Javult a nyomozások eredményessége, kevesebb a bűncselekmény a tavalyi adatok szerint, mint amennyi 2010-ben volt, és megkezdődik idén az új börtönök építése - erről is beszélt éves miniszteri meghallgatásán Pintér Sándor az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt kedden.
A miniszter a múlt év legfontosabb feladatának az életpályamodell bevezetését nevezte. A kételyekre rácáfolva meg tudták alkotni a rendszert, amelynek a jövőben - így a 2017-es költségvetés tervezetében is - biztosított a forrása. Külön kiemelte az életpályamodellből a vizsgákhoz kötött előremenetel lehetőségét, a beosztás és rendfokozat összekapcsolását, a tavaly júliusban bevezetett átlagos 30 százalékos és az idei évtől lehetővé vált 5 százalékos béremelést, a teljesítményjuttatás bevezetését és a lakhatási feltételek javítását.
Több mint kétórás meghallgatásán Pintér Sándor szólt az életbiztosítási rendszer bevezetéséről is, amely azt a célt szolgálja, hogy a szolgálatellátás során megsérült rendvédelmi dolgozók kiemelt ellátásban részesülhessenek, és aki betegség vagy sérülés miatt nem tudja ellátni feladatát, megfelelő juttatásban részesülhessen.
Az új traffipaxokról szólva azt emelte ki, hogy 14,5 milliárd forint értékben alakították át a régi és már kiöregedett konstrukciót: 160 változtatható helyű komplex ellenőrzési pont jött létre és az összesen 365 forgalmi sávot ellenőrző statikus rendszer is felállt - mondta Pintér Sándor.
A miniszter megismételte a nemzetbiztonsági bizottság előtt tett beszámolóját az illegális bevándorlással összefüggésben, azt hangsúlyozva, hogy "az Európai Unió déli határainál egyedül Magyarország az, amely a schengeni törvényeket betartja, védi az előírásoknak megfelelően a határait", és biztosítja azt, hogy a menedékkérők benyújthassák kérelmüket. Ismertette azt is, hogy az idén már mintegy 14 ezer illegális bevándorló lépte át a határt.
Pintér Sándor szerint ha a parlament megszavazza a tranzitzónáknak az államhatártól számított 60 méterről 8 kilométerre növelését, akkor nem lesz szükség újabb befogadóállomások létesítésére, mert ezen belül tudják tartani a hazánkba jogtalanul érkezőket.
A büntetés-végrehajtás önellátásáról szólva a péküzemfejlesztést emelte ki. A fogvatartottak dróthálót is készítettek, a kerítésépítésben is részt vettek, a jövőben pedig a mosodákat szeretnék fejleszteni, hogy a kórházaktól teljes mértékben átvehessék ezt a feladatot.
A börtönök jelenleg 140 százalékos zsúfoltságával kapcsolatban azt mondta: 102 milliárd forintot fordítanak a következő három évben arra, hogy kilenc új börtönt építsenek. Az egy ezerszemélyes és a további nyolc ötszáz személyes börtönnel, továbbá a közbiztonsági helyzet javulásával el tudják érni, hogy az intézetek telítettsége ne kerüljön száz százalék fölé- tette hozzá.
Az Alkotmányvédelmi Hivatalról és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatról szólva a miniszter azt emelte ki, hogy elsősorban technikai fejlesztések várhatók, amelyek jobb teljesítményt eredményeznek. A katasztrófavédelemmel kapcsolatban azt emelte ki: a szervezet 22 projektre adott be pályázatot európai uniós támogatásra, ha mindegyiket megkapják, akkor a tűzvédelem is az uniós élmezőnybe kerül.
Pintér Sándor hangsúlyozta: 2010-ben 428 ezer bűncselekményt regisztráltak, 2015-ben ez a szám 267 ezerre csökkent. Emellett javult a nyomozások eredményessége, 46-ról 58,6 százalékra. A közterületen elkövetett bűncselekmények száma a 2010-es 115 ezerről 55 ezerre csökkent, ami erősíti a turizmust is - emelte ki.
A meghallgatáson Harangozó Tamás, a bizottság szocialista alelnöke, valamint az ülésen megjelent szocialista képviselő, Demeter Márta is azt firtatta, hogy miközben letelepedési kötvénnyel - megfogalmazásuk szerint - 16 ezer migráns jöhetett Magyarországra, addig a kormány minden fórumon fellép az 1200 migráns betelepítése ellen. Pintér Sándor erre válaszul azt mondta: ez egy szuverenitási kérdés, hogy "mi akarunk-e valakit beengedni vagy elfogadjuk, hogy bárki, aki erre nem jogosult, hozhat-e ilyen döntést".
(MTI; Belügyminisztérium)
