Az elmúlt öt évben a kormányzás kulcsszava az erő volt, mostantól azonban a figyelem lesz - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett, Ötéves a kormány című konferencián, amelyen arról is beszélt: új szakaszt kell nyitni és a polgári életminőség megteremtésére kell fektetni a hangsúlyt.
Az elmúlt öt évben egy végzetesen legyengített országot kellett felerősíteni, ami sikerült, és bár az erős vezetés ezután sem gyengülhet el, ma már nem az erő a legfontosabb: mostantól a kormányzás kulcsa a figyelem, „odafigyelés az emberekre, a mindennapi életre” – fejtette ki a Budapesti Történeti Múzeumban tartott, mintegy háromnegyed órás beszédében a kormányfő, aki szerint ez a munka talán még nehezebb lesz.
A miniszterelnök szerint új szakaszt kell nyitni és a polgári életminőség megteremtésére kell a hangsúlyt fektetni, a 2016-os költségvetés már erről szól: „a munkába igyekvő, bérből és fizetésből élő emberek számára akarjuk otthonosan berendezni az országot”.
A polgári berendezkedés lényege – folytatta –, hogy az emberközeli, emberléptékű, a politika pedig nem „odafent történik”, a makromutatók világában, hanem „bekopogtat az emberekhez, és a gondjaikra keresi a választ”. Megismételte: bár fontosak a nagy politikai célok, a fő feladat az emberek mindennapi problémáinak kezelése. Nem szabad, hogy a kormányzás elvonja a figyelmet az emberekről – figyelmeztetett.
A polgári berendezkedés azt is jelenti: Magyarország magyar ország lesz, kis betűvel és két szóval, vagyis első a magyar emberek biztonsága, boldogulása és jóléte – fogalmazott a kormányfő, erkölcsi kérdésnek nevezve a magyarok sikerét. Több munkahely, kevesebb adó, támogatás a családoknak, nagyobb rend, de kevesebb szabály, kényelmesebb élet, büszkeség, kiállás – sorolta a polgári berendezkedés jellemzőit.
Értékelésében Orbán Viktor azt mondta: Magyarország ma már egy megerősödött, biztos lábakon álló, EU-s összehasonlításban is jól teljesítő ország. Úgy fogalmazott: 2010-ben, nyolc év szocialista kormányzás és a 2008-as válság nyomán Magyarország romokban hevert, mára azonban már „a magyar fregatt stabil”, „biztosan szeljük a hullámokat”, noha „van még tennivaló a fedélzeten”, és „a tenger is viharos még”. Magyarország felemelő átalakuláson ment át 2010 óta – jelentette ki a miniszterelnök, aki hozzátette azt is, hogy az unortodox módszerekre megjegyzéseket tevők ma már érdeklődnek a magyar recept iránt.
Beszédében felsorolt az elmúlt évekből olyan „kimagasló oszlopokat”, amelyek szerinte bizonyítják, hogy van a magyarokban kurázsi és az országban fantázia. Megemlítette a gazdasági növekedést, a bővülő foglalkoztatottságot, a nulla közeli inflációt, a nyugdíjak értékének növelését, az adók és a rezsi csökkentését, az óvodások túlnyomó többségét érintő ingyenes étkeztetést, a multik és a bankok közteherviselésben való részvételét, a bankok által megkárosított ügyfeleknek nyújtott állami igazságszolgáltatást, az új alaptörvényt, a politikusok számának felére csökkentését, a rendőrség számának emelését és Budapest buszparkjának megújítását. A devizahitelesekkel kapcsolatban megjegyezte – utalva a konferencián szintén felszólaló Matolcsy György jegybankelnök szavaira –, hogy a forintosítással nem lehetett „gatyázni”, mert ha nem lépték volna meg időben, akkor ma 70 százalékkal magasabbak lennének a törlesztőrészletek, s nem arról szólna a vita, hogy azok mennyivel csökkentek.
Jelezte ugyanakkor, hogy alkalmanként hibáztak is, ilyen volt például a távközlési adó kiterjesztésének terve, amely internetadóként vonult be a köztudatba, de – mondta – nem ragaszkodtak a hibájukhoz.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy most „a jobbszél pártja tűnik vezető ellenzéki erőnek” Magyarországon, amivel kapcsolatban fontosnak tartotta világossá tenni az Európai Unióval és az NATO-val kapcsolatos álláspontját. Azt mondta, bár kész vitázni az Európai Unióval, de azt határozottan ellenzi, hogy bárki is az EU-ból vagy a NATO-ból való kilépés irányába terelje az országot, mert „nekünk, magyaroknak ez a családunk”, és „nem válunk”.
Kitért a bevándorlással kapcsolatos új uniós tervekre is, amelyekről úgy fogalmazott: aki el akarja venni azt az alapvető jogot, hogy „megválasszam, kit engedek be a házamba, családomba, hazámba, az nem jót akar nekem, hanem rosszat”.
Előadásában Orbán Viktor szólt arról is, őt is meglepte, hogy a tavalyi három, a Fidesz-KDNP győzelmét hozó választás után minden korábbinál hevesebb támadások érkeztek Magyarországgal szemben. Úgy vélte ugyanis, hogy a kormány politikájának megerősítése három választáson „egy időre lecsillapítja a kedélyeket”, ám nem így történt.
Kijelentette: 25 év alatt sok minden változhat, de az nem, hogy „mi voltunk és mi vagyunk a szabad és független Magyarország hívei”, „mi vagyunk azok, akik számára Magyarország szuverenitása nem lehet alku tárgya”.
Arra is felhívta a figyelmet ugyanakkor, hogy a bizalom megszerzéséért sokat kellett dolgozni, a bizalom megtartásáért azonban külön is tenni kell. Mint mondta, senki sem állhat a törvények fölött, senki sem élhet vissza a helyzetével, de az sem fogadható el, hogy merő irigységből támadjanak embereket, mert ők bátrak és sikeresek. Zéró tolerancia a visszaélésekkel és az alaptalan rágalmakkal szemben egyaránt – hangoztatta Orbán Viktor.
Összegzésül azt mondta, a valaha volt legjobb kormánya akarnak lenni minden magyar embernek, „a mi kormányunknak továbbra is Magyarország lesz az első”, Magyarország „a közös szenvedélyünk”. Beszédét a szokásos fordulattal zárta: „Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok”.
Az eseményen készült teljes felvétel a Sajtószobából tölthető le HD minőségben.
(MTI)