Magyar kézben lévő föld nélkül nem lehetne saját jövője Magyarországnak - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán az Országházban, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos küldöttgyűlésének alakuló ülésén.
A kormányfő szavai szerint a magyar gazdaságnak három kincse van: a magyar emberek, a föld és a víz. Ezek védelme és gazdagítása a mindenkori kormány elsőrendű kötelessége - hangsúlyozta.
A termőföld magyar kézben tartásával kapcsolatban nyomatékosította: Magyarország egyetlen más nemzetnek sem lesz az "előkertje". "A mi nemzeti egyszeregyünk úgy hangzik:
- mondta Orbán Viktor.
Van olyan ország - folytatta -, ahol óvatos becslések szerint a termőföldek egyharmada-fele külföldiek kezében van. "Áll a bennszülött földműves, és nézi, hogy a külföldi tulajdonos ugyanazt csinálja, amihez ő is ért. (...) Áll a bennszülött földműves, legyint, majd szomorúan elmegy Spanyolországba vendégmunkásként epret szedni. Ez az, ami Magyarországon, legalábbis amíg én vagyok a miniszterelnök, nem fordulhat elő" - fejtette ki.
A miniszterelnök a magyar jövő egyik oszlopának nevezte az agrárgazdasági kamarát, amellyel - mondta - "vállvetve küzdöttünk, hogy a földet magyar tulajdonban tartsuk".
Beszédében felidézte azt is: a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és a polgári erők már húsz évvel ezelőtt összefogtak, hogy megakadályozzák - egy népszavazási kezdeményezéssel - az akkori kormány külföldieknek való földértékesítési terveit. "Régi, kipróbált szövetség tehát ez" - fogalmazott, kijelentve:
Orbán Viktor ígéretesnek látja a magyar agrárium jövőjét, amelyre azonban szavai szerint veszélyek is leselkednek, mivel Brüsszelben "a fényes tekintetű bürokraták" az uniós költségvetésből egyre nagyobb összegeket akarnak más célokra fordítani, például az illegális bevándorlás okozta problémák eseti megoldására. A brüsszeli felvetés szerint a pénzeket a hagyományos fejlesztési alapokból, így a közös agrárpolitika alapjaiból akarták elvenni - jegyezte meg. "Arról van szó, hogy nyakunkra hoznak olyan milliókat, akiket mi nem hívtunk, és a cechet is velünk akarják kifizettetni" - fogalmazott, elfogadhatatlannak nevezve ezt.
Jelezte ugyanakkor, hogy a magyar agrártárca jól küzdött, a tagállamok többsége ugyanis elfogadta a magyar álláspontot, így a jelenlegi ciklus agrárpolitikai pénzalapjait ez a veszély nem fenyegeti. 2020 után azonban komoly küzdelmek várhatók ebben az ügyben - hívta fel a figyelmet, közölve:
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy 2010 óta a magyar mezőgazdaság növekedése az első három között volt az Európai Unióban, az agrárium kibocsátása 2010-2017 között folyóáron több mint 50, változatlan áron több mint 25 százalékkal növekedett.
Kifejtette:
Beszámolt továbbá arról, hogy 2020-ig a lehető legmagasabb nemzeti forrásokat biztosítják a szarvasmarha-, a tej-, a juh- és a dohányágazatnak. Kiemelt figyelmet fordítottak ugyanakkor az EU által nem támogatott területekre is, ezért a baromfi- és a sertéságazat támogatása 2010-hez képest háromszorosára nőtt.
Komoly kihívásnak nevezte viszont az agrárnépesség elöregedését. Ezért igyekeznek segíteni a fiatal és szakmailag felkészült termelőket vállalkozásaik fejlesztésében.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy a kormányzati birtokpolitika eredményeként az állami földek "a nagyoktól a kis- és középbirtokosokhoz kerültek".
Nemzetstratégiai fontosságú továbbá - fűzte hozzá -, hogy
Orbán Viktor beszéde végén közölte: a kabinet 9 milliárd forint támogatást ad a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának szakmai tájékoztatási programra és az országos jégkárvédelmi rendszerre.
"Ha 2018 áprilisában ismét felhatalmazást kapunk a magyaroktól az ország kormányzására, akkor önök számíthatnak ránk, és az önök szakmai programját közösen hajthatjuk végre" - mondta a küldötteknek.
Magyarország alapjaiban mezőgazdasági ország, ezért az agráriumnak húzóágazatnak kell maradnia.
A magyar gazdák a magyar függetlenség és a magyar szabadság legfőbb őrei", márpedig ezen múlik a jövő - zárta szavait a kormányfő.
Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.
(MTI)
