Azzal, hogy az október 2-ai népszavazáson 98 százalék voksolt nemmel a kényszerbetelepítésre, létrejött egy új, pártok felett álló egység Magyarországon, amely nemzeti ügynek tekinti a szuverenitás megvédését - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden, sajtótájékoztatón az Országházban.
Az új egység pártok felett álló nemzeti ügyben jött létre, ezt még olyan emberek is így gondolták, akik valószínűleg más pártokkal szimpatizálnak - fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: az, hogy egymillióval többen szavaztak nemmel, mint a Fidesz-KDNP hagyományos szavazóbázisa, jól mutatja, hogy az emberek ezt nem párt-, hanem nemzeti kérdésnek tekintették.
Egy ilyen egybecsengő akarat szerinte kötelezi a kormányt, hogy érvényt szerezzen neki, hiszen "Magyarországon mégiscsak van 3,3 millió ember, akik úgy döntöttek, nem fogják hagyni, hogy más döntsön helyettük a betelepítés és a migránsok kérdésében". Meggyőződése - mondta -, hogy ezek az emberek nem a migránsok és nem is az Európai Unió ellen szavaztak, hanem a modern kori népvándorlás megfelelő kezelési módjáért. Szavai szerint a 3,3 millió ember egy "igazi nemzeti formáció", amely azt gondolja, hogy van egy ügy, amelyben hajlandó - a világnézetét félretéve - összefogni a másikkal.
Orbán Viktor kijelentette: az emberek döntésének érvényt kell szerezni az Országgyűlésben. Ezért "ennek a 3,3 millió embernek a nevében" kezdeményezett alkotmánymódosítást, hogy világosan kimondják: a magyar parlament hozzájárulása nélkül Brüsszel semmilyen uniós előírással sem telepíthet Magyarországra bevándorlókat; megtiltják a csoportos kényszerbetelepítést Magyarországra, mert ez szuverenitási kérdés; és "semmilyen brüsszeli döntés nem kérdőjelezheti meg Magyarország területi egységére és a népességére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát".
A miniszterelnök közölte: az alaptörvényt négy ponton módosítanák, amelyek között szerepel a többi közt az, hogy "a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező személyt Magyarországra csak a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelmére, az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban meghozott törvényes határozat alapján lehet betelepíteni". Tilos a csoportos betelepítés - rögzítenék. A kabinet a módosítást szerdai ülésén tekinti át.
Az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados parlamenti többségről úgy nyilatkozott: hisz abban, hogy "a jó forgatókönyv" szerint fognak haladni. A kormányfő kérdésre megjegyezte, ha a népszavazáson 50 százalék felett lett volna a részvétel, vagyis "ha az új egység nem a választópolgárok 43 százalékát foglalná magában, hanem több mint 50 százalékát, akkor az ő szavuk saját súlyánál fogva is érvényesült volna". Ám mivel 43 százalék volt a részvétel, a többség hangjának érvényesítéséhez kell "egy parlamenti rásegítés, egy tolóerő" - fogalmazott.
Orbán Viktor szerint - mint azt egy kérdésre válaszolta - a népszavazás és az alkotmánymódosítás együtt erősebb pozíció, mint ha csak referendum lenne. Olyan új migrációs rendszert kell létrehozni Európában, amely minden tagállamnak megfelel - szorgalmazta. A miniszterelnök azt is mondta, azt nem tudja elképzelni, hogy Brüsszelben a nemmel szavazók 98 százalékos többsége ellenében döntsenek.
"Az EU nem hozhat olyan döntéseket, amelyek egy nép alkotmányos identitását akarata ellenére megváltoztathatják"; "az alkotmányos identitás körébe tartozó kérdésekben Brüsszel nem hozhat olyan szabályokat, amelyek felülírják a nemzeti jogalkotást" - jelentette ki.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok keddi frakcióülését követő sajtótájékoztatón azt közölte: a Fidesz-KDNP képviselőcsoportjai által támogatott alaptörvény-módosítási kezdeményezést október 10-ig kell beterjesztenie a kabinetnek a Ház elé, arról 17-én tárgyalhat a parlament, és november 8-án szavazhatnak is, így támogatása esetén november közepétől válhat hatályossá. A Fidesz-frakció egyúttal ötpárti egyeztetést kezdeményez az ügyben - tette hozzá.
Kitért arra, hogy a szocialisták többször is azt mondták, a népszavazás felesleges, kötelező betelepítési kvóta nincs is, de a magyar parlamentben egy ilyen tárgyú törvényjavaslatot támogatnának. A Jobbik pedig szintén alkotmánymódosítást javasolt - jegyezte meg.
Kósa Lajos szerint mindez arra mutat, hogy az alaptörvény-módosítás sikeres lehet az Országgyűlésben. Ha a Jobbik alkotmánymódosítási javaslatát fogadták volna el - mondta egy kérdésre -, akkor az Magyarország uniós tagságát is megszüntette volna.
A frakcióvezető a tájékoztatón tudatta, hogy a kormánypárti frakció arról is döntött: arra hatalmazza fel a miniszterelnököt, hogy az aláírásával elindulhasson a Kanada és az EU közötti szabadkereskedelmi egyezmény, a CETA ratifikációs folyamata. Indoklásul a politikus azt mondta: nem lépnek hatályba olyan átmeneti rendelkezések, amelyekről Magyarországnak önállóan kellene rendelkeznie.
Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.
A miniszterelnök beszédének a leirata itt olvasható.
(MTI)