Pintér Sándor belügyminiszter vezette a magyar delegációt 2017. január 23-án a "Bécsi Jövő Párbeszéd" elnevezésű konferencián. A küldöttség tagjai Hegyaljai Mátyás, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkára és Papp Károly altábornagy, országos rendőrfőkapitány voltak. A belügyminiszter kíséretéhez Bécsben csatlakozott Perényi János, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete.
Az Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Lengyelország, Luxemburg, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Szlovénia, Svájc, valamint - megfigyelőként - Bulgária, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Kanada, Liechtenstein, Szlovákia képviselői részvételével tartott rendezvényen Pintér Sándor leszögezte: a jelenlegi migrációs kihívás nem egy átmeneti humanitárius válság, hanem egy tömeges népvándorlás kezdete, amely globális probléma, így globális megoldást és átfogó stratégiai megközelítést igényel.
A belügyminiszter emlékeztetett rá: 2015-ben a zöldhatáron keresztül 391.000 migráns érkezett Magyarországra illegálisan, törvénysértő módon, közülük 177.000 fő nyújtott be menekültkérelmet, azonban a menekültügyi eljárás végét alig 5.000 fő várta be, többségük - szintén illegálisan - tovább utazott. A migránsok sem a határátlépésnél, sem később nem kívánták elfogadni Magyarország törvényeit.
Pintér Sándor hozzászólásában kifejtette: Magyarország az értékes integrációt kétirányú folyamatnak tekinti. Az újonnan érkezőnek saját kultúráját, nyelvét és szokásait nem kötelessége feladni, azonban azokat csak Magyarország és az Európai Unió jogrendjével összhangban gyakorolhatja. Az integráció része, hogy a letelepedni szándékozók elfogadják az adott országot irányító főhatalmat, származási országuk jogi és vallási törvényeit nem helyezik a befogadó ország jogszabályai fölé.
Magyarország meggyőződése, hogy a menekültügyi jogszabályok előírásait és értékeit meg kell tartani, a menekülteket a származási országuk közelében kell elhelyezni és biztosítani számukra a védelmet, valamint az emberhez méltó feltételeket, hogy a krízis megszűnését követően vissza tudjanak térni hazájukba. Háborúval, természeti katasztrófával nem sújtott területekről érkezőket nem menekültként kell tekinteni, csak azt kell befogadni, akire az adott tagállamnak igénye van, és aki az adott országban önként vállalja a munkát, a tanulást, részt vesz a nyelvi képzésben, továbbá elfogadja, magára és családjára nézve kötelezőnek tekinti a befogadó ország jogszabályait. A belügyminiszter hangsúlyozta: Magyarország nemzetközi védelmet biztosít azok számára, akik arra ténylegesen és valójában rászorulnak, de különbséget tesz a valódi menekültek és a gazdasági bevándorlók között.
Pintér Sándor kiemelte: a magyar álláspont szerint téves az a felfogás, hogy az adott befogadó ország érdemben képes hatni az oda érkezőkre. Számos más hatás mellett figyelembe kell venni a közösségi média toborzó hatását, szabad csoportok létrehozására, az azokhoz történő csatlakozásra történő biztatását, felhívását, és útmutatásait az illegális életre, a robbanószerkezetek készítésére. Európát nem csak az országokon belüli radikalizálódás veszélye fenyegeti, ezért fontos, hogy még hatékonyabban tájékoztassuk egymást a veszélyt jelentő személyekről, jelenségekről - foglalta össze hozzászólását a magyar belügyminiszter.
(Belügyminisztérium)
