A magyarországi választásoknak most európai tétje is van: ennek kimenetelétől függ, hogy végre tudják-e hajtani a Soros-tervet, le tudják-e bontani a kerítést - hangsúlyozta Orbán Viktor szombaton Tusnádfürdőn, a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott előadásában.
A miniszterelnök a nagyszínpad előtt összegyűlt hallgatóságát arra bíztatta, hogy ne csak a pálya széléről szurkoljon, hanem regisztráljon és voksoljon, mert a határon túli magyar közösségek megmaradásának legfontosabb előfeltétele az erős anyaország, ezért is fontos, hogy ne az országot gyengítő pártok kerüljenek hatalomra.
Orbán Viktor az elmúlt egy év legjelentősebb eseményeként értékelte a visegrádi négyek (V4) megerősödését. Úgy fogalmazott: Varsó, Prága, Pozsony és Budapest egy hangon beszél. Nagy dolog, hogy a "lelkes lengyelek, a mindig megfontolt csehek, a józan szlovákok és a romantikus magyarok" képesek egy nyelven beszélni - vélekedett.
Az elmúlt év változásainak mértékét azzal illusztrálta, hogy míg Barack Obama volt amerikai elnök 2009-ben első külföldi beszédét Kairóban tartotta, Donald Trump mosatni amerikai elnök Varsót kereste fel, ahol azt mondta: "harcoljunk, mint a lengyelek, családért, szabadságért, országért és Istenért".
Trump színre lépésével a globálisnak nevezett nemezetek feletti elit és a hazafias nemzeti vezetők közötti küzdelem vált érzékelhetővé, amelyben Magyarország a jó oldalon, a hazafiak oldalán áll - tette hozzá.
A nemzet és az ország megerősítése
Egy hazafias kormányzás célja csak a nemzet és ország megerősítése lehet - jelentette ki, majd több mint tíz pontban fogalmazta meg egy erős állam ismérveit.
Ezek között említette, hogy legyen gazdasági növekedés, az ország ne hitelből éljen, legyenek többségi nemzeti tulajdonban a stratégiai ágazatok, és mindenki dolgozhasson, aki dolgozni akar. Megjegyezte: Magyarország már körülbelül ezer milliárd forintot költött a korábban oktalanul privatizált stratégiai cégek visszavásárlására és míg 2010-ben 3,6 millió ember dolgozott és 1,8 millió adózott, ma már 4,4 millió dolgozik és ugyanennyi fizet adót.
Kifejtette, hogy egy erős ország esetében nem lehet beszélni demográfiai hanyatlásról, mert csak azok az országok maradnak fenn, amelyek biológiailag képesek magukat fenntartani. Ahhoz, hogy Magyarország ilyen országgá váljon, családonként átlagosan 2,1 gyerekre lenne szükség.
Az állam ezt csak azzal segítheti elő, hogy családbarát környezetet teremt - magyarázta. Magyarország a családtámogatásra fordított pénzt a multiktól veszi el: különböző különadók formájában - mutatott rá, ismertetve? a bankszektortól 272, a biztosítóktól 31, az energiaszektortól 120, a telekommunikációs ipartól 55 milliárd forintnyi különadót hajt be évente a kormány. "A nagy profitok egy részét elvesszük, annak érdekében, hogy odaadjuk azoknak, akik dolgoznak és közben gyermeket nevelnek, és így gondoskodnak a nemzet jövőjéről" - magyarázta.
Orbán Viktor az erős állam feltételei között említette a közbiztonságot, amely magába foglalja a határvédelmet és a terrorkísérletek elhárítását. Fontosnak nevezte, a kulturális identitás megtartását, a jövő magyarságának egy közösségbe való szervezését.
Magyarország csak akkor lehet erős, hogy "ha a világ bármely sarkában rálépnek egy magyar lábára, azért mert magyar, akkor Budapesten egy vörös lámpának ki kell gyulladnia" - szemléltette Orbán Viktor.
Hangsúlyozta: a modern állam feltétele az is, hogy képes legyen vendégül látni a világ nagy rendezvényeit, Budapest épp most bizonyítja be magának és a világnak, hogy nincs olyan rendezvény a foci vb-n kívül, amit ne tudna vendégül látni.
A miniszterelnök dimenzióváltást, ugrásszerű fejlődést lát szükségesnek a demográfiai kérdésben, a nemzetszervezés - a Kárpát-medencei magyarság gazdasági erejének növelése - és a modern technológiák gazdasági hasznosítása terén.
Az Európaiaké marad-e Európa?
A miniszterelnök Európa jövőjével kapcsolatban kifejtette:
A magyar kormány által megrendelt nemzetközi kutatás eredményeit ismertetve elmondta: az uniós polgárok 64 százaléka szerint a migráció növeli a bűnözést, 79 százalékuk szerint megváltoztatja a kultúrát. Az európaiak 81 százaléka a bevándorlást súlyos kérdésnek tekintik, amelynek megoldását 36 százalék Brüsszeltől, 51 százaléka a nemzetállamoktól várja. A magyarok 25 százaléka adna több hatalmat Brüsszelnek, 61 százaléka viszont úgy véli, hogy azokból a jogosítványokból is vissza kéne venni, amelyeket megkapott.
A gazdasági problémák megoldására a migráció nem válasz
A kormányfő szerint a gazdasági problémák megoldására a migráció nem válasz, a munkaerőhiány migránsokkal való pótlása olyan, mint amikor a hajótörött tengervizet iszik. "Az is víz, de tovább növeli a bajt" - mondta. Hangsúlyozta, hogy a migránsok kultúrája élesen szemben áll az európai kultúrával. Példaként hozta fel, hogy míg az európai kultúra kívánatosnak tartja, hogy a férfiak és a nők egyenrangúak legyenek, az iszlám kultúrában a nő alárendelt a férfinak.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a muszlim közösségek a saját kultúrájukat erősebbnek tekintik, mint a keresztény kultúrát. Az erősebb ezért soha nem fogja a gyengébbet magáévá tenni. Az átnevelés és az erre épülő integráció ezért nem lehet sikeres - vélekedett Orbán Viktor.
"Sohasem lehetünk szolidárisak olyan eszmékkel, emberekkel és népcsoportokkal, amelyek éppen azt a célt tűzik ki, hogy megváltoztassák az európai kultúrát (...) Az európai létezés és kultúra céljaival ellentétes csoportokkal és eszmékkel nem szabad szolidárisnak lenni, mert annak a végeredménye az összeomlás" - jelentette ki Orbán Viktor.
A Magyarországot a szolidaritás hiányával vádoló német politikusoknak üzenve a kormányfő leszögezte: Magyarország megvédte saját magát, és Európát is a migráns-invázióval szemben, ami több mint 260 milliárd forintjába került. "Az unió addig ne beszéljen szolidaritásról, amíg a 250 milliárd forintot, amivel nekünk tartozik Európa megvédéséért, nem fizette ki" - hangoztatta.
Rámutatott:
Hozzátette: létezik egy Soros-terv, ami négy pontból áll, eszerint évente be kell hozni egymillió migránst az unióba, mindenkinek kell adni 4,5 millió forint értékű eurót, a bevándorlókat szét kell osztani az unió országai között és fel kell állítani egy európai bevándorlási ügynökséget, amely elvenné a döntési jogokat a migránsokat érintő ügyekben a nemzetállamoktól.
Az EU-nak vissza kell nyernie szuverenitását a Soros-birodalommal szemben
A miniszterelnök úgy fogalmazott: ahhoz, hogy Európa élni tudjon, és az európaiaké maradjon, vissza kell nyernie szuverenitását a Soros-birodalommal szemben és ezután meg kell reformálni az uniót.
"Európa reformja nem kezdődhet mással, mint azzal, hogy a migránsokat megállítjuk és a bevándorlásnak véget vetünk és nemzeti hatáskörben újra mindenki megvédi a határait. Ha ezen is túlvagyunk, akkor közös programmal vissza kell szállítani a törvénytelenül Európába érkezett migránsokat valahova az Európai Unió területén kívülre" - hangsúlyozta.
Orbán Viktor kiállt amellett, hogy Szerbiát minél előbb fel kell venni az unió államai közé. Hangsúlyozta: történelmi szerződésre van szükség Törökországgal és Oroszországgal.
A kerítés a helyén marad
Orbán Viktor úgy vélekedett: Európában a kereszténydemokrata pártok "elkereszténytelenedtek", a liberális média és értelmiség elvárásait teljesítik, a baloldali politika is elvesztette talaját.
"Most készítik Európát elő arra, hogy átadja a területét egy új, kevert muszlimizált Európának" - állapította összegzésképpen a miniszterelnök. Ahhoz, hogy a terület "átadható" legyen, jelenleg Európa kereszténytelenítése folytatódik, a nemzeti identitások helyett a csoportidentitásoknak adnak elsőbbséget és a politikai kormányzást a bürokrácia uralmára akarják lecserélni - részletezte.
Ezért lehet különleges a jövő évi magyarországi választás is, hiszen Magyarország volt az, amely a V4-ek segítségével megállította az Európába özönlő migráns-inváziót - jelezte.
Orbán Viktor megismételte: amíg ő Magyarország miniszterelnöke, addig a kerítés a helyén marad és határokat meg fogja védeni, ugyanakkor rámutatott, az ellenzék nyíltan hirdeti, hogy hatalomra kerülése esetén a kerítést lebontja, egyetért a migránsok beengedésével és kötelező szétosztásával, és készen áll arra, hogy Európát átadja egy új, kevert összetételű jövő számára.
A választások másik tétjét az az ellentét adja, hogy az ellenzék több hatalmat adna Brüsszelnek, míg a Fidesz-KDNP szövetség a "lopakodva, törvénytelenül elcsalt hatáskörök" visszavételére törekszik - mondta. A brüsszeli bürokraták és Soros György is abban érdekeltek, hogy gyengítsék Közép-Európát, amelyben akadályt látnak a Soros-terv végrehajtásához. Vannak olyan erők Európában, amelyek azért akarnak új kormányt Magyarország élén, mert ezzel tudnák gyengíteni a V4-ket - jelezte.
Mi vagyunk Európa jövője
Orbán Viktor kitért arra is: Magyarország Trianon óta nem állt olyan közel ahhoz, hogy újra erős és virágzó ország legyen, de ha újra a globális érdekeket kiszolgáló kormánya lesz, akkor ezt a történelmi esélyt megint évtizedekre elveszíthetik a magyarok.
A miniszterelnök előadása elején felidézte: 27 éve még mindenki evidenciának tartotta, hogy mindenben hasonulni, igazodni kell az akkor megnyíló nyugati világhoz és csak kevesen gondolták azt, hogy a "vasfüggönyön inneni" szabadságharcosoknak is lehet mondanivalónk a Nyugat számra. "27 éve itt Kelet-Európában abban hittünk, hogy Európa a jövőnk. Most azt érezzük, hogy mi vagyunk Európa jövője" - zárta tusványosi előadását Orbán Viktor.
(MTI)
