Eljött az ideje annak, hogy Közép-Európa és Kína együttműködését magasabb szintre, a stratégiai partnerség szintjére emeljék, erre jövőre kerülhetne sor - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Dialógus Kína és a Közép-Kelet-Európai Politikai Pártok Között című konferencián, csütörtökön Budapesten.
A kormányfő beszédében kiemelte: Közép-Európa és Kína érdekelt egymás sikerében. El kell fogadni, hogy nem lehet sikeres az emberiség úgy, hogy annak legnagyobb országa nem sikeres - mutatott rá. Hozzátette: Közép-Európa pedig a jövő nagy reménysége, Európa legdinamikusabban fejlődő térsége.
Magyarország továbbra is elkötelezett Kína és Közép-Európa együttműködése, valamint a Selyemút újjáépítése mellett. Ehhez ki kell építeni az útnak azt a részét, amely ezt a térséget összekapcsolja Kínával, és olyan gazdasági együttműködés kell, amely biztosítja az áruk áramlását ezen az útvonalon - fejtette ki Orbán Viktor. Közölte, ennek megfelelően építik kínaiakkal közösen a Budapest-Belgrád közötti vasútvonalat.
A miniszterelnök megtiszteltetésnek nevezte, hogy a világ egyik legintenzívebben fejlődő gazdasága, a kínai, erősen érdeklődik a közép-európai térség iránt. Nyomatékosította egyúttal: Magyarország nem fogad el semmilyen korlátozást Kína és a közép-európai térség együttműködésére vonatkozóan. A magyar kormány meggyőződése szerint ugyanis ami jó Kínának és Közép-Európának, az az egész Európai Unió érdekét is szolgálja - közölte.
Előadásában célul tűzte "a világ jelenleg legerősebb gazdasági erőtere", Kína és "Európa leendő - vagy talán már most is az - növekedési központja", Közép-Európa összekötését. Megjegyezte, ha a közép-európai országok gazdasági teljesítményét kivennék az európai összteljesítményből, akkor a kontinensen nem lenne gazdasági növekedés, csak stagnálás. Ma már nyilvánvaló - folytatta Orbán Viktor -, hogy a világgazdaság súlypontja Nyugatról Keletre, az Atlanti-óceán térségéből a Csendes-óceán térségébe helyeződik át.
A pártközi kapcsolatokról azt mondta: "úgy kell megértenünk egymást, hogy nincs igényünk arra, hogy a másik megváltoztassa saját magát". Ez nem áll összhangban a hagyományos nyugati gondolkodásmóddal - jelezte -, aszerint ugyanis a Nyugat egy magasabb rendű eszmét képvisel, és elvárja, hogy az erről szóló nemzetközi doktrínákat a világ más térségei is elfogadják. Magyarország azonban nem híve "a különböző politikai és gazdasági rendszerek exportjának" - jelentette ki a kormányfő, aki szerint minden nemzetnek megvan a maga saját karaktere, ami egyedi politikai rendszerekben ölt testet.
"Ezt illik tiszteletben tartani. Ezért a magunk részéről így tekintünk a kínai politikai rendszerre is. A kínai politikai berendezkedés a kínai népre tartozik, éppen úgy, mint Magyarországé a magyarokra" - mondta, hozzáfűzve, hogy senkinek nincs joga ebbe "önjelölt döntőbíróként" beleszólni. A magyar-kínai gazdasági kapcsolatokról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly kereskedelmi rekordot döntöttek, miután 2,7-szeres bővülést értek el a kínai-magyar kereskedelemben, az idei első hét hónap adatai szerint pedig 80 százalékos volt a növekedés a két ország közti kereskedelmi kapcsolatokban.
Tájékoztatott arról is, hogy Magyarország benyújtotta csatlakozási kérelmét az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bankhoz. Orbán Viktor végül közölte: Magyarország készen áll megrendezni 2017 második felében a Kína-Közép-Európa együttműködés állam- és kormányfői csúcstalálkozóját.
Liu Jün-san, a Kínai Kommunista Párt (KKP) legszűkebb politikai döntéshozó testületének, a politikai bizottságnak a tagja arról beszélt, hogy a KKP és a kínai kormány nagyra értékeli az együttműködést Közép-Európával.
A kapcsolatépítésben fontosnak nevezte a kölcsönös tiszteletet, a politikai bizalmat. Úgy vélte, tiszteletben kell tartanunk, hogy ki milyen fejlődési utat és társadalmi berendezkedést választ, egyúttal meg kell értenünk egymás érdekeit, valamint növelni kell az álláspontok koordinációját nemzetközi és regionális ügyekben.
A kínai politikus ugyancsak lényegesnek nevezte a fejlődési stratégiák összehangolását. A gazdasági kapcsolatokban mindenkinek előnyös megoldásokra kell törekedni - vélte. Liu Jün-san szintén kiemelte a gyakorlati együttműködés és a nagy projektek jelentőségét különösen az infrastrukturális összeköttetések, az ipari együttműködés és a gazdasági kapcsolatok tekintetében.
Megjegyezte: a kulturális kapcsolatok erősítése is fontos feladat a népek közötti barátság szorosabbra fűzésére.
(MTI)
