Az önálló, nemzeti érdekeken alapuló külpolitika jegyében elsősorban nem érdekegyezést keresünk a befolyásos országokkal, hanem azt akarjuk elérni, hogy más országoknak is érdeke legyen a magyar siker – határozta meg Orbán Viktor a külpolitikai doktrína alapját Magyarország nagyköveteinek rendkívüli értekezletén.
Önálló külpolitikát folytatni olykor kényelmetlen dolog, de hosszú távon csak a szuverén külpolitika kifizetődő – mondta a miniszterelnök a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. A magyar külpolitika érdekei nem feltétlenül esnek egybe a legbefolyásosabb országok érdekeivel, sem Németországéval, sem az Egyesült Államokéval, így természetes, hogy nem mindenben van érdekazonosság. Ezért Magyarországnak nem is az a feladata, hogy érdekegyezést keressünk – hiszen az sokszor magától adódik –, hanem az, hogy elérje, Németországnak és Amerikának is érdeke legyen a magyar siker – fejtette ki.
Nem „professzoros” okosságra van szükség a magyar sikerekhez, hanem olyan kereskedői „dörzsöltségre”, ami az eredmények készpénzre váltásakor szükséges – mondta a miniszterelnök.
A külpolitikai magabiztosság alapja kettős: a mértéktartás és a magalapozott önbizalom. Orbán Viktor szerint ezt a magyar gazdaság sikere alapozza meg, vagyis az, hogy hosszú évtizedek után először valósult meg gazdasági növekedés hitelbevonás nélkül.
Mivel a nyugati világ része vagyunk, nyugati nyitás nem lesz – mondta a miniszterelnök. Magyarországon két népszavazás – az Európai Uniós és a NATO-tagságról szóló – is megerősítette a nyugati integrációt, ezért ezt a közélet képviselői nem kérdőjelezhetik meg. A nyugati együttműködés leglátványosabb része a közös katonai akciókban való részvétel – tette hozzá.
A keleti nyitás sikeres volt, Orbán Viktor szerint ugyanakkor év végéig be kell fejezni a megkezdett folyamatokat, a miniszterelnök így látogatást tervez Szingapúrba, Indonéziába és Malajziába is.
A déli nyitást a következő egy-két évben kell végrehajtani, a magyar külpolitikának új célterülete lesz Afrika – melynek stabilizációjára számít a magyar kormányzat –, valamint Latin-Amerika. Orbán Viktor ezért arra kérte a külképviseletek vezetőit, hogy a megfelelő módon készítsék elő a déli nyitás feltételeit. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hamarosan megkezdi látogatásait ezeken a területeken, 2016-ban pedig a kormányfői látogatások következhetnek.
A magyar geopolitika mozgásterét Orbán Viktor egy ezer éve kialakult keretben határozta meg: Németország, Oroszország és Törökország vonatkozásában. Nem volt véletlen, hogy 2015 elején e három ország első embere Budapestre látogatott.
Ukrajna destabilizációja éles ellentétben van Magyarország érdekeivel – mondta Orbán Viktor. Az ország területi integritása, megmaradása kiemelten fontos, a kormányfő szerint „200 ezer érvünk van a béke mellett”.
A magyar külképviseletek vezetőinek feladatul szabta, hogy „kasszát” készítsenek a kétnapos értekezlet alatt arról, hogy mennyire valósult meg a nagykövetségeknek az adott külhoni városokban a központosítás, vagyis az, hogy a nagykövetségnek szabja meg az irányvonalat az ugyanabban a városban működő kereskedelmi vagy kulturális képviseleteket illetően. A jelenlegi gyakorlattal szemben Orbán Viktor szerint a nagykövetnek kell gyakorolnia a munkáltatói jogokat külképviseleti intézmények esetében is, neki kell jutalmaznia és elmarasztalnia.
A diplomata nem világpolgár – fogalmazott a miniszterelnök. „Aki nem magyarként tekint a világra, arra a világ sem tekint magyarként”, ugyanakkor provinciálisnak sem szabad lenni, nem délibábos eszméket kell képviselni, hanem a magyar érdeket – fejtette ki.
Orbán Viktor beszéde végén a külképviseletek vezetőit arra kérte, hogy „magyarbarát, partneri politikát” folytassanak. Ha lecsupaszítjuk a nemzetközi kapcsolatokat, kétféle viszonyról beszélhetünk: vazallusiról és partneriről – fejtette ki. Aki nem egyenrangú partner, csak idő kérdése, hogy vazallussá váljon – zárta beszédét a kormányfő.
A miniszterelnök beszédének leirata itt olvasható.
Az eseményen készült teljes felvétel elérhető a Sajtószobában.
(kormany.hu)
