Az önkormányzati struktúra kiállta az idők próbáját, a szükséges átalakításokat, szerkezeti változtatásokat az elmúlt években végrehajtotta a parlament, a jelenlegi struktúra megmarad - hangoztatta a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára Székesfehérváron, a Megyei jogú városok - megyék és települések együttműködése című programsorozat szerdai záró rendezvényén.

Pogácsás Tibor kiemelte, hogy a települési és megyei önkormányzati rendszer 1990 óta komoly értéket képvisel. Mint mondta, az önkormányzatok közvetlen kapcsolatot alakítottak ki a választópolgárokkal, helyi ügyek esetében az állami szférát a megyék és a települések képviselik.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy az önkormányzati rendszer feladatköreinek kérdése folyamatosan napirenden van. Emlékeztetett arra, hogy egyes feladatkörök átkerültek az államhoz, de keletkeznek új feladatok uniós pályázati rendszeren belül és kívül egyaránt. Példaként említette, hogy már készülnek arra az időszakra, amikor az uniós fejlesztési források helyett alapvetően belföldi támogatások elosztását kell megoldani az önkormányzatok segítségével.

Molnár Krisztián a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke úgy vélekedett, a megyék a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásainak elosztása kapcsán bizonyították, hogy komoly középszintű közigazgatási feladatok ellátására képesek. Ugyanakkor a megyei önkormányzatoknak sem "várni kell a csodát", hanem a kötelező és központilag átruházott feladatokon túl egyéb feladatokat keresni, illetve ténylegesen segíteni a települési önkormányzatokat - tette hozzá.

Példaként említette Fejér megyét, ahol a TOP-források elosztására területfejlesztési kft.-t hoztak létre, amely a pályázati előkészítést és a pályázatok beadását is segíti, továbbá projektmenedzsmentet is biztosít a kistelepüléseknek.

Zöld-Nagy Viktória a Miniszterelnökség területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára nagyon fontosnak nevezte, hogy a megyei önkormányzatok - a teljes profilváltást követően - képesek voltak a magyar közigazgatás középső szintjének szerepkörét betölteni. Mint mondta, szükséges a középszint ahhoz, hogy a települések és az állam között létrejöjjön egyfajta kommunikációs és érdekérvényesítési csatorna, amely ráadásul jól tud működni.

Vitályos Eszter a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára előadásában rámutatott, hogy március 31-ig az összes operatív program 100 százalékát meghirdették.

Közölte, hogy az uniós forrásokból eddig 1904 milliárdot, míg a TOP-ból 90 milliárdot fizettek ki. Megjegyezte, hogy az uniós támogatások jelentős hányada Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád, Somogy és Hajdú-Bihar megyékbe került, míg a TOP-források esetében Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megye "vezet", de Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyében is közel négymilliárd forintot fizettek ki.

Oláh Gábor a Nemzetgazdasági Minisztérium regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy júniusban mintegy 155 milliárd forintnyi előleget fizetnek ki a kedvezményezettek számára, év végére pedig a TOP megyei forrásainak több mint felét kifizetik. Megjegyezte, hogy a megyék segítségével - év végéig - újabb szerződéseket kötnek a TOP keretében.

Jelezte, hogy az Európai Bizottság rendeleteinek késedelmes elfogadása miatt kétéves csúszásban van a 2013-2020 közötti uniós költségvetési ciklus végrehajtása, de Magyarország már ledolgozta a hátrányát és év végére időarányosan megfelelő szintű lesz az operatív programok teljesítése.

(MTI)