Dr. Pintér Sándor belügyminiszter 2019. szeptember 2-án a Belügyminisztériumban tájékoztatta a Magyarország egyes területei közötti gazdasági egyenlőtlenség csökkentése érdekében szükséges fejlesztési programról az annak első ütemében részt vevő 50 település vezetőit.
A belügyminiszter közös gondolkodásra hívta az érintett településeket. Egyebek mellett megfogalmazta a program célkitűzéseit: olyan gazdaságélénkítő programcsomag indítása, mely hatékonyan járul hozzá a kedvezményezett térségek gazdasági, munkaerőpiaci hátrányainak csökkentéséhez, a helyi foglalkoztatás bővítéséhez, a vidék lakosságmegtartó képességének növeléséhez.
Pintér Sándor hangsúlyozta, a kedvezményezett települések gazdasági fejlesztése nemzeti közpolitikai, társadalmi, gazdasági érdek, versenyképességük növelése hozzájárulhat a magyar gazdaság további erősödéséhez, az ott élő lakosok életszínvonalának növekedéséhez, az ország termelékenységének emelkedéséhez. Kiemelt cselekvési pontként jelölte meg a teljes települési foglalkoztatottság elérését, a START szociális szövetkezetek létrehozását, valamint a piac igényeit figyelembe vevő, azt kiszolgáló képzések indítását.
A tárcavezető rámutatott: a kitűzött célok akkor érhetőek el, ha a települések vezetői, polgárai maguk is aktív, kezdeményező, elkötelezett szereplői lesznek a programnak, hiszen ők azok, akik ismerik a helyi sajátosságokat, adottságokat és lehetőségeket: Pintér Sándor leszögezte: "A Belügyminisztérium nem tud, és nem is akar Önök helyett gondolkodni, az elengedhetetlen állami szerepvállalás nem azonos a helyi kreativitással, innovációval. A siker kulcsa az Önök kezében van."
Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára a közfoglalkoztatás jó gyakorlatai közül emelt ki példákat, számos sikeresen működő állattartó programra, tej- és húsfeldolgozó üzemre, gyümölcs- és zöldségfeldolgozóra hívta fel a figyelmet. A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy a közfoglalkoztatás alapjain létrejött szociális szövetkezetek elősegíthetik a hátrányos helyzetű településeken élők közösségi integrációját. Az erős helyi közösségek pedig hozzájárulhatnak a vidéki népesség elvándorlásának mérsékléséhez, a demográfiai mutatók kedvező alakulásához.
(BM)
