Lezárult a Magyarországi Falumegújítási Díj 2015 bírálata, ami ezúttal egyfordulós volt.
A pályázatokat elbíráló Falumegújítási Szakértői Bizottság (Bizottság) a belügyminiszter és a miniszterelnökséget vezető miniszter által kinevezett, a két tárca, az állami főépítészek, a Magyar Urbanisztikai Társaság Falutagozatának és a Magyar Építőművészek Szövetségének képviselőiből, összesen 9 főből állt:
elnök: Madaras Attila (Belügyminisztérium)
társelnök: Zambó Terézia (Miniszterelnökség)
tagok: Hajagos-Tóth Zsóka (Miniszterelnökség), Számadó Róza (Belügyminisztérium), Jambrik Imre (állami főépítész, Hajdú-Bihar megye), Keresztes Sándor (ny. állami főépítész), Krizsán András (Magyar Építőművészek Szövetsége), Lukáts István (állami főépítész, Baranya megye), dr. Ónodi Gábor (MUT Falutagozat)
A Bizottság – a pályaművek áttanulmányozása mellett – helyszíni bejárások, konzultációk révén is vizsgálta a legjobb pályázatokat benyújtó települések falumegújítási tevékenységét. 19 pályázóból a Bizottság 16 településre eljutott.
A Bizottság döntését meghatározta, hogy – bár minden pályázó elismerést kap – a belügyminiszter által alapított és adományozott elismerésekről szóló, 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet szerint díjat maximálisan 14 település nyerhet. A többi önkormányzat – a két miniszter által aláírt – dicsérő oklevelet kap.
Idén valamennyi pályázó teljesítette a jogosultsági kritériumokat, azaz rendelkezett megfelelő minőségű településfejlesztési koncepcióval, illetve jogszabályoknak megfelelően készült, hatályos településszerkezeti tervvel és helyi építési szabályzattal. Ezt részükre az illetékes állami főépítész igazolta. A Bizottság örömmel állapíthatta meg, hogy sosem volt még ilyen magas a beadott pályaművek színvonala, ami viszont jelentősen megnehezítette a döntéshozatalt.
Első ízben pályázott egy – lélekszámát tekintve az erős középmezőnyhöz tartozó – város. A pályázók közt volt agglomerációs és perifériális, csökkenő és növekvő népességű, 470 fős és 5700 lelkes egyaránt. Különböző helyzetből indulva, eltérő módszereket választva váltak mindannyian sikeressé.
A döntés egyfordulós volt, de ezen belül a Bizottság – helyzetét megkönnyítendő – először regionális sorrendeket határozott meg. (Ezt korábban a regionális zsűrik végezték.) Így a végeredmény szerint, az egyes régiókból a legmagasabb kategóriába sorolt települések joggal nevezhetik magukat a régió legjobbjának.
Ezt követően a zsűri már könnyebben tudott dönteni egyes esetekben kategóriák közti helycserékről, lejjebb, illetve feljebb sorolásokról. Legnehezebb most is a győztes kiválasztása volt. Több település volt, amely valamilyen szempont szerint a legjobbnak bizonyult és a Bizottság tagjai első helyezésre esélyesnek jelölték.
A Bizottság ezért az első helyre jelölt települések pályázati dokumentumait ismételten áttekintette, majd a tagok egyenként szavaztak az általuk első díjasnak ítélt településre. A legtöbb szavazatot elnyert település nyerte el az első díjat.
Az ünnepélyes díjátadóra és falumegújítási konferenciára Komlóskán (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), a korábbi kiírás győztesénél kerül sor. A pályázati kiírásban meghirdetett falumegújítási díjak mellett kiosztásra kerülnek további különdíjak is.
A díjazott települések a konferenciára településükről egy tízperces előadásra, illetve egy standon kiállításra készüljenek fel. A bemutatkozáshoz a helyszínen mindenki – aki csatolt a pályázatához – visszakapja az elkészült posztereket.
Minden résztvevőnek gratulálunk a falumegújításban elért eredményeihez. Mindenkit dicséret illet, akik vállalták ennek az összetett pályázatnak az elkészítését, a megmérettetést.
A Magyarországi Falumegújítási Díj 2015 végeredménye megtekinthető a kapcsolódó anyagoknál.
(Belügyminisztérium)