérdés nem az, hogy megerősödött-e a pozícióm, hanem az, hogy még érvényben vannak-e európai egyezmények? Örülök, hogy egyre több kormányfő követi a vonalamat. Mert ez az egyetlen útja a közös életnek az EU-ban."

Arra a kérdésre, hogy a menekültválság egzisztenciális válsággá válhat-e az Európai Unió számára, a magyar kormányfő így válaszolt: "Ennyire nem szaladnék előre, de megtörténhet. Most megoldhatjuk a problémákat, de neki kell rugaszkodnunk. Le kell mennünk Görögországba, és ott megvédeni a határt. Hat éven át tétlenül néztük, hogy a görögök nem tartják be a dublini szabályokat. Most mindannyian fizetjük az árát, hogy Görögország nem képes megvédeni külső határát. Szigorúbban be kell tartanunk a szabályokat."

Orbán Viktor szerint a menekültkérdés kezelésére hivatott dublini szabályrendszer "a mai valóságban már nyilvánvalóan nem állja meg a helyét", a világ megváltozott, új eszközökre van szükség. A kérdésre, hogy mivel lehetne felváltani, azt felelte, hogy ez bonyolult ügy, "mindenesetre a felelősség és a terhek megosztására hasznos lenne bevonni olyan EU-tagjelölt országokat, mint Szerbia és Macedónia. Magyarország most meglehetősen kényelmes helyzetben van, mert úgy tűnik, mintha az áradat már nem rajta keresztül menne, de a kihívás nem tűnt el, a menekültek jönni fognak". A kérdésre, hogy mennyien, azt válaszolta, hogy "milliók". "A Frontexnek jó számításai és elemzései vannak, még ha valószínűleg senki sem olvassa azokat" - tette hozzá.

Orbán Viktor szerint "könnyen elérheti a 100 milliót is az Európa érkező emberek száma", ha - mint az újságíró feltételezte - közel-keleti államok összeomlásának leszünk tanúi. "Ne felejtse el Afrikát! Ez egy globális kihívás, Európának az ENSZ-t is be kellene vonnia" - mondta. Ezt megelőzendő nem szabad, hogy Európa részese legyen az ottani társadalmak lerombolásának. Orbán Viktor szerint "leromboltuk Irakot, Szíriában pedig a Nyugat egy nem létező ellenzéket támogatott, Aszad elnököt démonizálta".

Szerinte azért jöttek olyan sokan a balkáni útvonalon, mert azt a benyomást keltettük, hogy az EU-ban korlátlanul fogadunk migránsokat, "sok problémához ösztönösen liberálisan viszonyulunk". Orbán Viktor szerint Európában probléma van a vezetéssel. "A jelenlegi európai kultúrában nem személyekre, hanem intézményekre van testálva a vezetés. Azt a benyomást keltjük, hogy az erős vezetők veszélyesek, és a gyenge vezető a jó vezető. Ha minden jól megy, az intézményi vezetés rendben van, de válsághelyzetekben olyan vezetőkre van szükség, akik letérnek a szokott útról. Ha valaki így tesz, azt másnap a médiában veszélyes nacionalistaként bélyegzik meg" - jelentette ki. A kérdésre, hogy önmagáról beszél-e, a kormányfő nemmel válaszolt. "Nem én vagyok az egyetlen áldozat. Európának jó vezetői vannak, de a legtöbben nem használják vezetői képességüket" - mondta.

(MTI)