A Helsinki Bizottság a megerősített jogi határzárat támadja – túlbuzgó tevékenysége során nem létező konténerfogdákat támad hibás jogi okfejtéssel
A Belügyminisztérium nem kapott hivatalos értesítést a Magyar Helsinki Bizottság közleményében szereplő, az Emberi Jogok Európai Bírósága 2017. március 27-én meghozott állítólagos intézkedéséről. Nincs ismeretünk nyolc tinédzser és egy veszélyeztetett terhes migráns átszállításának felfüggesztése érdekében hozott jogerős határozatról.
Miután migránsok átszállításáról egyetlen esetben sem született döntés, így nincs mit felfüggeszteni. Következésképp a Magyar Helsinki Bizottság újabb túlbuzgó akciója egyértelműen a ma életbe lépett megerősített jogi határzár elvtelen támadására irányul. Támadja a megerősített jogi határzár célját, azt, hogy a mai naptól kezdve senki ne lépjen ellenőrizetlenül Magyarország és az Európai Unió területére.
A Magyar Helsinki Bizottság 2017. március 24-én fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához azt állítva, hogy kilenc ügyfelét a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal tranzitzónába kívánja szállítani. Ugyanakkor nem létezik olyan döntés, amivel szemben a Helsinki Bizottság a Bírósághoz fordult. Az a jogszabály sem volt hatályos, amelyre hivatkozással kérte a magyar hatóságok döntésének felfüggesztését.
A jogszabályok értelmében a menedékkérők számára a kötelező tartózkodási helyet a menekültügyi hatóság jelöli ki. Ez a Magyar Helsinki Bizottság keresetének benyújtása idején nyitott befogadó állomás, zárt menekültügyi őrizet vagy magánszállás lehetett, illetve kísérő nélküli kiskorúak esetében gyermekvédelmi intézmény. Az érintett menedékkérők is befogadó állomáson, illetve gyermekvédelmi intézményben voltak és vannak elhelyezve, és a Helsinki Bizottság állításával ellentétben nem született döntés szálláshelyük megváltoztatására.
Mivel nincs olyan döntés, ami az érintett menedékkérők áthelyezéséről szólna, a Magyar Helsinki Bizottságnak jogalapja sem volt arra, hogy a Bírósághoz forduljon. Külön érdekesség, hogy a strasbourgi bírósághoz csak abban az esetben lehet fordulni, ha a belföldi jogorvoslati lehetőségeket a felperes kimerítette, de erre - a kötelező tartózkodási helyet megváltoztató döntés hiányában - nyilván nem kerülhetett sor.
Érdeklődéssel várjuk a Magyar Helsinki Bizottság magyarázatát arra, hogy hitvallásával ellentétesen miért fordult Bírósághoz egy még nem alkalmazott törvény gyakorlatba át nem ültetett intézkedése ellen.
(Belügyminisztérium)
