Az elmúlt évek konfliktusait igyekezett párbeszéd útján rendezni a magyar kormány, és a most napirenden lévő ügyekben is erre fog törekedni - hangsúlyozta Orbán Viktor az Európai Parlament plenáris ülésén, amelynek egyik fő témája az alapjogok magyarországi helyzete volt.
A kormányfő kiemelte, az elmúlt években számos vitás kérdést sikerült lezárniuk az Európai Unióval, például a médiaszabályozás, a bíróságok függetlensége, az új alkotmány vagy a paksi bővítés ügyében.
Alaptalanok a Közép-európai Egyetem bezárásáról szóló vádak
hozzátéve, hogy a törvény nem tesz mást, mint egységesíti a magyarországi felsőoktatási intézményekre vonatkozó szabályozást.
Aláhúzta, a szabályozás bezárja a spekulációk és visszaélések lehetőségét, átláthatóságot követel és felszámolja az európai egyetemekkel szemben eddig élvezett privilegizált helyzetet.
Kijelentette, egy uniós tagország vezetőjeként kötelessége biztosítani, hogy
A civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok tervezett szigorításával kapcsolatban elmondta, az EU több tagországában is foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy miként lehet mindenki számára átláthatóvá tenni a demokratikus döntéshozatalt befolyásolni próbáló szervezetek működését, a magyar kormány sem akar mást, mint hogy a nem kormányzati szervezetekről (NGO)+ tudni lehessen, milyen pénz és érdek áll mögöttük.
Felszólalásában a miniszterelnök kiemelte: nem kérdőjelezhető meg a magyar kormány elkötelezettsége az Európai Unió iránt, de "számos tekintetben elégedetlenek vagyunk az EU működésével". Elmondta, kormánya azért bírálja az Európai Uniót, mert szeretnék kiküszöbölni a fennálló hibákat, illetve megreformálni az uniót.
Hozzátette, az unió támogatottsága Magyarországon a legmagasabb a tagállamok között, az emberek azonban csak akkor támogatják az EU-t, ha az tisztességes és nyílt vitára épül. Kiemelte, az állampolgárok bizalmát csak úgy lehet visszaszerezni, ha mindent megteszünk a hibák megoldása érdekében, ehhez azonban mindenekelőtt a bajok egyértelmű megnevezése szükséges.
Orbán felszólította a képviselőket, hogy
Mint mondta, kormánya tudatában van annak, hogy a tagság nem csak jogokkal, de kötelezettségekkel is jár.
A miniszterelnök a vitát követő viszontválaszában először a migrációs válság kérdéséről beszélt, és rámutatott, hogy Magyarország betartja a dublini rendeletben foglaltakat, ami miatt elismerést érdemelne, nem pedig bírálatot.
A képviselők hozzászólásaira válaszolva hangsúlyozta, a kormány ezen nemzetközi kötelezettségek betartásával elsősorban Németországot, Ausztriát és Svédországot védi, mivel a migránsok Magyarországon csak áthaladni kívánnak.
A magyar álláspont migrációs kérdésben világos: az illegális bevándorlást meg kell állítani, az Európai Unió területén kívül kell különválasztani a menekülteket a gazdasági migránsoktól, a bajba jutott emberek számára oda kell vinni a segítséget, ahol a baj van - mondta, hangsúlyozva, hogy a kötelező kvóták alapján történő áthelyezések politikája megbukott, hiszen azt azok az államok sem hajtják végre, amelyek nem szegülnek szembe az uniós politikával. Ez egy rossz gondolat volt, más megoldást kell keresni - tette hozzá a kormányfő.
Nem könyöradomány, amit Magyarország kap az Európai Uniótól
Leszögezte továbbá, nem könyöradomány, amit Magyarország kap az Európai Uniótól, a kohéziós politikával minden tagország jól jár,
Kiemelte, a nettó befizető tagállamok is haszonélvezői a kohéziós politikának. "Mi lebontottuk a vámokat, a piacainkat megnyitottuk, és lehetővé tettük a tőke szabad áramlását, miközben olyan szegények voltunk a kommunizmus után, olyan tőkehiányosak, mint a templom egere" - mondta.
"Nem kérhetik tőlünk, tisztelt képviselő urak és hölgyek, hogy fogjuk be a szánkat, és nem beszélhetnek velünk úgy, mint ha önök ajándékot adnának nekünk, és mi az önök megvásárolt lekötelezettjei lennének" - jelentette ki Orbán.
A magyar kormánnyal szemben megfogalmazott vádakról szólva úgy fogalmazott, hogy "nem méltányos és nem fair" autoriter országokat emlegetni velünk kapcsolatban, ránk vonatkozóan.
Azon képviselői hozzászólásokra reagálva, amelyek azt firtatták, hogy Orbán maga is a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult annak idején külföldön, a kormányfő közölte: "Én sok mindent gondolok Soros Györgyről, de azt nem, hogy valaha az életében is azért adott volna bárkinek ösztöndíjat, mert azt gondolná, azzal megvásárolta volna élethosszig a véleményét".
Orbán Viktor emellett sérelmezte, hogy Európában úgy gondolják, ha a liberálisok nem nyernek vagy nem részei a kormánynak, akkor nincs demokrácia egy országban. Mint mondta, ő úgy gondolja, ettől még lehet demokrácia.
- fogalmazott.
A szerdai ülésen egyebek mellett megvitatták a magyar felsőoktatási törvény módosítását, a civil szervezetekkel kapcsolatos jogszabályok tervezett szigorítását, a menedékkérők automatikus őrizetbe vételét, valamint a médiapluralizmus és az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdését is.
(MTI)
