A magyar-szerb határszakaszon azért volt szükség a részleges határzár elrendelésére, mert "a szabadság forgott kockán" - mondta Pintér Sándor belügyminiszter az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának szerdai ülésén.
A tárcavezető kiemelte: az EU schengeni rendelete kimondja, hogy meg kell védeni a külső határokat, biztosítani kell, hogy a zöldhatáron ne jusson át senki, és az adott ország határozza meg, hogy milyen feltételek mellett lehet az EU területére bejutni. Ha az unió külső határa nem megfelelően biztonságos, nem lehetséges schengeni belső térről beszélni, ahol a polgárok a közös határokat ellenőrzés nélkül szabadon átléphetik - indokolta Pintér Sándor a részleges határzár elrendelését.
A belügyminiszter közölte: Magyarországra az idén 287 383 ember lépte át eddig illegálisan a határt, többségük a magyar-szerb határt lépte át, de a védelem kialakítása után a migrációs hullám átterelődött a magyar-horvát határra.
Mint mondta, az érkezők regisztrációja továbbra is 100 százalékos a szerb határon, de a horvát szakaszon nem, mert aki onnan jön, egyértelműen uniós országból jött, ezért feltételezik, hogy már megtörtént a regisztráció. A horvát belügyminiszter a legutóbbi tanácsülésen kijelentette, hogy teljesen felkészültek erre a feladatra - idézte fel.
Pintér Sándor megjegyezte: akiket itt regisztráltak, azok a későbbiekben visszaküldhetők Magyarországra, és Nyugat-Európából több mint 30 ezer embert vissza akarnak küldeni a dublini egyezmény értelmében.
A tárcavezető kifejtette: azok, akik itt beadták a menekültkérelmüket, jelentős részben nem együttműködőek, és az eljárás megkezdését követően elhagyják az országot, viszont nem lehet zárva tartani a menekülttáborokat.
Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnökének felvetésére Pintér Sándor közölte: nem lehet teljes határzárról beszélni, hiszen nem az összes átkelőhelyet zárták le a magyar-szerb szakaszon, hanem csak hármat. Megjegyezte: a migránsok nem a kijelölt határátkelőkön át jöttek, nem a törvények betartásával érkeztek, hanem törvénytelen utat kerestek, és továbbra is igyekeznek törvénytelenül jönni.
Azt is elmondta, hogy más uniós országok is mozgósították a honvédséget ezen ügy kezelésében. Magyarországon megfelelő felkészítés után a törvénynek megfelelően lépett fel a honvédség - hangoztatta.
Harangozó Tamás, a bizottság szocialista alelnökének kérdésére Pintér Sándor kijelentette: a határzárt az államhatár védelme indokolta, ez nemzetbiztonsági érdek. Arra is kitért, hogy a röszkei eseményeket folyamatosan figyelemmel kísérték, hogy ne legyen törvénysértés, és remélhetőleg a horvát határszakaszon nem lesz hasonló helyzet, amikor a magyar rendőrség ostrom alá kerül a határ túloldaláról.
Ugyancsak az MSZP-s képviselő érdeklődésére a tárcavezető közölte: a magyar rendőrségnek csak a belügyminiszter adhat utasítást, ő pedig nem kapott utasítást Bakondi Györgytől, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadójától.
Tasnádi László rendészeti államtitkár arról beszélt, hogy míg korábban egy helyen jelentkezett a migrációs nyomás, most több ponton, váltakozó intenzitással érkeznek a migránsok, ezért nehezebb a helyzet.
Az ülésen a bizottság elfogadta a belügyminiszter beszámolóját a részleges határzár elrendelésének okairól.
Kósa Lajos, a tárcavezető beszámolóját követően újságíróknak elmondta: a magyar-szerb határon a műszaki határzár beváltotta a hozzá fűzött reményeket, egészen minimális azoknak a száma, akik ma az itteni zöldhatáron kísérlik meg az illegális határátlépést.
A határátkelőknél a tranzitzónák nyitva vannak, tehát ha valaki a szerb oldalról jön és be akarja nyújtani a menekültkérelmét Magyarországon, akkor ezt megteheti úgy, hogy a nyitott határátkelőknél ezt jelzi a hatóságoknak - magyarázta.
Kósa Lajos közölte: az illegális határátkelők döntő többsége a horvát szakaszon át érkezik, a zöldhatáron, és ezért szükséges itt is a műszaki határzár kiépítése. A magyar-szlovén szakasszal kapcsolatban emlékeztetett: ebben az esetben két schengeni államról van szó, és jelenleg inkább a közös járőrözés lehetősége van napirenden.
(MTI)
